Mikor a tűz az úr

Az épületek kivitelezésekor – legyen akár új építése, vagy meglévő felújítása – a kényelem, a praktikusság és a költséghatékonyság mellett mindenekelőtt a biztonságnak kell az elsődleges szempontnak lennie. Egy épülettűz óriási károkat okozhat, és emberéletekbe kerülhet. A tragikus londoni tűzeset az elmúlt évek legszembetűnőbb példája a tűzbiztonság fontosságának.

A hetvenes években épült 24 emeletes Grenfell-torony 2015-2016-os felújítása során tűzveszélyes alumínium-polietilén kompozit panelekkel oldották meg a hőszigetelést, amelynek jelentős része volt abban, hogy a júniusi tragédiában keletkezett tűzesetben legalább 80 ember vesztette életét. Az eset kapcsán sok vitatott kérdés van még, hiszen egyes szakértők szerint ilyen alumínium kompozit panelekkel a 18 métert meghaladó magasságú épületeket több országban is – köztük Nagy-Britannia – tilos szigetelni. Ezen felül vitatott még, hogy a középmagas és magas épületekre vonatkozó egyéb, sokkal szigorúbb tűzbiztonsági előírásoknak vajon megfelelt-e a kivitelezés. A tragédia sajnos megtörtént, így hát továbbra sem lehet eléggé hangsúlyozni mennyire fontos a tűz elleni védelem.

Az egyik lakásban a hűtőgép fagyasztója okozta tűz az olcsó, éghető szigetelésnek köszönhetően rendkívül gyorsan terjedt a homlokzaton keresztül. A műanyag, szintetikus anyagok használatának elterjedése miatt ma már 5-10-szer gyorsabban terjed a tűz, mint mondjuk 50 évvel ezelőtt. A legtöbb problémát tehát a nem megfelelően megválasztott éghető burkolatok és szigetelések jelenthetik, különös tekintettel átszellőztetett szerkezetekben való alkalmazás esetén – csak úgy, mint a londoni lakótorony esetében –, menekülési útvonalak mentén vagy olyan szerkezeteken belül ahol a nem éghető burkolat kis vastagsága, tűzzel szembeni csekély ellenálló képessége nem képes megfelelő védelmet biztosítani az éghető szigetelésnek.

Az utóbbi években igen csak elterjedt az úgynevezett átszellőztetett homlokzatok szigetelése. Az ilyen típusú homlokzatkialakítás része egy teherhordó falszerkezet, a hőszigetelés, egy átszellőztetett légrés és a homlokzatburkoló elem. Az átszellőztetett homlokzat szigeteléséhez tűzvédelmi okokból kizárólag nem éghető, A1 besorolású termékek lennének használhatók, mivel a légrés kéménykürtőként viselkedik, így könnyen éghető homlokzatszigetelő anyagok használatával a tűz nagyon könnyen, pillanatok alatt terjed. Így történt ez a Grenfell-torony esetében is, ahol is tűzveszélyes anyagot használtak a szigeteléshez.

Az ilyen esetekben a tűz terjedését az épület homlokzatán keresztül kell megállítani, mert ha már a tűz átterjedt a homlokzaton, akkor óriási veszélyben vannak az épületben tartózkodók.  Ha a homlokzati rendszer – beleértve a szigetelést – éghető, jelentősen felgyorsul a tűz terjedése, annak táplálása. Az épület oldalán lévő hőintenzitás miatt az ablakok beszakadnak, és a tűz még könnyebben terjed tovább emeletről-emeletre. Ha a tűz a homlokzaton keresztül átterjed az épület többi részébe, a bennlévőknek használniuk kell a menekülési útvonalat, ám ezzel jelentősen nehezítik a tűzoltók munkáját. Ezért is olyan fontos, hogy a tűz ne terjedjen tovább az épület homlokzatán, és itt kerül előtérbe a tűzálló hőszigetelés.

Ma Magyarországon az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) írja elő, hogy milyen tűzvédelmi tulajdonságokkal bíró anyagok használhatóak fel szigeteléskor. Tűzvédelmi osztályba sorolják az építési termékeket a tűzveszélyességi anyagvizsgálatokban kapott mérési adatok, az MSZ-EN 13501-1 szabványba rögzítettek alapján az Európai Unióban és néhány azon kívüli országban. Ez lehetővé teszi az építőipari termékek tűzzel szembeni viselkedésének vizsgálatát, illetve az ezt követő, egységes elvek és kritériumok alapján való besorolásukat egész Európában. A Tűzvédelmi osztály három jelölés kombinációja: a fő és mellék osztályoké. A legfontosabb a termék fő tűzvédelmi osztálya, ez megmutatja, hogy a termék miként járulhat hozzá a tűz terjedéséhez. Az OTSZ-ben foglaltak szerint is tűzvédelmi szempontból a legbiztonságosabb termékek az „A1” majd az „A2” besorolásúak. Ezek nem tűzveszélyesek, mivel nem éghetőek. A „B-F” osztályba sorolt termékek pedig egyre kevésbé tűzállóak, B-től F-ig haladva emelkedik az éghetőségi szint. A szigetelőanyagok tűzállósága mellett fontos szempont még, hogy hő hatására ne fejlesszenek robbanásveszélyes és mérgező füstöket, gázokat, hiszen a halálesetek csaknem kétharmada nem az égési sérülésekből erednek.

A kőzetgyapot olvadáspontja magasan 1000 °C felett van, ezáltal képes meggátolni a tűz továbbterjedését és erős védelmet nyújt az épületszerkezetnek, hiszen szinte egyetlen épülettűz során sem keletkezik ilyen magas hőfok. Tűzvédelmi szempontból a legmagasabb, A1 besorolásúak, tehát nem éghető, abszolút tűzbiztos. A Central Lancashire Egyetem kutatási tanulmányai szerint a kőzetgyapot nagyon alacsony szervesanyag-tartalmának köszönhetően a legkevesebb mérgező füstöt előállító szigetelőanyag. A kőzetgyapot tűzvédelmi gátat képez, valamint égve nem csepeg. Igen nagy hőmérsékleti szélsőségeknek ellenáll, alakváltozás nélkül viseli a hőmérsékletkülönbséget. A kőzetgyapot ötven év után is megőrzi eredeti mechanikai és hőtechnikai tulajdonságait, így élettartama az épület élettartamával megegyező. Gombák, rovarok, rágcsálók nem károsítják, valamint remek hangszigetelő és páraáteresztő tulajdonságú.

A londoni tűzeset mindenki figyelmét ráirányította a tűzvédelem fontosságára. A külső homlokzatok olcsó, éghető anyagokkal való szigetelése nem csak az emberi életre van veszéllyel, hanem meglévő ingóságunk, vagyonunk elvesztését is eredményezheti. Mivel életünk nagy részét zárt helyiségekben töltjük, érthető, ha szeretnénk abban a hitben élni, hogy otthonunk, munkahelyünk, az iskola vagy bármely középület, amelyben tartózkodunk, biztonságos. Építészeti szempontból a legnagyobb veszélyt a tűz jelentheti, így ha épületünk tűzbiztos, nincs okunk aggodalomra.