A lapostető lejtésviszonyainak kialakítása általában a tervező feladata. Van viszont egy kivétel, amikor ezt más, és ráadásul térítésmentesen végzi el: ez az AUSTROTHERM lejtésképzés esete.
Az ún. „lapostetőket” szerkezeti kialakításuk szerint többfajta csoportba soroljuk. Az egyik ilyen csoport az egyhéjú melegtetőké, amelyek elvi rétegfelépítése a következő:
- felületvédelem, leterhelő réteg, használatot biztosító réteg;
- csapadékvíz-szigetelés;
- gőznyomás-kiegyenlítő réteg;
- hőszigetelés;
- páravédelmi réteg;
- lejtéstadó réteg;
- teherhordó födémszerkezet.
Ahhoz, hogy a betervezett vízszigetelő lemez hosszú távon is kellő biztonsággal is betöltse feladatát a fenti rétegrendben, megfelelő mértékű lejtéssel kell rendelkeznie. Az általános gyakorlat szerint a vízszintes felületű zárófödémre az építészek nagy része lejtéstadó betonréteget tervez.
Ez azonban nem mindig a legjobb választás, több okból sem.
A kavicsbeton súlya többletterhet jelent minden fő teherhordó-szerkezet (födém, fal, alapozás) számára. Ez eleve drágábbá teszi az építkezést.
A lejtéstadó betonréteg elkészítése nem egyszerű feladat, gondoljunk csak a kivitelezéshez szükséges gépi háttérre (betonpumpa vagy daru használata), illetve a helyszíni lejtésképzésben résztvevő szak- és segédmunkások által elkövetett, nehezen és körülményesen javítható esetleges építési hibákra (nem a tervezett lejtésviszonyok valósulnak meg, vagy a szükséges tágulási hézagok elmaradnak!).
A betonból készített lejtések a kivitelezési időt is meghosszabbítják, hiszen a nagy nedvességtartalmú aljzatra a következő réteg csak a megfelelő technológiai szünet (beton kötése, szilárdulása, megfelelő mértékű kiszáradása) után hordható fel. Bizonyos évszakokban és/vagy időjárási körülmények között a betonozás egyáltalán el sem végezhető.
Arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a bezárásra kerülő nedvesség felmelegedéséből keletkező nyomás eloszlatása, feszültségmentesítése miatt mindenképpen szükséges gőznyomás-kiegyenlítő réteg beépítése a szerkezetbe, amelynek pontonkénti vagy vonalmenti kiszellőzést kell biztosítani.
Készíthetünk lejtéstadó szerkezeti réteget polisztirolgyöngy-adalékos könnyűbetonból is, ami egyrészt csökkenti a szerkezeti elemekre jutó terheket, másrészt javítja a rétegrend hőszigetelő-képességét, de még mindig problémát okozhat a helyszíni kialakítás és a „nedves technológia” alkalmazása.
Az igazi megoldást a fenti esetekben az AUSTROTHERM Kft. 1999-ben CONSTRUMA NAGYDÍJAT kapott terméke, a lejtésképző expandált polisztirolhab tábla (AT-LK) jelenti, amely a súlycsökkentés mellett a tető hőszigetelő-képességének igazán jelentős javítását úgy éri el, hogy kiküszöböli a helyszíni, nedves technológia minden hátrányát.