Amikor hőszigetelésről beszélünk, sokan, akik nem építkeztek, vagy nem vettek részt lakás- vagy ház felújításban sokszor nem is sejtik, hány területet érint e téma: pincefal, pincefödém, lábazat, homlokzat, válaszfalak, talajon fekvő padlók, emeletközi födémek, tetőtérbeépítés, padlásfödém, lapostető, redőnytok.
Jelen cikkünkben a homlokzati hőszigetelés lehetőségeit, problémáit foglaltuk össze a teljesség igénye nélkül.
Felújítás
Felújításokat, mindegy, hogy társasház vagy családi házról beszélünk, leggyakrabban épületenergetikai megfontolásból határoznak el. Utólagos hőszigetelésnél, főleg, ha a homlokzat tagolt, nagyon figyeljünk a részletekre. Általában a javaslat az, hogy a homlokzati hőszigetelést célszerű a lábazattal egy munkafázisban elvégeztetni. Igaz, ha pénztárcánk nem engedi, az ütemezést kezdjük a homlokzattal, később, egy-két év múlva pedig folytassuk a lábazattal. Azt, hogy milyen vastagságú hőszigetelést alkalmazzanak a beruházók, azt mindig a ház egyedisége alapján érdemes meghatározni. Az ok nem más, minthogy a lábazat lehet beton, kőbeton, a falak általában B 30-as tégla, de ez sokszor változik, az áthidalók monolit vasbeton, vagy előre gyártott vasbeton, stb. Ezek a házrészek mind más és más hőszigetelési mértéket igényelnek, ahhoz, hogy tökéletes legyen az eredmény. Persze köthetünk kompromisszumokat, de kérdés, hogy megéri? Hőhidak képződnek az épületek sarkainál, a fal és födém csatlakozásnál, a nyílászárók káváin, a redőnytoknál, tehát ezekre a részekre kifejezetten nagy figyelmet kell fordítani.
Építkezés
Amennyiben építkezünk, döntéseinknél ne csak arra gondoljunk, hogy lesz egy vélhetően tökéletes, igényünkre szabott új házunk, hanem arra is, hogy mivel a ház, akárcsak mi „lélegzik", lakva, több év múlva se jelentkezzenek problémák. Nem mindegy, hány személy lakja, milyen gyakran szoktunk szellőztetni, van-e légkondicionáló vagy sem, ha igen hány db, milyen teljesítményű, van-e szagelszívó, stb. Korszerű szigetelőanyagok használatával nemcsak háztartásunk érdekében cselekszünk, hanem környezetünket és légkörünket is óvjuk. Ha kevesebb fűtőanyag kerül felhasználásra a széndioxid kibocsájtás mennyisége is csökken.
Nagyon fontos! Sokszor nem a homlokzati hőszigeteléssel van gond, hanem a lábazat szigetelésére nincs elég gond fordítva. Amennyiben a terepszint alá, vagy a lábazathoz nem zárt cellás szigetelőanyag kerül, a fal könnyen felázik. Ha a föld nincs kellőképp tömörítve, az ülepedése során tönkreteszi a szigetelőanyagot. A lábazatra pedig sár verődik fel, víz éri, ki van téve az időjárás szélsőségeinek, ezért igen fontos, hogy bírja a kiképzést, ha nem akarunk hamarosan újra szigetelni, vakolni.
Egy jó szakember aranyat ér
Hogy hosszútávon ne legyenek kellemetlenségeink, akár építkezünk, akár felújítunk, mindig jól képzett szakembereket válasszunk. Ennek egyik lehetősége, hogy ha tudjuk, melyik hőszigetelő termék kerül kivitelezésre, hívjuk fel a választott termék gyártóját és kérjünk tőle ajánlást, vagy tanácsot, hogy mire figyeljünk. Ennek utána járni és telefonálni nem több fél óránál, megéri? Másik lehetőség, hogy olyan szakembert választunk, akit megbízható forrásból ajánlottak. Érdemes a már megvalósított munkáit személyesen is megnézni, ha van rá mód.
A homlokzat szigetelésénél is sok a hibalehetőség: nincs megfelelően előkészítve a felület (pl. nedves, vagy koszos), nem illeszkednek pontosan egymáshoz a hőszigetelő táblák, rosszul ragasztják a homlokzathoz, rosszul dübelezik, a felületerősítő üvegháló nincs megfelelően beágyazva, egy rossz időjárási körülmény okozhat rossz vakolást, de ha nem megfelelően hígítják a vakolatot, ugyanolyan kár keletkezhet.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal