Okos Otthon Rendszer →

Így változnak az épületenergetikai szabályok – Amit minden építtetőnek, építkezőnek tudni érdemes

Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?

A 80-as évek eleje óta 5-10 évente változott az épületenergetikai szabályozás, Ennek menete mindig az volt, hogy az új követelmény csak a hatályba lépés után beadott tervekre vonatkozott, a már engedélyezett, mi több, épülőfélben levő épületekre nem. Így volt ez 2015-ben is, annyival kiegészítve, hogy először csak a támogatott épületekre vonatkozott a fokozott követelmény, majd 2018. január 1-től minden épület esetében be kell tartani az úgynevezett „költséghatékony modell”-t.

2021 január 1 – „Közel nulla” energiaigény

A rezsicsökkentés viszont nem állt itt meg. A következő lépcső: középületek esetén már idén január 1-től, illetve minden épületre 2021. január 1-től már a „közel nulla” energiaigény szintet kell betartani. Csakhogy itt van egy apró bökkenő. Az eddigi szokástól eltérően ennek nem a terv fázisban kell megfelelni, hanem az épület átadásakor. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről most áttérünk a kimeneti szabályozásra.

Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés
Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés

Nem biztos viszont, hogy ez a váltás zökkenőmentes lesz. Ha valaki most még a költséghatékony modellre tervezteti a házát, az (egészen jövő év végéig!) meg fogja kapni rá az építési engedélyt. De ha az építkezés csak 2021-ben fejeződik be, úgy a használatba vételi engedélyt már nem fogja megkapni – a teljesen szabályos, érvényes építési engedély ellenére sem. További gondot fog okozni, hogy a megépült házat rendkívül költséges lenne a megkívánt szintre hozni - ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanis közel 30%-al kellene csökkenteni az épület energiaigényét az engedély megszerzéséhez, hogy az egyéb rafinált trükkökről - mint például a megújuló energia kötelező használata - ne is beszéljünk. Jobban jár mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét.

A hőszigetelés vastagsága

Mit jelent ez hőszigetelési vastagság tekintetében? Ha fokozott hőszigetelő képességű homlokzati lemezt (GRAFIT REFLEX®) alkalmazunk, úgy a kötelező minimumhoz képest csak 5-6 cm-rel kell azt vastagabbra venni. Egy B30-as fal esetében például 12 cm-ről 18 cm-re kell növelni a vastagságot, de a korszerűbb falazóanyagok esetében is 7 cm-ről 12 cm-re kell hizlalni a szigetelést.

Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés
Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés

Hasonlóan kell eljárni a többi szerkezet esetében is, így a lapostetők hőszigetelésére használt Austrotherm AT-N100 is lassan eléri a 30 cm-es vastagságot.

Hőszigetelés vastagsága GRAFIT REFLEX® alkalmazása estén
Kapcsolódó cikkek

5 gyakran ismételt kérdés a homlokzatszigetelésről és a válaszok

Minden szakmának megvannak az unalomig ismételt kérdései, amelyeket az érdeklődők újra és újra feltesznek. Most nézzük meg, melyek azok a kérdések, melyeket tisztázni érdemes a homlokzati hőszigetelések kérdésében?

Magastető lenullázva – Nulla energiaigényű épületek tetőtérbeépítése

Jövő év elejétől már csak közel nulla energiaigényű középületeket lehet átadni, és további három év múlva ez már minden épületre vonatozni fog. Célszerű ezért már most a jövő követelményei szerint tervezni és kivitelezni. Mit jelent ez a tetőtérbeépítések térelhatároló szerkezetei esetében?

Új Austrotherm homlokzatszigetelés kritikus helyekre – ahova a normál hőszigetelő lapok már nem férnek el

Január elsejétől a hatósági épületekre már a közel nulla károsanyag kibocsátási modell érvényes, ami a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző tekintetében újabb korlátozásokat tartalmaz.

GRAFIT REFLEX akció! – Hőszigetelés az Austrothermtől

Akció az Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelésre.

A pára és a hőszigetelés közötti összefüggések

Vajon kell-e félnünk a páralecsapódástól, ha polisztirol hőszigetelésünk van? Mi a teendőnk az épületben keletkező párával, illetve hogyan kerülhetjük el azt? Cikkünkben eloszlatjuk a pára körül keringő tévhiteket, és megoldást is keresünk a már kialakult helyzetre.

Hőszigetelés tudatosan - Mit tehetünk a környezetünkért és a pénztárcánkért?

A környezetkímélő megoldások lassan, de biztosan mindennapjaink részévé váltak. Nincs ez másképp akkor sem, ha éppen a hőszigetelő anyagokról van szó.

Hőcserélős ventilátorral az egészségesebb, energiatakarékosabb otthonért

A lakás energiafogyasztása, az energiafelhasználás hatékonysága minden ingatlantulajdonos számára komoly fejtörést okoz. A szigetelés, a nyílászárók cseréje ugyan sokat segíthet ebben, azonban egy sor további kérdést is felvet.

Hőszigetelés mindenkinek: trendi lapostető – kockázatokkal

Szakemberek szerint az otthoni energiaveszteség legalább feléért nem a megfelelően hőszigetelt falak (30%-ban) és a tető felelős (20%-ban). Éppen ezért nem véletlen, hogy otthonunk hőszigetelésének tervezésekor ez a két terület kerül először fókuszba. Még alaposabb megfontolást igényel, ha a manapság egyre népszerűbb lapostető fedi a házat.

Ami nem elhanyagolható: a gépészeti rendszerek tűzvédelmi szigetelése

Az épületek homlokzati és magastető szigeteléseiről szerencsére már egyre több szó esik, van azonban egy ritkábban előkerülő téma: a különböző épületgépészeti elemek, vezetékek és fűtőberendezések hőszigetelése.

Önnek ajánljuk