Információs napokat kell az illetékeseknek szervezniük, hogy az uniós energetikai célú forrásokra felhívják a lakosság figyelmét. Három év alatt a rendelkezésre álló támogatások alig több mint tizedét hívtuk le.
Továbbra is jellemző a szkepticizmus, az igényelhető pénzeknek csak töredékét veszik fel hazánkfiai. Legalábbis a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) Energia Központ Nonprofit Kft. illetékese így fogalmazott egy konferencián.
A kettős célra, a megújuló energiaforrás és az energia-hatékonyság elterjedésének elősegítésére közel százmilliárd forint az elérhető 2007-2013 közt, 300-400 milliárdos beruházást téve lehetővé. Tenne, ha kérnék, merthogy a százból csupán 13,5 milliárd forint támogatást ítéltek oda mostanáig. Mondhatni, sebaj, van még hátra bő három év, illetve megvalósult már 34,8 milliárd összberuházási költségű fejlesztés. Megújulóra pedig több kiírás elérhető még, 44,5 milliárd. Itt viszont az eredeti 48,5 milliárdból négy lelt gazdára. A kft. munkatársai ezért májusban információs napokat szerveztek - az ország egész területére. Csökkentendő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, hozzájárulva a fenntartható fejlődéshez, az élhetőbb környezethez.
Helyi kielégítés
Nézzük meg azt, mit lehet igényelni napenergiára.
Kiemeltnek minősül a KEOP-2009-4.2.0/B „fedőnevű" pályázata. A lényeg: helyi energia-igény kielégítése megújuló forrásokból, a teljes spektrumra vonatkoztatva. Ami lehet nap-, szilárd és folyékony energiák, biomassza, geotermikus hasznosítás. A keret két évre hatmilliárdos, a mérték 30-70 százalék (a kedvezményezett célcsoport és regionális térkép szerint), vagy 10-70 százalék jövedelemtermelő projekt esetében (intenzitás-számítás alapján). Elbyerhető minimum egy millió, maximum egy milliárd forint, a segítség vissza nem térítendő. Pályázatnak kis- és középvállalkozások, költségvetési szervek és intézményeik, non-profit és egyéb gazdasági szervezetek. Létezik azonban egy, a fővárosiaknak és a környéknek kellemetlen korlátozás, mert a közép-magyarországi (Budapest és Pest megye) régió területén tervezett fejlesztések nem jogosultak kérni a 4.2.0/B-t.
A másik lehetőség a KEOP 4.4 megújuló alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és áram, biometán termelésre. A technológia szabadon választható, lehet víz, biomassza, szél, nap, geo, és ezek bármifajta kombinációja. A keret 10 milliárdos, 1-1000 millió forint határok közt megszerezhető támogatással. Az intenzitás a tervezett beruházási tőke 10-70 százalékára rúghat. A forrásért folyó versenybe beszállhatnak jogi (kivéve lakás- és mezőgazdasági szövetkezetek) és jogi személyiség nélküli vállalkozások, költségvetési szervek és intézmények, non-profit szervezetek, kivéve pártokat.
A pályázatok benyújtása folyamatos a végkimerülésig, míg pénz van a kasszában, azaz a keret ki nem merül. Lényeges még, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség júniusban honlapján tette közzé: „a projektek megvalósítása a pályázat benyújtása után, a regisztrációs levél keltétől számítva saját felelősségre megkezdhető".
Lakossági volt és lesz?
Létezett eredetileg egy lakossági megújuló beruházási támogatás is, de ez tavaly augusztusban egyetlen hónap alatt lepergett. A NEP-2009 rendszer kerete 1,535 milliárd volt. A vissza nem térítendő támogatás mértéke a beruházási költség maximum 35 százaléka, de lakásonként legfeljebb 1,470 millió forint lehetett. Ebből ugyan kimaradtak a panelek, de így is gyorsan elfogyott a rendelkezésre álló pénz.
Hogyan tovább az Új Széchenyi Tervben? Ennek energetikai fejezete alapján, mivel az ország összes igényének nyolctizede import, ezt a helyzetet kívánja megváltoztatni az új energiapolitika. Prioritásai közt említik a biomasszát, a bio-üzemanyagokat, és hogy „a napenergia felhasználásának szintén van létjogosultsága". Elsősorban az egyedi, kisebb volumenű hasznosítás vehető számításba, és azokon a területeken, ahol a melegvíz és fűtés költségei jelentősen meghaladják az elektromos áram költségeit.