Utánaszámoltunk már valaha, mennyi energia kell az otthonunk kényelmessé tételéhez, és mennyit veszítünk el ebből akár feleslegesen egy nem megfelelő, idejétmúlt szigetelés, fűtési rendszer vagy nyílászárók miatt?
Az energiamérleg fogalmat több területen is használják. A táplálkozástudományban azt mutatja meg, hogy az elfogyasztott étel tápértéke fedezi-e azt az energiamennyiséget, amit munkával és hőtermeléssel leadunk. Ezt szokták figyelembe venni az egészséges étrend kialakításakor. Fizikában az energiamegmaradás törvényét írja le, de a globális felmelegedéssel kapcsolatban is használják. Ha egyensúlyban lenne ez a mérleg, akkor a Föld-légkör éghajlati rendszer pontosan annyi energiát sugározna ki az űrbe, mint amennyit a Naptól kap. Ebben az esetben stabil lenne az éghajlat, ám az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedésével ez a mérleg nehezen tartható egyensúlyban.
Szerencsére az épületek esetében könnyebb gondoskodni a felhasznált energianyereség, illetve veszteség mérlegének balanszáról. Az új megoldások segítségével ráadásul egyre hatékonyabb módon tudjuk megtenni ezt. Így kevesebb energiát kell felhasználnunk ugyanolyan komfortérzet eléréséhez, ami a pénztárcánknak is kedvezőbb, és a környezetet is kíméli.
Mérlegen a veszteség és a fogyasztás
Épületek esetében általában a szellőztetéssel, továbbá a falakon, padlón, mennyezeten és nyílászárón keresztül veszítünk energiát, illetve hőt. Ezt szoktuk fűtéssel pótolni, de ide sorolható a melegvízkészítés és a háztartási gépek által felvett energia is. Alapszabály, hogy minél kevesebb energiát veszítünk, annál kevesebbet kell visszapótolni.
Természetesen lehet pótolni az elveszített energiát a hőbevitel növelésével is, vagyis azzal, ha magasabbra tekerjük a termosztátot. Sokkal gazdaságosabb azonban, ha ott csökkentjük a hőveszteséget, ahol számottevő arányban távozik a hő. Hiszen minél kevesebb a hőveszteség, annál kevesebb energiát kell elhasználnia a fűtőrendszerünknek is ahhoz, hogy visszapótolja, ami elveszett. Érdemes akár korszerűsítéssel hatékonyabbá tenni a fűtési rendszerünket is annak érdekében, hogy kevesebb energiát használjunk fel a szokásos komfortérzetünk megteremtéséhez.

Szigetelés mindenhol
Együttvéve óriási felületet alkotnak a falak, a padló és a plafon, amelyen keresztül bárhol szökhet a hő. Érdemes tehát ellenőrizni, mennyire jó és hatékony az ingatlanunk szigetelése, ahhoz képest, amikor készült, és van-e azóta hatékonyabb utólagosan kivitelezhető, módszer elérhető áron.
„A lakóházakban a zárófödémnek a legrosszabb a hőellenállása, ezért becslések szerint egy régi födém leszigetelésével akár a fűtési fogyasztás 10-15 százalékát is meg lehet takarítani. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a családi házaknál a pince és a padlás felülete együttesen nagyobb, mint a homlokzaté, ezeknek a felületeknek a szigetelése kevesebb munkával és költséggel jár. Ezért jó ár-érték arányú befektetés lehet erről gondoskodni” – hívja fel a figyelmet Gali András épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa.