Csak szigeteléssel érhetők el a 2030-as uniós célkitűzések

Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos visszaszorítását írja elő.

• Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU
• Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják
• Szigetelési program segíthet át a nehézségeken
• Nálamszigetelnek Program
• Szigeteléssel az uniós célértékek fele elérhető
• Ablakon bedobott pénz

E célokat hazánk azonban csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a panel és nem panel társasházak szigetelését célzó program folytatása mellett, az eddig energiahatékonysági szempontból mellőzött, de a hazai épületállomány 73 százalékát kitevő családi házak szigetelésére is életképes finanszírozási modellt dolgoz ki. A várhatóan októberben életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez ráadásul nem lesz elég a hazánkban általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelések használata, hanem a 2015-ben életbe lépő szabványoknak megfelelő, legalább 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása válik szükségessé. Ezzel a hőszigetelés vastagsággal a Knauf Insulation mérései alapján bizonyíthatóan elérhető az akár 45-50 százalékos fűtési energia- és költségcsökkenés is. Ezen az úton azonban a napokban a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére bejelentett 1 milliárd forint mindössze a jó irányba tett első, de apró lépésnek tekinthető, hiszen a támogatási keretösszeg családi házak szigetelésére nem vonatkozik, miközben a környező országokban már ezen ingatlanok hőszigetelésére is létezik támogatási mechanizmus.

Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU

Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra az, hogy a közösség egésze 30 százalékkal csökkentse a primerenergia felhasználását, 40 százalékkal mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, mindeközben pedig a megújuló forrásból (szél, víz, nap, geotermikus, óceáni, biomassza stb.) származó energia részarányának az összes megtermelt energia mennyiségén belül 27 százalékra kell emelkednie. Az ajánlás szintű 2020-as stratégiától eltérően, az EU ezen célok elérését számon is kérheti a tagállamokon és szankcionálhatja majd.

Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta jelentős mértékben nem változott, éves szinten 1050-1090 PJ között mozog. Leginkább a megújuló energia arányának növelésekor indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 20 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék, de sajnos nem állunk jól épületeink hőszigetelése terén sem. A Knauf Insulation adatai szerint miközben az Unióban átlagosan 10-ből 2 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk számára a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy szigetelésre összpontosító komplex energiahatékonysági program megvalósítása jelentené.

Szigetelési program segíthet át a nehézségeken

Magyarország éves energiaszükségletének 30 százalékát a lakossági szektor használja fel, felülmúlva az ipari és közlekedési szektort is. Problémát jelent azonban, hogy míg az Európai Unióban az energiaveszteség 40 százalékáért felelnek az energiahatékonyság szempontjából korszerűtlen épületek, addig hazánkban ez az arány még ennél is magasabb. Az ország családi házainak mindössze 10,7 százaléka, vagyis 2,85 millióból 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek, holott hazánk épületállományának 67 százaléka, azaz a lakóépületek 73 százaléka családi ház. Panelprogramunk is lassan halad, a lakóházaink 18 százalékát kitevő épülettípusnak a KSH adatai szerint 50 százaléka szigetelt részlegesen és csupán 20 százalékuk teljes mértékben, ami mindössze 140.000 lakást jelent.

Szigeteléssel az uniós célértékek fele elérhető

A magyar lakóingatlanok éves fűtési (és meleg víz előállítási) célú primer energiaigénye az Energiaklub statisztikái szerint 360 PJ. Ebből az értékből a családi házak megtakarítási potenciálja 128 PJ, amely értéket további 24 PJ-lal növelhetné a panel és nem panel társasházak teljes körű szigetelése. Ez azt jelenti, hogy ha minden magyar lakóingatlant, beleértve az eddig hanyagolt családi házakat is, korszerű szigeteléssel látnánk el, akkor azzal 152 PJ energiát, azaz mintegy 1,3 milliárd fűtési célú földgázt takarítanánk meg, amely 4,375 millió tonnával csökkenti szén-dioxid kibocsátásunkat is.

„Ez az energia-megtakarítási potenciál az ország energiaszükségletének 15 százalékát, gázfelhasználásának közel 13 százalékát, CO2 kibocsátásának pedig mintegy 9 százalékát jelenti. Kijelenthető tehát, hogy önmagában korszerű hőszigetelés alkalmazása és az összes lakóépület szigetelése révén Magyarország a 2030-as Uniós célértékek 45-50 százalékát teljesíteni tudja” – mondta Aszódi Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A panelszigetelési program napokban bejelentett 10 milliárd forintos állami támogatása és a családi házak energiahatékonyságának javítására szánt 1 milliárdos pályázati keret az első, de apró lépésnek tekinthető. Az uniós célok eléréséhez legalább évente 100 milliárd forinttal szükséges támogatni a lakóingatlanok hőszigetelését, amelyre támogatási összeget nem hirdettek meg, miközben a környező országokban, például Szlovákiában és Lengyelországban már finanszírozási mechanizmus is léteznek erre a célra” – tette hozzá a szakember.

Ablakon bedobott pénz

A Knauf Insulation számításai szerint egy, a már működő panelprogram mintájára kidolgozott családi ház szigetelési program megvalósításához, melyben a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné, ennél jóval nagyobb összegre, 1,6 ezer milliárd forintra lenne szükség, ám egy ilyen program már 100 milliárd forintból elindítható lenne.

Az állam által adott támogatás fedezete ugyanakkor már biztosított, hiszen Magyarország szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottsággal azt a partnerségi megállapodást, melynek keretében a 2014–2020 közötti fejlesztési időszakra 34,5 milliárd euro összegű támogatást kap az Uniótól. Ebből az összegből a tervek szerint 710 milliárd forint jut majd a Környezeti és Energia-hatékonysági Operatív Programra, a KEHOP-ra az elkövetkező hat évre. Ehhez 15 százalék magyar társfinanszírozás is társul, ami a teljes összeget 835 milliárd forintra emeli.

Nagyságrendileg hasonló támogatási összeggel számolva a 2020-at követő időszakra is megállapítható, hogy a következő 16 évben rendelkezésre áll majd az az összeg, ami a program folyamatos elindítását, folyamatos megvalósítását és befejezését lehetővé teszi. A projekt évi 100 milliárd forintos beruházással elindítható, és gazdaságélénkítő, gazdaságfehérítő energiatakarékossági hatásai miatt már a második évtől kezdve folyamatosan visszahozná az árát, így az államnak mindössze „megelőlegeznie” kellene ezt az összeget.

forrás: Knauf