Hirdetés

A lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

A rezsi 75 százalékát fűtésre költjük, de megfelelő szigeteléssel ennek akár 50 százalékát is megspórolhatjuk.

A világ teljes energiafogyasztásának egyharmadát Kína és az Amerikai Egyesült Államok adja, ha egyaránt figyelembe vesszük a lakossági és ipari felhasználást. Magyarországon viszont mindkét államénál nagyobb a lakosság energiafelhasználási aránya: míg hazánkban 32 százalék, addig az Egyesült Államokban csupán 18 százalék. Az Eurostat adatai szerint a legtöbb környező országénál is többet fogyaszt a magyar lakosság: Ausztriában 23, Csehországban 26, Szlovákiában pedig mindössze 20 százalék ez az arány. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a cseheknél sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

Csökkenő források, növekvő kibocsátás

Minden évben március 6-án tartják a Nemzetközi Energiahatékonysági Világnapot, amely célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét a Föld természeti készleteinek végességére és az energiaforrások hatékony felhasználásának szükségességére. A levegőt erősen szennyező és így az egészségünket is romboló közlekedési és fűtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

A rezsink háromnegyedét elfűtjük

A Knauf Insulation szakemberei szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a légkondicionálásra fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen.

Knauf Insulation hőszigetelés

Magyarországon a lakosság több energiát használ, mint az ipar

Magyarország az egy főre jutó évi 5,7 tonnás CO2-kibocsátásából 1,3 tonnát a háztartások juttatnak a légkörbe, amelynek döntő része a fűtő- és tüzelőanyagok elégetéséből származik. Energiapazarló épületeink is hozzájárulnak a klímaváltozáshoz. Magyarország ökológia lábnyoma alapján másfélszer annyi erőforrást használ fel, mint amennyit a fenntartható fejlődés elve szerint tehetne.

„A szigeteletlen épületek, az elavult nyílászárók és a korszerűtlen gépészet ördögi körforgást generálnak, hiszen a nagy hőveszteség miatt sokkal több primer energiabevitelt igényelnek az épületek” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A megfelelően kivitelezett, jó minőségű szigeteléssel a rezsink akár felét is megtakaríthatjuk, és hozzájárulhatunk CO2 kibocsátásunk csökkentéséhez” – tette hozzá a szakember.

2020. december 31-e után* már csak a „közel nulla energiaigény” feltételeinek teljesítésével végezhető energetikai célú felújítás.

A 2021-ben életbe lépett épület energiahatékonysági szabályozásban a legfontosabb változás a hőátbocsátási tényező további csökkentése, amely révén a felhasznált hő egyre kisebb része jut ki az épületekből a falakon, födémeken, ablakokon keresztül. A klímavédelem tehát nem csak bolygónk megóvása miatt rendkívül égető kérdés, de rövid távú érdekünk is, hogy épített környezetünk fenntartható módon működjön, csökkentve energiakiadásainkat. Ahogy Leonardo DiCaprio mondta, ne vegyük tehát készpénznek ezt a bolygót!

Miért fontos az energiahatékonyság?

  • csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását
  • egészségesebbé válik a környezetünk
  • csökkenti a légszennyezést
  • csökkenti az energiaárakat
  • pozitív makroökonómiai hatásai vannak
  • hozzájárul az ipari termelékenységhez
  • munkahelyeket teremt
  • növeli az elkölthető jövedelmet

forrás: International Energy Agency

* (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

Kapcsolódó cikkek

Homeinfo Kedvezmény Hetek

Építkezés, felújítás, lakberendezés? Több 100 kupon, 10-40% kedvezmény, több 100 üzletben.

Elérkezett a tetőcsere ideje?

Honnan tudjuk, hogy a tetőnk cserére szorul, vagy hogy elérkezett a tetőfelújítás ideje? A következőkben elmondjuk, mik lehetnek azok az intő jelek, amik már rövid távon szakemberért kiáltanak.

Jakuzzi vásárlás? Előtte kérdezzük meg a szakértőt!

Egy jakuzzi megvásárlásába nem érdemes könnyelműen fejest ugrani. Mindenképpen ajánlott a megfelelő típus kiválasztása előtt alaposan tájékozódjunk, sőt, legjobb, ha ehhez szakember segítségét kérjük.

Trendi, energiahatékony zöldtetők - Fejünk felett épülhet a zöld jövő

A városi levegő hőmérséklet – a városi hőszigethatás – csökkentésének egyik leghatékonyabb módja a zöldtető.

Energia- és pénz megtakarítás tudatos házkialakítással. Szakértők szerint a tudatos választás akár már 5 éven belül is megtérülhet a rezsiköltségekben

Az energiahatékony otthonok kialakítása egyszerűbb, mint gondolnánk. Az épületenergetikai szakmérnök szerint megfelelő házkialakítással, felújítással akár 5 éven belül is megtérülhet az egy-egy energiahatékonyabb megoldásba fektetett plusz pénz.

Kandalló – soha nem megy ki a divatból. Új anyagok, innovatív tűzterek, energiatakarékosság

Számos fűtési megoldás közül választhatnak azok, akik tudatosan tervezik meg otthonaikat, figyelembe véve a bekerülési költségeket, megtérülési időt és a környezetre gyakorolt hatásokat.

Lépcső a szobából a teraszra? Minek?

Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon. Unokáink már látni fogják?

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat.

Patikamérlegen a hőszigetelés vastagsága

A 2021. január 1-je után új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás eléréséhez a hőszigetelési vastagságoknak elkerülhetetlenül növekednie kell. Ez tény és szakemberek évek óta figyelmeztetnek a közeledő változásra. Tévedés viszont, hogy ez csak az építési költségek komoly emelkedésével lehetséges.

Otthonunk egészséges lakóklímája a jó minőségű hőszigeteléssel kezdődik

Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért kiemelten fontos, hogy az ősz közeledtével, milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.