A rönkház fűtése, fenntartási költségek

A rönkház anyaga alapvetően fa, ami felvet bizonyos tűzbiztonsági kérdéseket. És ha már a tűznél tartunk, érdemes áttekinteni a gazdaságos fűtési lehetőségeket és a fenntartás költségeit.

• Tűzbiztonság
• Rönkházak fűtése
• Árak, rezsi, fenntartás

Tűzbiztonság

• Sokan a fa gyúlékonysága miatt ódzkodnak a faházaktól, rönkházaktól, de a modern technikának, a lángmentesítő anyagoknak és szereknek köszönhetően a faház nem sokkal gyúlékonyabb, mint kőből, téglából épített társai.
• A rönkházak tűzvédelmét az alapanyag nagy keresztmetszete adja. A széles gerendák, rönkök átmelegedése nagyon hosszú ideig tart, így csak hosszan tartó szúrólángtól gyulladhatnak meg. A rönkök ilyenkor 1 cm mélyen beégnek, a keletkező elszenesedett réteg azonban az oxigén útját elzárja, így megakadályozza a tűz terjedését.
• A hiedelmekkel ellentétben a gerendaház tűzállósága jó, sőt parafa szigeteléssel kiegészítve még nehezebben kap lángra. A parafa nagyon rosszul ég, ellentétben a tégla házaknál gyakran használt hungarocell szigeteléssel.

Rönkházak fűtése

• A rönkház bármely klimatikus zónában megállja a helyét, mivel hőszigetelő képessége kiváló, télen meleg, nyáron hűvös. A faháznak természetes tulajdonsága, hogy képes átereszteni magán a levegőt. Az állandó cirkulációnak köszönhetően zárt nyílászárók mellett is cserélődik a levegő. A házban az optimális páratartalom természetes módon fennmarad, így nem kell aggódnunk a nedves penészes fal miatt sem. A légkondicionáló berendezés is feleslegessé válhat.
• Faházak fűtésére éves szinten 60-100 KWh/m² energiát használunk fel, a jól felépített faház nyáron a hűvösebb, mint a hagyományos épületek.

• A tégla/kő épületek esetén évente 160-220 KWh/m² energia is elmegy és nyáron a hűtésre is költeni kell. Akár 40-50%-ot is megtakaríthatunk egy jól épített faházban.
• A rönkházakban ugyanolyan fűtés kialakítható, mint egy tégla/kő házban, csak fokozottabban kel ügyelni, hogy a kályha, fűtőtest körül közvetlenül ne legyen éghető anyag.
• A kémény kiépítését is gondosan végeztessük, megfelelő szigetelőkkel és szükséges távolságokkal, a fa szerkezettől.
• Legalább a kályha köré ne tegyünk faburkolatot és éghető válaszfalat, ha lehetséges.

Árak, rezsi, fenntartás

• Ha egy valódi, minőségi rönkházat szeretnénk, akkor mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. A faanyag mondjuk Finnországból származik és komoly szakértelemmel és tapasztalattal végzik a kivitelezést, természetesen nem tud olcsó lenni. Kedvezőbb fa árakat kapunk a közeli országokból, hiszen fa Erdélyben, Ukrajnában és Szlovákiában is nő.
• A fa származási helyén kívül fontos ár tényező, hogy szárított fáról van-e szó?
• A nyers fa lényegesen olcsóbb, viszont később elkerülhetetlenek a fa száradásakor jelentkező repedések. Nem szárított fa esetén néhol akkora rések is keletkezhetnek a rönkök között idővel, ami már csak nehezen, vagy egyáltalán nem javítható.
• Az alap, a falak és a tetőzet, csak a ház költségének kisebb része. Az ár nagyobb hányadát (80-90%) a burkolatok, a gépészet, víz, gáz, villany, kialakítása adja.
• 1-2 év után vetemedik, szárad, alakul a fa, így jönnek elő a hibák, amiket javítani is kell a kivitelezőnek; és egy jó cég ezt garanciálisan végzi.

• Az árat egyértelműen az igények befolyásolják. Lehet szerkezetkész, vagy kulcsrakész állapotról is beszélni, és egyéb egyedi megállapodást kötni.
• A faházak és gerendaházak hőszigetelése kiváló, hiszen az északi országokban a miénknél lényegesen keményebb telek mellett is népszerűek és általánosan elterjedtek a fából készült lakóházak. Persze a nyersanyag is olcsón kéznél van.