Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30 százalékos csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos visszaszorítását írja elő.
E célokat hazánk azonban csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a panel és nem panel társasházak szigetelését célzó program folytatása mellett, az eddig energiahatékonysági szempontból mellőzött, de a hazai épületállomány 73 százalékát kitevő családi házak szigetelésére is életképes finanszírozási modellt dolgoz ki. A várhatóan októberben életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez ráadásul nem lesz elég a hazánkban általánosan alkalmazott 8-10 cm vastag szigetelések használata, hanem a 2015-ben életbe lépő szabványoknak megfelelő, legalább 20 cm vastag hőszigetelés alkalmazása válik szükségessé. Ezzel a hőszigetelés vastagsággal a Knauf Insulation mérései alapján bizonyíthatóan elérhető az akár 45-50 százalékos fűtési energia- és költségcsökkenés is. Ezen az úton azonban a napokban a családi házak energiahatékonysági fejlesztésére bejelentett 1 milliárd forint mindössze a jó irányba tett első, de apró lépésnek tekinthető, hiszen a támogatási keretösszeg családi házak szigetelésére nem vonatkozik, miközben a környező országokban már ezen ingatlanok hőszigetelésére is létezik támogatási mechanizmus.
Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU
Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja 2030-ra az, hogy a közösség egésze 30 százalékkal csökkentse a primerenergia felhasználását, 40 százalékkal mérsékelje az üvegházhatású gázok kibocsátását, mindeközben pedig a megújuló forrásból (szél, víz, nap, geotermikus, óceáni, biomassza stb.) származó energia részarányának az összes megtermelt energia mennyiségén belül 27 százalékra kell emelkednie. Az ajánlás szintű 2020-as stratégiától eltérően, az EU ezen célok elérését számon is kérheti a tagállamokon és szankcionálhatja majd.
Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják
Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta jelentős mértékben nem változott, éves szinten 1050-1090 PJ között mozog. Leginkább a megújuló energia arányának növelésekor indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 20 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék, de sajnos nem állunk jól épületeink hőszigetelése terén sem. A Knauf Insulation adatai szerint miközben az Unióban átlagosan 10-ből 2 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-ből mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk számára a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy szigetelésre összpontosító komplex energiahatékonysági program megvalósítása jelentené.
Szigetelési program segíthet át a nehézségeken
Magyarország éves energiaszükségletének 30 százalékát a lakossági szektor használja fel, felülmúlva az ipari és közlekedési szektort is. Problémát jelent azonban, hogy míg az Európai Unióban az energiaveszteség 40 százalékáért felelnek az energiahatékonyság szempontjából korszerűtlen épületek, addig hazánkban ez az arány még ennél is magasabb. Az ország családi házainak mindössze 10,7 százaléka, vagyis 2,85 millióból 313 ezer épület mondható energetikai szempontból korszerűnek, holott hazánk épületállományának 67 százaléka, azaz a lakóépületek 73 százaléka családi ház. Panelprogramunk is lassan halad, a lakóházaink 18 százalékát kitevő épülettípusnak a KSH adatai szerint 50 százaléka szigetelt részlegesen és csupán 20 százalékuk teljes mértékben, ami mindössze 140.000 lakást jelent.