Passzívházak hőszigetelése

A passzívház esetében a fő gondolat az épület hőveszteségének csökkentése és a passzív hőnyereség növelése. Sorozatunk harmadik részében a passzívházak hőszigeteléséről szólunk, és bemutatjuk a leggyakrabban alkalmazott hőszigetelő anyagokat.

• Falszerkezet, aljzatszigetelés
• Falra, tetőre
• Gyerekjáték

A passzívházban a fűtésre fordított energia 80–90 százalékkal alacsonyabb, mint a hagyományos épületek esetében, ezzel komoly energiamegtakarítást érhetünk el. Ennek oka egyrészt, hogy a rendkívül jó hőszigetelés miatt kevés fűtésre van szükség, másrészt azt, hogy azt a kevés hőt is passzívan juttatják be az épültbe. Az épület tájolása és ablakainak elhelyezése következtében a nap sugarai fűtik az épületet. De a bent élők is „fűtenek” testük melegével vagy épp a háztartási gépek működtetésével. A fűtésre fordított energiát (15 kWh évente és négyzetméterenként) általában a szellőzőrendszeren keresztül juttatják az épületbe.

Falszerkezet, aljzatszigetelés

A passzívház szabványban csak energetikai előírás szerepel, a felhasznált építőanyagokat nem határozzák meg. Épülhet téglából vagy lehet könnyű szerkezetes, az építőanyag lehet természetes vagy szintetikus is. Így azután a teherhordó szerkezet lehet tégla, pórusbeton, vasbeton, fa vagy bármely falazóelem. Ha nem használnánk külön hőszigetelő anyagot, akkor csak ezekből az anyagokból nagy vastagság mellett lehetne elérni a megfelelő hőszigetelő képességet, például fából majdnem egy méter vastagságú kellene.

Ezért szokták inkábba a teherhordó szerkezetet a statikailag szükséges vastagságra méretezni, majd hőszigetelő anyaggal borítják be. Lényeges, hogy ne csak a falakat, hanem a talajjal érintkező részt és a tetőteret is megfelelően szigeteljük, azaz a teljes épületet körbe kell borítani valamely hőszigetelő anyaggal.

Erre többféle megoldás is létezik. Az egyik, hogy a talajjal érintkező részt extrudált polisztirollal (XPS) szigetelik, amely zártcellás szerkezetű, jól terhelhető, és vízálló is egyben. Emellett már hazánkban is terjed az habüveg szigetelés, amelyet üveghulladék újrahasznosításával állítanak elő. Nagy nyomószilárdsága miatt falszerkezet alá is beépíthető, de használható padló, lapos tető, zöldtető és oldalfalak hőszigetelésére is.

Falra, tetőre

• A külső falak és a tető hőszigetelésekor az általános szigetelőanyagok esetében, mint
  1. polisztirol (fehér EPS),
  2. ásványgyapot (kőzet- vagy üveggyapot), illetve
  3. fújható cellulózszigetelés mintegy harminc centiméter vastagság szükséges.
• Viszonylag új a piacon a grafit tartalmú polisztirol (szürke EPS), ebből körülbelül huszonnégy centiméter is elég.
• A következő lépés a poliuretán (PU) alapú hőszigetelés, ez körülbelül húsz centiméterrel már megfelel a passzívház előírásainak.
• A legvékonyabb vákuumpanel-szigetelés, ebből hat centiméter is elég lehet.

Gyerekjáték

Jó néhány hazai minősített passzívház Lego-rendszerű elemekből épült fel, ezek előnye a gyors építés mellett, hogy az alaptól a tetőig körben zárt burkot alkotnak. Az előre gyártott elemek kötőanyag nélkül illeszthetők, és bent maradó zsaluzatot alkotnak, mivel a hőszigetelő rétegek közé – vasalás után – betont öntenek, és ez a teherhordó része a falnak. Külön ki kell emelni, hogy az aljzat szigetelésére alkalmas elemek is tartoznak a rendszerhez. Egy családi ház három nap alatt fölépíthető belőle.

Forrás: Debreczy Zoltán (Passzívház Akadémia), R. W. Bautech, Bauland, Austrotherm

A sorozat eddigi részei
Passzívház, aktívház
Passzívházablak
Hulladékból hőszigetelő anyag