Szervezetünket a mindennapokban érő elektromos sugárzás

Sokan tartunk a szervezetünket érő elektromágneses sugaraktól. Tudósok vizsgálják e sugarak biológiai hatásait, bár vizsgálataik eredményei megnyugtatónak tűnnek, a hosszú távú hatásokról vajmi keveset tudunk.

Ahogy szaporodnak körülöttünk a villamos berendezések, hálózatok, úgy nő a bennünket érő elektromos és mágneses hatások mértéke – anélkül, hogy ennek tudatában lennénk. Az elektromágnesség egészségre gyakorolt hatásairól évtizedek óta folynak a viták.

A témához kapcsolódó fizikai fogalmak leírását keretes írásainkban olvashatja:

Biológiai hatások

Az elektromosság nem idegen az élő szervezetektől, hiszen az ingerületátvitelben is fontos szerepe van. Az extrém alacsony frekvenciájú terek hatására az emberi szervezet úgy viselkedik, mint bármely, töltött részecskékkel rendelkező (vezető) test: vagyis áramokat indukálhat benne.
Ezek mértéke – többek között – a térerősségtől is függ:

  • egy 750 kV-os távvezeték alatt 12 kV/m villamos térben álló ember testén a mérések szerint 150 μA áram halad át (izomgörcsöket a 20 mA áramerősség okoz – 50 Hz frekvencia mellett).

Az is elmondható, hogy minél nagyobb a frekvencia, annál enyhébbek a hatások:

  • 100–1000 Hz között az áramütés biológiai hatásai enyhébbek, és
  • 1000 Hz felett egyre inkább érvényesül az úgynevezett skin-hatás (bőr-hatás). Ennek következtében az áram útja a szervezetben a bőrfelület közelében alakul ki, elkerülve a létfontosságú szerveket.

A rádiófrekvenciás terek fő biológiai hatása, hogy melegítik a szöveteket – a mikrohullámú sütő módjára. Az utóbbi mértéke azonban az elektromágneses sugárzás energiasűrűségétől is függ.

Egészség

A mérhető biológiai hatások még nem feltétlenül jelentenek veszélyt az egészsége. Azonban az elmúlt néhány évtizedben több cikk jelent meg az alacsony frekvenciájú elektromágneses sugárzások egészségre káros hatásáról, amelyek szerint azok például kóros fejfájást, fáradtságot, depressziót, szürkehályogot, magzati fejlődési rendellenességeket és rákot okoznak. A felmerülő igényekre válaszul az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megbízásából az 1990-es évek közepén széles körű kutatásokat végeztek a témában.

Ennek eredményeképpen azt találták, hogy

  • a környezetünkben levő alacsony frekvenciájú elektromágneses terek egészségre káros hatását közvetlenül semmi sem bizonyítja, ugyanakkor megállapították, hogy
  • bizonyos vonatkozások további kutatásokat igényelnek. Az utóbbiak alatt elsősorban a szóban forgó sugárzások esetleges rákkeltő és egyéb, hosszútávon kialakuló egészségügyi kockázatait értik – különös tekintettel a mobiltelefonok hatásaira.
  • Nem kétséges, hogy nagy térerősségek már rövid távon is okozhatnak súlyos károsodásokat: például az 50 Hz-es frekvenciájú, 650 kV/m villamos térerősségnek 4,5 órára kitett egerek fele pusztult el.

Környezetünk

A mellékelt táblázat feltünteti néhány háztartási berendezés, illetve adott hely közelében az elektromos és mágneses terek erősségét. Ebből kitűnik, hogy a „mindennapokban” a legnagyobb villamos térerősség a nagyfeszültségű villamos távvezetékek alatt érhet bennünket, a legerősebb mágneses tér pedig egy orvosi MRI (Magnetic Resonance Imaging – mágneses rezonancia alapú képalkotás) vizsgálat során.

Az elektromos és mágneses tér erőssége néhány háztartási eszköz közelében, illetve néhány adott helyen

Objektum
Villamos térerősség (V/m)
*30 cm távolságban
Mágneses indukció (μT)
3 cm távolságban
30 cm távolságban
1 m távolságban
vasaló
120*
8–30
0,12–0,3
0,01–0,03
rádió
180*
16–56
1
<0,01
porszívó
50*
200–800
2–20
0,13–2
hajszárító
80*
6–2000
0,1–7
0,01–0,02
televízió, monitor
60*
2,5–50
0,04–2
0,01–0,15
hűtőszekrény
120*
0,5–1,7
0,01–0,25
<0,01
villanytűzhely
8*
1–50
0,15–0,5
0,01–0,04
mikrohullámú sütő
?
73–200
4–8
0,25–0,6
orvosi MRI
?
4 000 000
villamos vontatású
tömegközlekedés
300
50
természetes háttérsugárzás
100–250
30–60
750 kV-os távvezeték alatt
fejmagasságban
12 000
3–5
ajánlott felső
határ összesen
általában
5000
100
munkakörben
10 000
500

A táblázatból az is kivehető, hogy azon háztartási eszközök közelében a legerősebb a mágneses tér, amelyeket villanymotor hajt – és természetesen a mikrohullámú sütő mellett. Viszont ezeket az eszközöket egyrészt ritkán tartjuk nagyon közel magunkhoz, másrészt a tér erőssége a távolsággal nagymértékben csökken, harmadrészt pedig még az erősebb terek is a természetes háttérsugárzás nagyságrendjébe esnek. Az egyes berendezések körüli mező erőssége nagyban függ a berendezések konstrukciójától. Magától értetődően nagyobb térerősséggel kell számolni a villamos vontatású tömegközlekedési eszközök (villamos, trolibusz) motorjai, illetve felsővezetékei közelében.

Szervezetünket a mindennapokban érő elektromos sugárzás

Mobil

A mobiltelefonálás elterjedésével országonként több hálózatot is kiépítettek, ami azt jelenti, hogy a városokban néhány száz méterenként, vidéken pedig néhány kilométerenként vannak a bázisállomások. Ennek ellenére a mai mérések szerint a mobiltelefon-hálózatok alig járulnak hozzá az általános sugárzási szinthez, viszont ezeket a fejhez közel tartva használjuk, és a szövetekben hőmérséklet-emelkedést okoznak. Ez azonban a kutatások szerint alig kimutatható és még nem találtak egyértelmű bizonyítékot, hogy a túlzott mobiltelefon-használat valamilyen betegséget váltott volna ki. Egy németországi vizsgálat során 2000 emberre helyeztek napi 24 órára dozimétert, hogy meghatározzák az átlagembereket érő mágneses tér erősségét, amelynek eredménye, hogy az embereket napi átlagban érő mágneses indukció értéke: 0,1 μT.
A kutatók azonban azt ajánlják, hogy akkor, amikor kezdi hívni a partnert a mobiltelefon, és még nem csöng ki, akkor ne tartsuk közel a fejünkhöz a készüléket és inkább használjuk fejhallgatót, esetleg kihangosítót.

Elektromágneses sugárzások energiasűrűségének átlagos és ajánlott felső értéke (mW/mm2)

 
mobiltelefon bázisállomás
mikrohullámú sütő
tévé-, illetve rádió-átjátszóállomás
radarállomás
napsugárzás
lézerek
átlagos mértéke
0,1
0,5
0,1
0,2
100
>15 000
ajánlott felső határ
4,5–9
10
?
?

A táblázatokban szereplő határértékeket a Nem-Ionizáló Sugárvédelem Nemzetközi Bizottsága (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection - ICNIRP) ajánlja.

Azonban tudni kell ezekről, hogy nem jelentenek éles határt a biztonság és a veszély között, hanem inkább úgy kell felfogni ezeket, hogy a határérték feletti besugárzás potenciális kockázatot jelent az egészségre, amely a besugárzás erősségével nő. Viszont a határérték feletti besugárzás sem jelent automatikusan veszélyt az egészségre – már csak azért sem, mert a szóban forgó határértékeket többszörös biztonsággal állapítottak meg.

Szervezetünket a mindennapokban érő elektromos sugárzás

Elektromos, mágneses, elektromágneses…

  • Villamos térerősség alakul ki két, különböző potenciálon levő objektum között.
  • Mágneses teret pedig állandó, elektromágnesek vagy mozgó töltések hoznak létre.
  • Az elektromágneses sugárzás gyakorlatilag egymásra merőlegesen haladó oszcilláló elektromos és mágneses tér, amely a térben – energiát szállítva – hullám formájában fénysebességgel terjed.

Részecskéi (kvantumai) a fotonok. Az elektromágneses sugárzások energiája egyenesen arányos a frekvenciájukkal. Ennek alapján megkülönböztetünk ionizáló és nemionizáló sugárzásokat. Az ionizáló sugárzásra jellemző, hogy fotonjaik energiája a molekulák közötti kötések szétszakítására alkalmas. Ilyesmire a körülbelül 1018 Hz-nél nagyobb frekvenciájú sugárzások (a röntgen-, γ- és kozmikus sugarak) képesek – szerencsére ezeknek földi forrásaik nincsenek.

 

Mindennapi terek

Bizonyos mértékű elektromágneses tér még a természet „lágy ölén” is körülvesz bennünket: ez 100–250 V/m (jórészt szezonálisan változó) villamos térerősséget, és 30–60 μT (mikrotesla) (nagyrészt a földrajzi helytől függő) mágneses indukciót jelent. A természetben az élőlényeket érő elektromágneses sugárzások még az infravörös, a látható fény és az ultraibolya (UVA és UVB) sugárzások 4 × 105 és 106 GHz közötti frekvenciákkal. Ezek hatásához hozzáadódnak még az utóbbi évtizedekben, években körülöttünk megjelent villamos berendezések, hálózatok által keltett terek hatásai.

Ezek frekvenciája azonban jóval alacsonyabb a természetes forrásokénál, ilyenek

  • az extrém alacsony frekvenciájú (<300 hz="" li="">
  • a közbenső frekvenciájú (300 Hz–10 MHz) és
  • a rádiófrekvenciás terek (10 MHz–300 GHz).

Az extrém alacsony frekvenciájúak fő forrásai a nálunk 50 Hz frekvenciájú villamos hálózat és az azt használó villamos berendezések.

A közbenső frekvenciájú tereket használják például

  • az üzletek bejáratainál elhelyezett lopásjelző berendezések, valamint
  • a rövid-, közép- és hosszúhullámú rádióadók.

A rádiófrekvenciás tereket pedig

  • a mobiltelefonok,
  • a vezeték nélküli technikák (BlueTooth, WiFi),
  • a rádiós (URH) és televíziós műsorszórás,
  • a mikrohullámú sütők és
  • a radarok alkalmazzák.

Ajánlott és felhasznált irodalom
About electromagnetic fields