A megoldás a hőszivattyú

Szinte minden lakásban található hőszivattyú, ez pedig a hűtőszekrény, amely a belső hideg téréből hőt von el, ezt azután a konyhában adja le.

A klímaváltozást mindannyian bőrünkön érezzük. Idén is elmaradt az ősz, nyárból hirtelen lett tél. A fosszilis energiaforrások – a szén és a kőolajszármazékok – kimerülőben vannak. A politikusok pedig kezdik fölismerni az atomerőművek veszélyeit. Így maradnak számunkra a megújuló energiaforrások, ezek közül az egyik leggyakrabban emlegetett a hőszivattyú. Bár működtetéséhez energiát kell befektetni – általában villamos energiát – mégis a megújuló kategóriába soroljuk, ugyanis levegőből, talajvízből, folyóból vagy a talaj mélyebb rétegeiből nyerjük a hőt, mégpedig legalább a befektetett villamos energia háromszorosát, de akár az ötszörösét is.

Ha pedig a működtetéséhez használt energiát is megújuló forrásból nyerjük – például napelem, szélkerék – akkor teljesen megújuló energiát nyerünk. Bár manapság így még nagy befektetést igényel, de hosszú távon mindenképp ez lesz a megoldás.

Hőszivattyút a lakás fűtésére, hűtésére és meleg víz készítésére is lehet használni. Ma már olyan rendszert érdemes választani, amely télen fűt, nyáron hűt. Ennek egyik oka, hogy az egyre melegebb nyarak miatt rengeteg energiát pazarolunk el a légkondicionáló berendezésekkel, többet, mint a téli fűtésre, mivel egy Celsius-fokkal való hűtés háromszor annyi energiát emészt föl, mint ugyanennyi fűtés. A másik ok, amiért ezt a kétirányú rendszert ajánlott választani, hogy a télen kivett hőt nyáron visszapótoljuk. Különösen fontos ez a talajszondás berendezések esetében, mert ha nem pótolják vissza a hőt, akkor néhány év alatt kimerülhet a terület, és használhatatlanná válik a rendszer.

A hőszivattyú esetében – akárcsak napkollektornál – viszonylag alacsony hőfokú a kinyert fűtővíz, ezért ajánlott felületfűtésre használni: padló-, fal- vagy mennyezetfűtésre. Ez utóbbi talán a legelőnyösebb, mert a bútorok nem zavarják a fűtést és hűtésre is eszmei megoldás. A felületfűtés előnye még, hogy nem a levegőt, hanem magát az épült szerkezetét fűti, hűti, ezzel biztosítva huzatmentes környezetet.