Szakértők

Tisztelt Péter!

Köszönöm megkeresését, de a helyszín ismerete nélkül a feltett kérdésekre csak általánosságban adhatók válaszok. Az Ön által jelzett téma nagyon sok családot érint, ezért a terület szakértőjét kértem meg, egy nagyon részletes válaszra.
Általános szabály a berendezések állagmegóvására, hogy a fenntartás során a berendezést a létesítéskor érvényes szabályok szerint kell fenntartani. Ez alapvető jogbiztonsági kérdés, hiszen ellenkező esetben az EURO 4-es motorral felszerelt autókat sem használhatnánk már azt követően, hogy az új autókra a szabályozás már az EURO 5-ös követelményeket írja elő. Ebből következően a kémények bélelése vagy fém kéményajtó beépítése a beton helyett nem kötelező! Általában a szabvány változására szoktak hivatkozni (a kéményseprők), amikor egy ilyen munka költségét ki akarják préselni a tulajdonosból. A szabványok alkalmazása azonban az EU-ban kötelezően önkéntes, ezért az előbbiek szerint a szabványok változása semmiképpen sem visszamenőleges hatályú egy már üzemelő berendezésre.
A kémények bélelése valójában a kémények javításának egyik lehetséges módja. Például amikor két kéményjárat között kéménykorrózió miatt átjárás jön létre, akkor ezt a hibát általában a kéményjárat bélelésével javítják. Így tehát kéményhiba esetén a tulajdonos döntésén múlik, hogy a feltárt kéményhibát a lehetséges javítási módok közül melyikkel orvosoltatja. Tehát: ha a kémény bélelését követelik tőlünk, akkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne kötelezzenek egy adott javítási eljárásra, hanem határozzák meg pontosan azt a kéményhibát, amelyet – nekem, mint tulajdonosnak -- el kell hárítanom, amely a kémény létesítése óta, állagromlásként lépett fel.
Más a helyzet, ha a meglévő berendezésnek nem a megfelelő állapotát kívánjuk fenntartani, hanem olyan jelentős változást kívánunk rajta végrehajtani, amelynek megfelelőségét a vonatkozó eljárásrend szerint, újra kell értékelni. Esetünkben ilyen változás például, ha a kéményt béleltetjük, a kéményre kötött gázkészülék modellt megváltoztatjuk, ablakot, ajtót cserélünk, belső falakat építünk, ajtókat szüntetünk meg vagy létesítünk, ill. ha olyan ventilátoros berendezést kívánunk felszerelni, amely a lakótérből levegőt szív el. Ekkor új légellátási és kéményméretezési számításra van szükség, amely igazolja, a rendszer új feltételek közepette való megfelelőségét. Továbbá a változtatáshoz szükség van a kéményseprő és a földgázelosztó hozzájárulására is. Légelszívó lehet például a szagelszívó, szárítógép, központi porszívó. A meglévő felhasználói gázberendezés átalakítása esetén a ma érvényes szabályok lépnek hatályba, az egész berendezés /gázkészülék, kémény, levegő és gázellátó rendszer/vonatkozásában. Ha ugyanannak a gyártónak, ugyanolyan készülék modelljét, de egy újat szereltetünk fel az, nem módosítás!
Az előbbiek alapján a válaszok a következők:
• A kémények bélelését olyan szakcégre érdemes bízni, amelyik elvégzi a szükséges számításokat, megoldási javaslatokat dolgoz ki, elvégzi a kivitelezést, beszerzi a szükséges jóváhagyásokat és engedélyeket a kéményseprőtől, illetve a gázelosztótól.
• Továbbra is megengedett, hogy egy lakásból egy kéményjáratba több gázkészülék csatlakozzon, ha a megoldás megfelelőségét légellátási és kéményméretezési számítás igazolja. Meglévő rendszer esetén a többi előírt feltétel minden valószínűség szerint teljesül.
Azt a kérdés, hogy érdemes-e a gázkonvektoros fűtést fenntartani, sok szempontból lehet megvizsgálni:
• A komfort kérdése: a kéményes gázkonvektorokkal való fűtés hátránya, hogy a készülék a lakás legbelső meleg részében van. A hőleadók helye inkább az ablak alatt lenne, hogy felmelegítse az ablakoknál belépő hideg szellőző levegőt és az ablakok hideg hőérzet okozó egyéb hatásait ellensúlyozza. Egy gázkonvektorra, mint tüzelőberendezésre mindig figyelemmel kell lenni, vigyázni kell a szabályok betartására. Például a gázkonvektorra nem tehetünk kabátot, nem nyomhatjuk neki közvetlenül a kanapét, mert az tűzveszélyes lenne. Ugyanakkor a gázkonvektorok képesek az egyes szobák rendkívül gyors felfűtésére. Az egyik kérdés tehát az, hogy Ön az egész lakást kívánja-e a fűtési szezon alatt állandó, egyenletes hőmérsékleten tartani és a minél nagyobb komfort a cél, vagy csak a lakás egyes helyiségeit kívánja időszakosan fűteni? Fontos-e a meleg kályhahatás, amely mellett lokálisan fel lehet melegedni? Az időszakos és részleges fűtéssel lehet a legtöbbet spórolni.
• A fenntarthatóság kérdése: érdemes-e a meglévő gázkonvektorokat új gázkonvektorokra cserélni? Ugyanis, ha ma felújítjuk a gázkonvektorok kéményeit, logikus, hogy az következik: ha jövőre az egyik kéményes konvektor cserére szorulna, akkor készülék csere mellett kell-e, célszerű-e dönteni egy teljes átalakítás helyett. Hiszen az idei beruházással hosszú időre elköteleztük magunkat az egyik megoldás mellett (nyilván nem egy évre béleltettük a kéményeket, jelentős költséggel). A ma gyártott kéményes gázkonvektorokban, a régóta üzemelő készülékekkel ellentétben, egy biztonsági berendezés van beépítve. Ez a kémény eldugulása vagy a levegőellátás elzárása esetén a gázkonvektort kikapcsolja. A hazai gyártású gázkonvektorok ezen kívül még akkor is kikapcsolnak, ha a kéményben -- például egy szagelszívó ventilátorának hatására -- visszaáramlás jön létre. Ezzel kapcsolatban mindenképen, különösen a régi kéményes gázkonvektorok üzemeltetése esetén javasolt, hogy minden konvektorral fűtött helyiségben és a fürdőszobai hagyományos kéménybe kötött vízmelegítő, falifűtő mellé is, egy-egy igazán bevizsgált, működő szénmonoxid riasztó felszerelése.
• A kérdés vonatkozik arra is, hogy érdemes-e a kéményeket béleltetni abból a szempontból, hogy az elegendően hosszú idejű használattal, megtérül-e a kémények bélelésre fordított befektetésünk? Az elmondottak szerint a bélelés a hibás kémény javításának egyik módja. Ha előbb-utóbb át kívánunk térni központi fűtésre, akkor célszerű csak annak a gázkonvektornak a kéményét kibéleltetni, amelynek a kéménye a kivitelezett formában később felhasználható egy kondenzációs gázkazán égéstermékének elvezetésére. Azaz a béleltetés tervezésekor legyen szempont az, hogy egy későbbi időpontban ezen a kéményjáraton keresztül kívánnak egy kondenzációs gázkazánt égési levegővel ellátni és az égéstermékét elvezetni, cső a csőben rendszerrel. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy egy családi házban a kondenzációs gázkazán helye lehetőleg a tetőhöz legközelebb, például egy tetőtérben kialakított helyiségben legyen. Ebben a tetőtéri helyiségben 300 liter körüli melegvíztároló tartálynak is el kellene férnie, hogy a közel lévő napkollektor és gázkazán rövid vízcsövekkel csatlakoztatható legyen és a gázkazán levegő ellátása és égéstermék kivezetése is rövid csövekkel legyen a szabadból /ba) megoldható.
• A kérdés lehet gazdasági jellegű is: elfogadható időn belül megtérül-e például egy olyan beruházás, hogy a gázkonvektoros fűtést, kondenzációs gázkazános fűtéssel váltjuk ki? A válasz, hogy egy átlagos méretű és átlagos hőveszteségű családi házban egy ilyen beruházás igen hosszú idő alatt térül meg (kb. 18 év). A kondenzációs gázkazánra váltás akkor térül meg rövid idő cca 6 év alatt, ha egy meglévő radiátoros fűtőrendszerben az elavult gázkazánt kondenzációsra cseréljük. Az Ön által vázolt esetben azonban egy teljes radiátoros fűtőrendszert /vagy hasonló költségű más rendszert/ kellene kiépíteni.
Azonban: ha a gázszámla igen jelentős, akkor a kondenzációs fűtésre történő átállás hamarabb is megtérül. Ugyanakkor jelentős gázszámla esetén gondolni kell az épület utólagos hőszigetelésére is. A nyílászárók cseréje csak akkor megengedett, ha a lakótérben már nincsenek hagyományos kéménybe kötött berendezések. A meglévő ablakokban azonban megengedett az üvegek cseréje kétrétegű termoplán üvegekre úgy, hogy az átalakítás nem csökkenti az ablakok záródó réseinek méretét.
• Fontos szempont: amíg hagyományos kéménybe kötött tüzelőberendezések vannak a lakótérben, vagy a lakótérrel összenyitható terekben (ez akár a pince is lehet), addig nem telepíthetünk szagelszívót a konyhába, vagy elszívásos szellőzést a WC-be. A szárítógép nedves levegő kivezetését nem csatlakoztathatjuk a szellőzőcsatornába és nem cserélhetjük ki az ablakokat, ajtókat fokozott légzárásúra.
Alapos, pontos válaszokat egy épületgépész csak a helyszín ismeretében képes adni. A leírtak azonban alkalmasak arra, hogy a tulajdonosnak legyen ideje gondolkodni azon, hogy a helyszínt eljáró épületgépész kérdéseire milyen válaszokat fog adni. A fenti válaszokat Fazakas Miklós készítette.


Üdvözlettel.

Rácz József