Fürdőszoba Show 2020. január 17-18-19. Kíváncsi a legújabb fürdőszoba trendekre? Érdekel →

Notice: Undefined property: stdClass::$links_expirity in /home/dasl1/homeinfo.hu/public_html/plugins/content/homeinfo/homeinfo.php on line 83

Januártól szigorúbban szigetelünk

Január 1-jétől az eddigieknél sokkal szigorúbban kell szigetelnünk az uniós vagy központi forrásból épített, illetve felújított köz- és lakóépületeket. Ennek oka, hogy változik az épületek egyes szerkezeti elemeinek megengedett hőátbocsátására vonatkozó határértéke, az úgynevezett „U érték”.

A szigorodó szabályozás az új építésű vagy felújított közintézményeink, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati épületek hőveszteségét hivatott csökkenteni a falakon 47 százalékkal, lapostetőkön 32 százalékkal, padlókon pedig 40 százalékkal a korábbiakhoz képest. Az előírás nagy lépés az energiahatékonyabb hazai épületállomány felé, amelynek eléréséhez a Knauf Insulation szakemberei szerint szemléletváltásra van szükség: a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk.

Hőkamerás kép családi házról

Ma még az utcát fűtik épületeink

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő adatai szerint hazánkban mintegy 12000 állami tulajdonban lévő, azaz közfunkciót betöltő épület van, amelyek közül a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában megfogalmazott célok szerint 2020-ig mintegy 2400 épület felújításra kerül. Ezen épületek 70-80 százaléka jelenleg, energiahatékonyság szempontjából még jellemzően „F-G” besorolású, vagyis rossz állapotúnak tekinthetők. Ez azt jelenti, hogy az épületek fűtési célú energiafelhasználásának 40-50 százaléka gyakorlatilag elvész, illetve az utcát fűti.

Szigetelés közben

Hőkamera

A Knauf Insulation elemzései szerint egy átlagos magyar épület fűtésére fordított hőmennyiség 20-35 százaléka a falakon, 15-20 százaléka a tetőn, 10-25 százaléka a nyílászárókon át, 10-15 százaléka pedig a födémen és a padlón keresztül vész el, mert az épületszerkezeti elemek hőátbocsátására vonatkozó szabályozás hazánkban eddig túlságosan megengedő volt.

Mit jelent a hőátbocsátási tényező?

A hőátbocsátási tényező azt a hőmennyiséget határozza meg, amely a szerkezet 1 m2 felületén 1 másodperc alatt átáramlik, amikor a külső és a belső hőmérséklet közötti különbség 1ºC fok. Minél alacsonyabb az U érték, annál jobb az épület hőszigetelő képessége.

U érték újratöltve: a szigor a megoldás

E probléma kezelésére, a vonatkozó uniós direktíva előírásainak megfelelően, a költségoptimalizált energiahatékonysági szintek elérése érdekében, 2015. január elsejétől Magyarországon is szigorúbb előírások lépnek életbe az épületek hőátbocsátási tényezőire (U-érték) vonatkozóan, vagyis épületeinknek jobban meg kell tartaniuk a meleget.

Szigetelőanyag

A módosított jogszabály homlokzati falak esetében az eddigi 0,45 helyett 0,24-es, azaz 47 százalkkal szigorúbb; a lapostetők esetében 0,25 helyett 0,17-es, vagyis 32 százalkkal kisebb, míg a talajon fekvő padlóknál az eddigi 0,5 helyett 0,3 W/m2K, azaz 40 százalékkal kisebb hőátbocsátási tényező elérését teszi kötelezővé.

Nem az épület, a pénzügyi forrás számít

A szigorúbb követelményszintnek való megfelelés „az energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű” épületek építése vagy felújítása esetén lesz kötelező. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az új hőátbocsátási tényező figyelembevételével kell megtervezni, kivitelezni, valamint felújítani minden épületet a közintézmények, például iskolák, óvodák, bölcsődék, kormányzati vagy önkormányzati tulajdonban lévő iroda épületek, szociális intézmények, művelődési házak és a panelprogram keretében energiahatékonysági korszerűsítésre kerülő tömbházak esetében.

Ház szigetelése

Szigeteléssel a közintézmények válláról is nagy teher vehető le

„Magyarországon szemléletváltásra van szükség az energiahatékonyság terén. Az új szabályozásnak való megfelelés érdekében a falakat például az eddig általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelőanyagok helyett, falszerkezettől függően, legalább 15-20 cm vastag szigetelőanyaggal kell szigetelnünk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energia-megtakarítást eredményez, ezért a szigetelésbe történő beruházás a költségoptimalizált szint, azaz vastagság elérése után a leggyorsabban megtérülő energiahatékonysági befektetés, amely a fűtési célú kiadások 40-50 százalékos csökkenésével nagy anyagi terhet vesz le az épületek tulajdonosai és üzemeltetői válláról” – tette hozzá a szakember.

Minden fal más és más, de a feladat azonos

Az, hogy pontosan milyen vastagságú szigeteléssel érhetők el az új követelményszintek, függ az épület falának szerkezetétől, korától, vastagságától. Üregszerkezetű falazóelemekből épült homlokzatoknál jellemzően 10 cm-es szigeteléssel már elérhető a meghatározott hőátbocsátási érték. Egy hagyományos, B-30-as falazóblokkból vagy kisméretű tömör téglából épült homlokzat U-értéke szigetelés nélkül ugyanakkor kb. 1,45, 10 cm-es szigeteléssel kb. 0,3 W/m2K, ami azt jelenti, hogy a 0,24-es célérték eléréséhez vastagabb, kb. 15-20 cm es szigetelés alkalmazása lesz szükséges.

Családi ház hőkamerás képe

Európa élvonalába szigorítjuk magunkat

A hőátbocsátási tényező szigorítása komoly előrelépést jelent épületeink energiahatékonyságának javítása terén. A homlokzati falak új, 0,24-es U értéke európai uniós összehasonlításban is szigorúnak számít. A homlokzatok esetében Szlovákiában jelenleg 0,32, Romániában 0,56 W/m2K az előírt U érték, de még az energiahatékonyság terén fejlettnek számító uniós tagállamokat is maga mögé utasít majd az új magyar szabályozás, hiszen Ausztriában például 0,35, Németországban 0,28 W/m2K, Olaszországban – éghajlati zónától függően – 0,33-062 W/m2K közötti hőátbocsátási érték elérése is elegendő. A legszigorúbb szabályozás természetesen az energiahatékonyságra legtöbbet fordító Skandináv országokban van, Finnországban 0,17, Norvégiában 0,18 W/m2K a követelményszint.

A családi házak 3 év haladékot kapnak

2018. január 1-jétől azonban már a tisztán önerős építkezések és épület felújítások esetében is az új hőátbocsátási értékeknek kell megfelelni. A Knauf Insulation szakemberei szerint a határértékek szigorítására ebben a szektorban is nagy szükség van, mert jelenleg a 2,85 millió magyar családi háznak mindössze 10,7 százaléka, vagyis kb. 313 000 épület mondható energetikai szempontból korszerűnek.

A hőátbocsátási tényezőre vonatkozó új határértékeket a 2015. január 1-jétől életbe lépő 20/2014 (III.7) számú BM rendelet szabályozza, amely módosítja az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24) TNM rendeletet.

Forrás: Knauf Insulation Kft.

Kapcsolódó cikkek

Családi ház felújítása 3. rész – A fűtésrendszer korszerűsítése

„Aki olyan mértékű felújításra szánja el magát, mint mi, legjobb, ha a fűtésrendszert egy alapos újragondolásnak veti alá.” Személyes tapasztalatok egy - többé-kevésbé - saját kezűleg végzett felújításról.

Modern kis lakás rengeteg tárolóval – A lakberendező tanácsai egy átalakítás kapcsán

Hogyan lehet megvalósítani a minimál stílus irányelveit 33 négyzetméteren? Rengeteg tárolóval! Tanácsok a lakberendezőtől.

Talajhoz simulva: hőszigetelés a lábazaton és a pinceszinten

A megfelelő hőszigetelésen nemcsak az épület stabilitása és költséghatékonysága múlik, hanem a lehetőségek kiaknázása is – például azzal, hogy a pince több legyen, mint tároló.

Régi borospincéből építész műterem Budajenőn

Felújtani, átalakítani, az eredeti funkciókat elhagyni és újragondolni, komoly munka, de látva az eredményt, kimondhatjuk: megéri fáradozni.

Tetőjavítás, tető vízszigetelés egyszerűen, házilag

A tetővel kapcsolatos karbantartási munkákat ajánlott szakemberre bízni. Bizonyos esetekben azonban dolgozhatunk olyan anyagokkal, melyek segítségével saját kezűleg is elvégezhető a kivitelezés.

A családi házak szigetelésével a levegőminőség is javítható

Magyarországon a magas téli szállópor koncentráció egyik fő oka az, hogy a családi ház állomány 70%-a, azaz mintegy 1,8 millió lakóépület nem, vagy nem megfelelően hőszigetelt, miközben a háztartások több mint harmada fosszilis energia felhasználásával fűt.

Családi ház felújítása 2. rész - Falazás és nyílászáró beépítés, előkészítési munkák

Korábbi cikkünkben egy családi ház felújítási munkáinak személyes tapasztalatait mutattuk be. A cikksorozat nem a szakembereknek szánt műszaki megoldásokkal teletűzdelt írás, hanem azoknak szól, akik felújításra szánják el magukat és képesek azt végigvinni, akár saját kezűleg is.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Önnek ajánljuk