Így változnak az épületenergetikai szabályok – Amit minden építtetőnek, építkezőnek tudni érdemes

Az épületekkel kapcsolatos hőtechnikai követelmények állandó változásban vannak. Mindenki szereti az alacsony rezsit, de a folyamatosan változó szabályozást már kevésbé. Különösen akkor, ha ennek komoly következményei lehetnek a használatbavételi engedély megszerzésekor. Mire figyeljünk?

A 80-as évek eleje óta 5-10 évente változott az épületenergetikai szabályozás, Ennek menete mindig az volt, hogy az új követelmény csak a hatályba lépés után beadott tervekre vonatkozott, a már engedélyezett, mi több, épülőfélben levő épületekre nem. Így volt ez 2015-ben is, annyival kiegészítve, hogy először csak a támogatott épületekre vonatkozott a fokozott követelmény, majd 2018. január 1-től minden épület esetében be kell tartani az úgynevezett „költséghatékony modell”-t.

2021 január 1 – „Közel nulla” energiaigény

A rezsicsökkentés viszont nem állt itt meg. A következő lépcső: középületek esetén már idén január 1-től, illetve minden épületre 2021. január 1-től már a „közel nulla” energiaigény szintet kell betartani. Csakhogy itt van egy apró bökkenő. Az eddigi szokástól eltérően ennek nem a terv fázisban kell megfelelni, hanem az épület átadásakor. Mondhatjuk azt, hogy eddig a bemenetnél volt az ellenőrzés, amiről most áttérünk a kimeneti szabályozásra.

Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés
Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelés

Nem biztos viszont, hogy ez a váltás zökkenőmentes lesz. Ha valaki most még a költséghatékony modellre tervezteti a házát, az (egészen jövő év végéig!) meg fogja kapni rá az építési engedélyt. De ha az építkezés csak 2021-ben fejeződik be, úgy a használatba vételi engedélyt már nem fogja megkapni – a teljesen szabályos, érvényes építési engedély ellenére sem. További gondot fog okozni, hogy a megépült házat rendkívül költséges lenne a megkívánt szintre hozni - ha ez egyáltalán lehetséges. Ugyanis közel 30%-al kellene csökkenteni az épület energiaigényét az engedély megszerzéséhez, hogy az egyéb rafinált trükkökről - mint például a megújuló energia kötelező használata - ne is beszéljünk. Jobban jár mindenki tehát, ha már most a közel nulla energiaigényre tervezteti az épületét.

A hőszigetelés vastagsága

Mit jelent ez hőszigetelési vastagság tekintetében? Ha fokozott hőszigetelő képességű homlokzati lemezt (GRAFIT REFLEX®) alkalmazunk, úgy a kötelező minimumhoz képest csak 5-6 cm-rel kell azt vastagabbra venni. Egy B30-as fal esetében például 12 cm-ről 18 cm-re kell növelni a vastagságot, de a korszerűbb falazóanyagok esetében is 7 cm-ről 12 cm-re kell hizlalni a szigetelést.

Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés
Austrotherm H80 homlokzati hőszigetelés

Hasonlóan kell eljárni a többi szerkezet esetében is, így a lapostetők hőszigetelésére használt Austrotherm AT-N100 is lassan eléri a 30 cm-es vastagságot.

Hőszigetelés vastagsága GRAFIT REFLEX® alkalmazása estén
Kapcsolódó cikkek

5 gyakran ismételt kérdés a homlokzatszigetelésről és a válaszok

Minden szakmának megvannak az unalomig ismételt kérdései, amelyeket az érdeklődők újra és újra feltesznek. Most nézzük meg, melyek azok a kérdések, melyeket tisztázni érdemes a homlokzati hőszigetelések kérdésében?

Magastető lenullázva – Nulla energiaigényű épületek tetőtérbeépítése

Jövő év elejétől már csak közel nulla energiaigényű középületeket lehet átadni, és további három év múlva ez már minden épületre vonatozni fog. Célszerű ezért már most a jövő követelményei szerint tervezni és kivitelezni. Mit jelent ez a tetőtérbeépítések térelhatároló szerkezetei esetében?

Új Austrotherm homlokzatszigetelés kritikus helyekre – ahova a normál hőszigetelő lapok már nem férnek el

Január elsejétől a hatósági épületekre már a közel nulla károsanyag kibocsátási modell érvényes, ami a fajlagos hőveszteség tényező és az összesített energetikai jellemző tekintetében újabb korlátozásokat tartalmaz.

GRAFIT REFLEX akció! – Hőszigetelés az Austrothermtől

Akció az Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelésre.

Új, hatékony hőszigetelő anyag lábazatra

A fokozott épületenergetikai követelmény hatékonyabb hőszigetelést követel minden épületszerkezeten, így a lábazaton is. A hőhidak minimalizálása érdekében a lábazatot és a homlokzatot egyenlő mértékben kell szigetelni. Csak ez nem mindig egyszerű.

Fontos a hőszigetelés, de sokan kevesebbel is beérnék

A polisztirol és a kőzetgyapot a legnépszerűbb hőszigetelő anyagok, a tető és a homlokzat szigetelésére áldoztak vagy áldoznának a legtöbben, és az építkezők, lakásfelújítók közül sokan kacsintgatnak a megújuló energiaforrások felé – legalábbis egy friss felmérés tanulságai szerint.

Tízből hét családiház tulajdonos szigetelne, de… - hajlandóság és a lehetőségek

A Knauf Insulation márciusban készített felmérést a családiház-tulajdonosok energiahatékonysági szokásairól és szigetelési hajlandóságáról. A nem reprezentatív, online felmérésben több mint 2.000 ingatlantulajdonos, köztük 928 családi házzal rendelkező vett részt.

A terasz és az erkély vízszigetelése – Problémák és megoldások

Tél végén sok otthonban fény derül a nem megfelelő szigetelésekre, főleg a hézagoknál és áttöréseknél, melyekre mindenki a lehető leggyorsabb, legegyszerűbb, ugyanakkor tartós megoldást szeretné megtalálni. Itt az ideje végiggondolnunk, hogyan újítanánk fel régi teraszunkat, erkélyünket. Mielőtt kőműves kanalat ragadnánk, nézzünk át néhány fontos információt a kültéri burkolással kapcsolatban!

A vízszigetelés fontossága - Zárjuk ki otthonunkból a vizet!

Egy családi ház építésekor a vízszigetelésből származik a költségeknek nagyjából az 5%-a és a reklamációknak mintegy a 90%-a. Ezért is kormányrendelet mondja ki, hogy az építményt és a részeit védeni kell a víz, a nedvesség (talajvíz, talajnedvesség, talajpára, csapadékvíz, üzemi víz, pára, stb.) káros hatásaival szemben.