Manapság egyre gyakrabban hallhatunk az „okos” várostervezés fogalmáról, és tapasztalhatjuk az élhetőbb urbánus környezet kialakításának erősödő igényét. A folyton növekvő gépkocsiforgalom kellemetlenségeivel ugyanis nap mint nap szembesülnek a városban élők. A forgalomcsökkentés számos problémára megoldás lehet, azonban fontos az is, hogy erre a célra milyen eszközt használnak a várostervezők.
A növekvő városi forgalom kellemetlenségei
Bár a 2008-ban kezdődő válság idején némiképp visszaesett a közúti gépjármű-állomány növekedése, a KSH adatai szerint azonban 2000 óta folyamatosan emelkedik az autók száma. Az utóbbi 18 évben több, mint egy millióval nőtt az országban birtokolt személyi gépjárművek száma: 2 364 706-ról 3 641 823-ra. Ugyan arányaiban ebből a számból már kisebb részt tesznek ki a budapesti gépkocsik - 2000-ben még az állomány nagyjából negyede származott Budapestről, míg most már csak kevesebb, mint ötödét teszik ki a fővárosi járművek - azonban még így is nagyjából százezerrel több gépkocsi rója a budapesti utakat, mint 18 évvel ezelőtt. A fővárosban közlekedő gépkocsik száma 2000 óta 559 100-ról 659 513-ra nőtt.
Ennek következtében az egészségügyi ártalmak és a zajszennyezés mellett egyéb kényelmetlenségekkel is számolniuk kell a forgalmas utak mellett élő városlakóknak. A gyalogos és biciklis forgalom háttérbe szorul, sőt bizonyos esetekben ellehetetlenül. Buszsáv híján a közösségi közlekedés sem nyújt valódi alternatívát, hiszen a járatok sokkal lassabban jutnak célállomásukra, ezzel további bosszankodást okozva utasaiknak. A nagy sebességgel közlekedő gépjárművek közelében pedig sem a gyermekek, sem a kisállatok nincsenek biztonságban, ami szintén nehezíti a városlakók felhőtlen kikapcsolódását.