Milyen esetekben és meddig illetékmentes a telekvásárlás? Mi az illeték kiszabásának alapja? Hogyan ellenőrzi, hogy fölépült-e a ház a NAV? Írásunkban telekvásárlás esetén kiszabható illetékről és az illetékmentességről szólunk.
Mit értünk telek fogalma alatt?
A telek – lakóház építésére alkalmas telektulajdon – fogalmát jelenleg az illetéktörvény (1990. évi XCIII. törvény) határozza meg:
Itv. 102. § (1) l) lakóház építésére alkalmas telektulajdon: az építésügyi szabályoknak és a településrendezési tervnek megfelelően kialakított, lakóépület elhelyezésére szolgáló, beépítetlen földrészlet.
Ez az ingatlan-nyilvántartásban, az adott ingatlan tulajdoni lapján kivett beépítetlen terület megnevezésként szerepel. Az illetékszabályok, így különösen a mentességek alkalmazása szempontjából kizárólag az ilyen megnevezéssel nyilvántartott ingatlan nevezhető teleknek.
Mekkora a vagyonátruházási illeték mértéke, telekvásárlás esetén?
Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése esetén a fizetendő vagyonátruházási illeték 2010. január 1-je óta a forgalmi érték 4 százaléka. Lakóingatlanok esetében a vagyonátruházási illeték mértéke ennél kedvezőbb.
Itv. 19. § (1) A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék...
Tulajdonjog és vagyoni értékű jogok
Ingatlan-, illetve telekvásárlás esetén nem csak a tulajdonjog vagy az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadának megszerzése lesz illetékköteles, hanem illetékfizetés kapcsolódik az úgynevezett vagyoni értékű jogok megszerzéséhez is, mint például haszonélvezet, használat.
Itv. 102. § (1) d) vagyoni értékű jog: a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a szövetkezeti háztulajdonra vonatkozó rendelkezések szerinti használati jogokat –, továbbá a vagyonkezelői jog, az önálló orvosi tevékenység praxisjoga, az üzembentartói jog, továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés.
A vagyoni értékű jogoknak is meghatározható értékük van, melyet szintén az illetéktörvény szabályoz. Amennyiben egy ingatlan esetében állagvevő, azaz a tulajdonjogot megszerző vevő is van és haszonélvezeti vevő is pl., akkor az egész ingatlan forgalmi értéke után fizetendő illeték a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog arányában oszlik meg.
A forgalmi érték – vételár meghatározása az illetékfizetés szempontjából
A NAV az illetéket elsődlegesen az adásvételi szerződésben rögzített vételár alapján szabja ki. Fontos azonban tudni, hogy a NAV-nak lehetősége van arra, hogy az ingatlan forgalmi értékét az adásvételi szerződésben meghatározottaktól eltérően, akár magasabb összegben állapítsa meg, amennyiben úgy találja, hogy a felek a szerződésben túlzottan vagy indokolatlanul alacsony forgalmi értéket határoztak meg vételárként.
Ilyen esetekben a NAV helyszíni ellenőrzést is tarthat, amely során meggyőződik az ingatlan valós állapotáról, elhelyezkedéséről és egyéb tulajdonságairól, ami alapján meghatározták a forgalmi értéket. Az ilyen ellenőrzésektől azonban nem kell tartani, számos esetben kizárólag véletlenszerűen, szúrópróba szerűen tart ellenőrzést az adóhatóság. Amennyiben azonban a valós forgalmi értéktől jelentősen eltérő vételárat rögzítenek a felek az adásvételi szerződésben, úgy az ellenőrzésre alappal számítani lehet. Ha a NAV a forgalmi értéket a felek által meghatározott értéktől eltérően határozza meg, úgy az illetékkiszabás a NAV által meghatározott érték alapulvételével történik. Nem érdemes tehát túlságosan „nyerészkedni” az illetékfizetésen.
Milyen kedvezményt biztosít az illetéktörvény telekvásárlás esetén?
Telekvásárlás esetén lehetőséget nyújt az illetéktörvény mentességre, melynek négy feltétele van:
- alapfeltétel a telektulajdon vásárlása, az előzőek szerinti kivett beépítetlen terület megnevezés a tulajdoni lapon
- feltétel, hogy a telken 4 éven belül lakóházat kell építeni (a 4 év a szerződés földhivatali benyújtásától kell számítani)
- a felépített lakóházban a lakás hasznos alapterülete a helyben meghatározott maximális beépíthetőség 10 százalékát el kell, érje.
- az illetékmentesség igénybevételére vonatkozó nyilatkozat megtétele a NAV felé, legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig. A nyilatkozat az adásvételi szerződésekhez kapcsoló 12B400 számú formanyomtatványon is megtehető, akár már szerződéskötéskor
Az illetékmentesség alkalmazása esetén a NAV az illetéket megállapítja, azonban annak megfizetését 4 évre felfüggeszti.
Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:
a) a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát. A vagyonszerző lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.