Hőszigetelni az emelkedő energiaárak mellett nem csak a gyors megtérülés miatt számít jó befektetésnek. De tegyük fel magunknak a kérdést: mi a helyzet a tisztasági festéssel vagy éppen a kopott fürdőszoba újracsempézésével? Ekkor is számolgatjuk a megtérülést?
Ugye nem. Hiszen ezek a beruházások a komfortérzetünket szolgálják, tényleges megtérülésük csak a lakás eladásakor várható, az eladási árban érvényesíthető. Ezzel szemben az utólagos hőszigetelés, amely egy család életében nagy beruházásnak számít, gyakran bukik el a megtérülés számolgatásán. De tegyünk fel magunknak ismét egy kérdést: ha nem elég gyors a megtérülés, inkább fűtjük az utcát, inkább fizetjük a több rezsit és inkább felveszünk télen plusz egy kardigánt?
Felmérések szerint, a hőszigetelésbe kezdők ma már nemcsak az években mérhető megtérülés, hanem egyre többen az első fűtési hónapban forintosítható megtakarítás miatt vágnak a beruházásba. A hőszigetelés vastagságának kiválasztásakor pedig fontos tudnunk, hogy a hőszigetelő lapok vastagságának a szigorodó előírások miatti növelése, akár duplázása, nem jelenti a beruházás teljes költségének kétszeresére emelkedését.

Már egy 10 centiméteres polisztirol szigetelés hatása is jól érzékelhető a falak és a beltér hőmérsékletén. A szakszerűen beépített polisztirol táblák szép lassan, hónapról hónapra hozzák vissza a befektetett forintokat. A felújítás nagyságától, komplexitásától függően, a beruházás után akár 40-80%-kal is csökkenhet a fűtésre fordított összeg.
Szakemberek szerint egy családi ház esetén a valódi energia-megtakarítás csak komplex beruházás esetén várható: ez a megfelelő vastagságú és anyagú hőszigetelés tetőn és homlokzaton törtnő használata mellett a fűtéskorszerűsítést vagy nyílászárócserét is jelenti, de persze már egy megfelelő homlokzati hőszigeteléssel is jó eredmény érhető el.




