Egy hőkamerás vizsgálat pontosan feltárja, hogy mely épületek esetében ajánlott különösen a homlokzati és lábazati hőszigetelés.
Hallgassa meg a cikket MP3 formátumban!
A hőkamerás vizsgálatok egyik előnye, hogy jól szemléltetik a homlokzatok szigetelésének fontosságát. Elsőként vegyük sorra a leggyakoribb építőanyagok hőképeit és a hőkamerás mérések során szerzett tapasztalatokat.
A vályogtégla az egyik legrégebbi, ám még ma is használt építőanyag, szigetelése közepesnek mondható. A falazat középen mért külső felületi hőmérséklete 3-4 Celsius fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél. A belső oldalról is ilyen mértékben hűl vissza, sőt, az alsó éleken még erősebb a visszahűlés, akár 10 fokkal is hűvösebb lehet a szoba hőmérsékletéhez képest. Egyértelmű tehát, hogy itt szükséges a megfelelő minőségű és vastagságú hőszigetelés.
A tömör téglából épült házaknál azt láthatjuk, hogy a falvastagságtól alig függ a falazat felületi hőmérséklete. A külső oldalon 3-5 Celsius fokkal magasabb a felület hőmérséklete, mint a levegőé, a belső oldalon pedig 3-4 fokos eltérést tapasztalhatunk. Itt egy legalább 10 centiméter vastag hőszigeteléssel a különbség 1 Celsius fokra csökkenthető, de vastagabb szigeteléssel további Celsius fokok nyerhetők. A külső oldalon viszont a felület a levegő hőmérsékletével azonos lesz.
Az ún. Ikersejt és B-30 lyukacsos téglafalaknál a hőszigetelő képesség nem tér el jelentősen a tömör szerkezetes típustól. A felületi hőmérséklet a külső oldalon 3-5 Celsius fokkal magasabb a levegő hőmérsékleténél. A belső oldalon a falazat felülete visszahűl. Tehát a megfelelő hőszigetelés alkalmazása itt is elengedhetetlen.
A modern vázkerámia tégláknál tapasztalhatjuk, hogy jelentősen javul a hőszigetelő képesség. Külső oldalon, falközépen mérve a falazat hőmérséklete 2-3 fokkal magasabb a léghőmérsékletnél, belső oldalon pedig 2-3 fokkal hűvösebb. A 44 cm vastag vázkerámia tégla falazatnál ez a különbség tovább csökken, itt már csak 1-2 fok a különbség.
A pórusbeton falazóelem rendelkezik az egyik legjobb hőszigetelő képességgel. 30 cm vastagságban a falazat külsü felülete 1-2 fokkal magasabb a léghőmérsékletnél, belső oldalon pedig hasonló a különbség a falazat javára. Ha a falazó elem legalább 38 cm vastag, a felületi hőmérséklet különbség még kevesebb.
Szigeteléssel a hőmérséklet különbségek tized fokokra csökkenthetők vagy akár meg is szüntethetők.
A falazat hőszigetelő képességét nagyban befolyásolja a benne lévő beton részek mérete és szigeteltsége. Az évtizedekkel korábbi épületeknél csak elvétve használtak hőszigetelést a betonrészekhez, ezért a födémkoszorú és az áthidalók, valamint az emeleti parapet falban lévő beton elemek kifelé sugározzák a meleget, a belső oldalt viszont hűtik. Ezeken a felületeken akár 5-6 Celsius fokos különbségek is lehetnek.
A beton lábazatoknál a falak alsó élei ugyancsak vissza tudnak hűlni és jól látható, ahogy a meleg távozik az épületből. Ha magasabb a belső páratartalom és az alsó él felületi hőmérséklete eléri a harmatpontot, akkor kicsapódik a pára, ami szintén penészedéshez vezet. A hőképeken jól láthatók az egyes építő elemeken mérhető hőmérséklet különbségek. A cél tehát az, hogy a homlokzaton keresztül minimalizáljuk a hőveszteséget.