Ahová a király is gyalog jár

Elmúltak szerencsére azok az idők, amikor a vécéhelyiség a lakáson kívül volt. A 20. század közepétől az új építésű városi lakásoknál nem fordulhat elő, hogy odabent nincs mellékhelyiség. Azóta a technika és a formatervezés erőteljes nyomot hagy ezen a fontos eszközön.

• A vécé kiválasztása
• Álló vagy fali?
• Lapos- vagy mélyöblítésű?
• A piszoár

A vécé kiválasztása

A reggeli ébredéskor a hálószobát elhagyva a vécéhelyiség az, amivel leghamarabb találkozunk. Nem mindegy tehát a kialakítása, berendezése. A vécé-kagyló kiválasztását alapvetően a helyiség adottságai, a vízelvezetési lehetőség határozzák meg. A mai kereskedelmi forgalmi kínálat gyakorlatilag minden igényt kielégítő formai és esztétikai választékot nyújt az otthonteremtőknek. A sokféle csatlakozási és felszerelhetőségi változaton túl, stílusban is kielégítően követik az igényeket. A standard célszerű formákon túl találunk régiesebb vonalvezetésűt, retro utánérzésűt, abszolút szögletes fazonút a minimál imádóinak, és egészen gömbölyded, óriás kavicshoz hasonlatosat a design kedvelőinek.
Az idők során legjobban bevált és elterjedt szaniter anyag a magas hőfokon égetett kemény porcelán. Strapabíró, fizikai szilárdsága statikus nyomás esetén óriási, mindemellett vízálló, sav és egyéb vegyszerálló. Különösen fontos ez a vécé csészéknél, melyeket a használat során gyakran kell fertőtleníteni, róla makacs szennyeződéseket eltávolítani.

Álló vagy fali?

Házépítőkben és lakásfelújítókban gyakran merül fel a kérdés, hogy a csésze hagyományosan a földön álljon, vagy a falra kerüljön? Az állót könnyebb telepíteni és üzembe helyezni, a falra szerelt változat vitathatatlan előnye pedig a lebegő légies megjelenés, és az alatta való könnyű takarítás. Ehhez rejtett öblítőtartály illik, ráadásul annak a speciálisan kialakított, tartós fém szerelő keretéhez rögzíthető a csésze biztonságosan. Lakásfelújításnál, átalakításnál befolyásolhatja a választást a már eleve kiépített lefolyó csőrendszer elhelyezkedése, a csatlakozás optimális megoldása is.
Egy tervezett belsőépítészeti vagy lakberendezési design koncepció is eldöntheti a vécé csésze típusát.

Lapos- vagy mélyöblítésű?

A vécé csészék alapvető felépítésüket tekintve kétfélék, függetlenül a külső formai, színbeli megjelenéstől.

• A lapos öblítésű csészében van egy plató, amelyet aztán a víz öblít le. Előnye, hogy használat közben nem csobban, a víz nem csap vissza, viszont a szagok könnyebben terjednek, célszerű rögtön öblíteni. Manapság is eléggé elterjedt változat. Mivel a lapos öblítésű modellek egyre inkább visszaszorulóban vannak, sok szanitercsaládban vagy egyáltalán nincsenek már ilyen vécék, vagy 10-30 százalékkal drágábbak mélyöblítésű társaiknál.
• Az alsó, vagy mélyöblítésű (pottyantós) csészénél nincs plató, a vécék belseje egy lefelé összeszűkülő tölcsérre hasonlít. A lefolyónyílás jobbára hátul helyezkedik el, így a víz kellemetlenül visszacsaphat. Előnye, hogy a szagok alig terjednek. Tőlünk nyugatabbra jórészt ez a mélyöblítésű változat az általánosan használatos.

Akármilyen díjnyertes formájú egy vécé csésze, vízöblítés nélkül fabatkát sem ér, ehhez pedig nagy átlagban feltétlenül egy öblítőtartály szükséges.
Ha nem szeretnénk falba épített tartályt, választhatunk monoblokkos vécét is fali kivitelben, amelyet az igényesebb termékeket forgalmazó kereskedőknél megtalálhatunk.

A legújabb szerelési mód, amikor megszüntetjük a falon kívül elhelyezett öblítőtartályokat. Az egész szerkezet aztán nem látszik, ugyanúgy burkolható, csempézhető, mint a helyiség többi része. Az öblítőtartály hőszigetelt, a vízfeltöltés szinte hangtalan. A beépített fémkeret a csavarszárakra rögzített vécécsészét is megtartja. Esztétikailag is szép és elegáns megoldás, amely érthetően egyre közkedveltebb. A fali vécék legnagyobb előnye a könnyű tisztíthatóság, hiszen egyszerű felmosni alattuk a padlót. Hátrányuk, hogy az álló vécékhez képest drágábbak. Az árkülönbözetet nagyobb részét egyébként nem a porcelánszaniter, hanem a tartószerkezet felára okozza.

Az öblítőtartályok ritkán hibásodnak meg. Egy idő múlva azonban a töltő szelep felakadása, zárási elégtelensége folyamatos szivárgást okozhat, ami jelentősen megnövelheti a víz- és csatornaszámla összegét. A hibát többnyire a vízkőlerakódások okozzák. Az ilyen hibák viszonylag könnyen orvosolhatók, ha megtisztítjuk a belső alkatrészeket. Hatékony megoldás, az öblítőtartályba süllyesztethető kis oldószeres tartályocskák.

A vécécsészéknek fontos tartozéka még a felhajtható ülőke és az azt eltakaró, ugyancsak lehajtható tető. Az olcsó és közepes árkategóriákban a választék színben és formában fantáziadús, kialakításban szinte végtelen.
A drágább, különleges formatervezésű vécécsésze példányok kizárólag saját, ugyancsak design tetőikkel mutatnak jól, itt különösebb választási lehetőség nincsen.

A piszoár

Kifejezetten a férfiak részére falra szerelt többnyire porcelán csésze, mely alul a csatornarendszerhez kapcsolódik, felülről csatlakozik az öblítővíz egy okos szeleppel. A piszoár leginkább a nyilvános vécék fogalmával kapcsolódott össze, de már magánlakásokban is egyre népszerűbb. Kifejezetten magánlakások céljaira kezdett el néhány szanitergyártó a vécé és mosdó szériák stílusába illeszkedő, esztétikus darabokat gyártani, sok típus kapható rácsukható fedővel.
A modern piszoárok már automatikus, elektronikus öblítőrendszerrel is szerelhetők, a falon kívül vagy a falsík alatt. Minden mechanikát és elektronikát a piszoár testébe rejtenek. Ezek természetesen nem tartoznak az olcsó termékek közé.