Így változnak az épületenergetikai szabályok – Amit minden építtetőnek, építkezőnek tudni érdemes

Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?

A 80-as évek eleje óta 5-10 évente változott az épületenergetikai szabályozás, Ennek menete mindig az volt, hogy az új követelmény csak a hatályba lépés után beadott tervekre vonatkozott, a már engedélyezett, mi több, épülőfélben levő épületekre nem. Így volt ez 2015-ben is, annyival kiegészítve, hogy először csak a támogatott épületekre vonatkozott a fokozott követelmény, majd 2018. január 1-től minden épület esetében be kell tartani az úgynevezett „költséghatékony modell”-t.

2021 január 1 – „Közel nulla” energiaigény

A rezsicsökkentés viszont nem állt itt meg. A következő lépcső: középületek esetén már idén január 1-től, illetve minden épületre 2021. január 1-től már a „közel nulla” energiaigény szintet kell betartani. Csakhogy itt van egy apró bökkenő. Az eddigi szokástól eltérően ennek nem a terv fázisban kell megfelelni, hanem az épület átadásakor. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről most áttérünk a kimeneti szabályozásra.

Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés
Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés

Nem biztos viszont, hogy ez a váltás zökkenőmentes lesz. Ha valaki most még a költséghatékony modellre tervezteti a házát, az (egészen jövő év végéig!) meg fogja kapni rá az építési engedélyt. De ha az építkezés csak 2021-ben fejeződik be, úgy a használatba vételi engedélyt már nem fogja megkapni – a teljesen szabályos, érvényes építési engedély ellenére sem. További gondot fog okozni, hogy a megépült házat rendkívül költséges lenne a megkívánt szintre hozni - ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanis közel 30%-al kellene csökkenteni az épület energiaigényét az engedély megszerzéséhez, hogy az egyéb rafinált trükkökről - mint például a megújuló energia kötelező használata - ne is beszéljünk. Jobban jár mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét.

A hőszigetelés vastagsága

Mit jelent ez hőszigetelési vastagság tekintetében? Ha fokozott hőszigetelő képességű homlokzati lemezt (GRAFIT REFLEX®) alkalmazunk, úgy a kötelező minimumhoz képest csak 5-6 cm-rel kell azt vastagabbra venni. Egy B30-as fal esetében például 12 cm-ről 18 cm-re kell növelni a vastagságot, de a korszerűbb falazóanyagok esetében is 7 cm-ről 12 cm-re kell hizlalni a szigetelést.

Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés
Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés

Hasonlóan kell eljárni a többi szerkezet esetében is, így a lapostetők hőszigetelésére használt Austrotherm AT-N100 is lassan eléri a 30 cm-es vastagságot.

Hőszigetelés vastagsága GRAFIT REFLEX® alkalmazása estén
Kapcsolódó cikkek

5 gyakran ismételt kérdés a homlokzatszigetelésről és a válaszok

Minden szakmának megvannak az unalomig ismételt kérdései, amelyeket az érdeklődők újra és újra feltesznek. Most nézzük meg, melyek azok a kérdések, melyeket tisztázni érdemes a homlokzati hőszigetelések kérdésében?

Magastető lenullázva – Nulla energiaigényű épületek tetőtérbeépítése

Jövő év elejétől már csak közel nulla energiaigényű középületeket lehet átadni, és további három év múlva ez már minden épületre vonatozni fog. Célszerű ezért már most a jövő követelményei szerint tervezni és kivitelezni. Mit jelent ez a tetőtérbeépítések térelhatároló szerkezetei esetében?

Hőszigetelés mindenkinek: trendi lapostető – kockázatokkal

Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért nem a megfelelően hőszigetelt falak (30%-ban) és a tető felelős (20%-ban). Éppen ezért nem véletlen, hogy otthonunk hőszigetelésének tervezésekor ez a két terület kerül először fókuszba. Még alaposabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat.

Ami nem elhanyagolható: a gépészeti rendszerek tűzvédelmi szigetelése

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és fűtőberendezések hőszigetelése.

Hőszigetelés télen-nyáron

Keveseknek jut eszébe a téli hideg elleni védekezés a nyári kánikulában, vagy az, mennyi pénzt költöttünk erre néhány hónapja. Pedig a modern polisztirol hőszigetelés minden évszakban szerepet játszik otthonunk kellemes légkörének kialakításában.

Tágítsuk a teret napsütéssel! – Teraszajtók és tetőablakok kényelmes használattal

Egy hatalmas, esztétikus teraszajtóról a panoráma, a fény, a kertipartik jutnak eszünkbe. A tolóajtók, harmonika ajtók a teraszon, vagy a csoportosan beépített tetőablakok, a fényár felelősei otthonunkban. De mi felel azért, hogy az esztétikai élményt ne befolyásolja semmiféle funkcionális probléma?

Télen hideg, nyáron meleg. Nem inkább fordítva szeretnénk?

Ha hőszigetelésre szántuk el magunkat és jó döntést akarunk hozni, át kell tekinthetünk, hol, az épület mely részén érdemes azt kezdeni, meg kell ismerkednünk az anyagválasztás különböző szempontjaival, és persze a gyártók aktuális ajánlataival is.

Megfelelő hangszigeteléssel csökkenthető otthonaink zajszintje

A környezeti és beltéri zajok káros hatásai ellen ma már korszerű hangelnyelő anyagokkal védekezhetnénk, de mégsem tesszük. A Knauf Insulation szigetelőanyag-gyártó adatai szerint ugyanis a lakás- és irodatulajdonosok, sok esetben pedig a kivitelezők sem tudják, hogy miért kell szigetelni a hangot visszaverő belső falfelületeket vagy a térelválasztó falakat.

Műemlék épületek hőszigetelése? Lehetséges!

Otthonunk megfelelő szigetelése a fűtésszámla csökkentése mellett számos egyéb, egészségünket is pozitívan befolyásoló előnnyel jár, emiatt az építkezések, felújítások egyik kulcspontja.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár