Sokan tartunk a szervezetünket érő elektromágneses sugaraktól. Tudósok vizsgálják e sugarak biológiai hatásait, bár vizsgálataik eredményei megnyugtatónak tűnnek, a hosszú távú hatásokról vajmi keveset tudunk.
Ahogy szaporodnak körülöttünk a villamos berendezések, hálózatok, úgy nő a bennünket érő elektromos és mágneses hatások mértéke – anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Az elektromágnesség egészségre gyakorolt hatásairól évtizedek óta folynak a viták.
A témához kapcsolódó fizikai fogalmak leírását keretes írásainkban olvashatja:
Biológiai hatások
Az elektromosság nem idegen az élő szervezetektől, hiszen az ingerületátvitelben is fontos szerepe van. Az extrém alacsony frekvenciájú terek hatására az emberi szervezet úgy viselkedik, mint bármely, töltött részecskékkel rendelkező (vezető) test: vagyis áramokat indukálhat benne.
Ezek mértéke – többek között – a térerősségtől is függ:
- egy 750 kV-os távvezeték alatt 12 kV/m villamos térben álló ember testén a mérések szerint 150 μA áram halad át (izomgörcsöket a 20 mA áramerősség okoz – 50 Hz frekvencia mellett).
Az is elmondható, hogy minél nagyobb a frekvencia, annál enyhébbek a hatások:
- 100–1000 Hz között az áramütés biológiai hatásai enyhébbek, és
- 1000 Hz felett egyre inkább érvényesül az úgynevezett skin-hatás (bőr-hatás). Ennek következtében az áram útja a szervezetben a bőrfelület közelében alakul ki, elkerülve a létfontosságú szerveket.
A rádiófrekvenciás terek fő biológiai hatása, hogy melegítik a szöveteket – a mikrohullámú sütő módjára. Az utóbbi mértéke azonban az elektromágneses sugárzás energiasűrűségétől is függ.
Egészség
A mérhető biológiai hatások még nem feltétlenül jelentenek veszélyt az egészsége. Azonban az elmúlt néhány évtizedben több cikk jelent meg az alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzások egészségre káros hatásáról, amelyek szerint azok például kóros fejfájást, fáradtságot, depressziót, szürkehályogot, magzati fejlődési rendellenességeket és rákot okoznak. A felmerülő igényekre válaszul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából az 1990-es évek közepén széles körű kutatásokat végeztek a témában.
Ennek eredményeképpen azt találták, hogy
- a környezetünkben levő alacsony frekvenciájú elektromágneses terek egészségre káros hatását közvetlenül semmi sem bizonyítja, ugyanakkor megállapították, hogy
- bizonyos vonatkozások további kutatásokat igényelnek. Az utóbbiak alatt elsősorban a szóban forgó sugárzások esetleges rákkeltő és egyéb, hosszútávon kialakuló egészségügyi kockázatait értik – különös tekintettel a mobiltelefonok hatásaira.
- Nem kétséges, hogy nagy térerősségek már rövid távon is okozhatnak súlyos károsodásokat: például az 50 Hz-es frekvenciájú, 650 kV/m villamos térerősségnek 4,5 órára kitett egerek fele pusztult el.
Környezetünk
A mellékelt táblázat feltünteti néhány háztartási berendezés, illetve adott hely közelében az elektromos és mágneses terek erősségét. Ebből kitűnik, hogy a „mindennapokban” a legnagyobb villamos térerősség a nagyfeszültségű villamos távvezetékek alatt érhet bennünket, a legerősebb mágneses tér pedig egy orvosi MRI (Magnetic Resonance Imaging – mágneses rezonancia alapú képalkotás) vizsgálat során.
Az elektromos és mágneses tér erőssége néhány háztartási eszköz közelében, illetve néhány adott helyen
Objektum
|
Villamos térerősség (V/m)
*30 cm távolságban |
Mágneses indukció (μT)
|
|||
3 cm távolságban
|
30 cm távolságban
|
1 m távolságban
|
|||
vasaló
|
120*
|
8–30
|
0,12–0,3
|
0,01–0,03
|
|
rádió
|
180*
|
16–56
|
1
|
<0,01
|
|
porszívó
|
50*
|
200–800
|
2–20
|
0,13–2
|
|
hajszárító
|
80*
|
6–2000
|
0,1–7
|
0,01–0,02
|
|
televízió, monitor
|
60*
|
2,5–50
|
0,04–2
|
0,01–0,15
|
|
hűtőszekrény
|
120*
|
0,5–1,7
|
0,01–0,25
|
<0,01
|
|
villanytűzhely
|
8*
|
1–50
|
0,15–0,5
|
0,01–0,04
|
|
mikrohullámú sütő
|
?
|
73–200
|
4–8
|
0,25–0,6
|
|
orvosi MRI
|
?
|
4 000 000
|
|||
villamos vontatású
tömegközlekedés |
300
|
50
|
|||
természetes háttérsugárzás
|
100–250
|
30–60
|
|||
750 kV-os távvezeték alatt
fejmagasságban |
12 000
|
3–5
|
|||
ajánlott felső
határ összesen |
általában
|
5000
|
100
|
||
munkakörben
|
10 000
|
500
|
A táblázatból az is kivehető, hogy azon háztartási eszközök közelében a legerősebb a mágneses tér, amelyeket villanymotor hajt – és természetesen a mikrohullámú sütő mellett. Viszont ezeket az eszközöket egyrészt ritkán tartjuk nagyon közel magunkhoz, másrészt a tér erőssége a távolsággal nagymértékben csökken, harmadrészt pedig még az erősebb terek is a természetes háttérsugárzás nagyságrendjébe esnek. Az egyes berendezések körüli mező erőssége nagyban függ a berendezések konstrukciójától. Magától értetődően nagyobb térerősséggel kell számolni a villamos vontatású tömegközlekedési eszközök (villamos, trolibusz) motorjai, illetve felsővezetékei közelében.
Mobil
A mobiltelefonálás elterjedésével országonként több hálózatot is kiépítettek, ami azt jelenti, hogy a városokban néhány száz méterenként, vidéken pedig néhány kilométerenként vannak a bázisállomások. Ennek ellenére a mai mérések szerint a mobiltelefon-hálózatok alig járulnak hozzá az általános sugárzási szinthez, viszont ezeket a fejhez közel tartva használjuk, és a szövetekben hőmérséklet-emelkedést okoznak. Ez azonban a kutatások szerint alig kimutatható és még nem találtak egyértelmű bizonyítékot, hogy a túlzott mobiltelefon-használat valamilyen betegséget váltott volna ki. Egy németországi vizsgálat során 2000 emberre helyeztek napi 24 órára dozimétert, hogy meghatározzák az átlagembereket érő mágneses tér erősségét, amelynek eredménye, hogy az embereket napi átlagban érő mágneses indukció értéke: 0,1 μT.
A kutatók azonban azt ajánlják, hogy akkor, amikor kezdi hívni a partnert a mobiltelefon, és még nem csöng ki, akkor ne tartsuk közel a fejünkhöz a készüléket és inkább használjuk fejhallgatót, esetleg kihangosítót.