Tisztelt Kérdező!
Kedves Barabás Imre Úr!
Köszönöm kérdését -- és elnézését kérem a válasz késlekedéséért.
A probléma a lakás természetes szellőzésének megszüntetése vagy korlátozása, ahogy ezt a szerelő is véleményezte.
A régi kazán (kéménybe kötött, gravitációs (atmoszférikus) levegőellátású „B” típusú gázkészülék) folyamatosan "nyitva tartotta" a helyiség légterét a környezettel és a kémény magasságából adódó felhajtóerő elvégezte a légforgalmakat.
Amikor a gázkészülék üzemelt, akkor a keletkezett égésterméket -- amikor meg üzemszünet volt, akkor meg a szellőzéshez (légellátáshoz) fontos levegőmennyiséget mozgatta a készülék áramlásbiztosítóján (deflektoron) keresztül. Így, bár energetikailag nagyon rossz hatásfokú rendszer üzemelt Önnél (hiszen ezért is cserélt készüléket), a lakóknak biztosítva volt a szellőzéshez szüksége légforgalom (itt főleg a lakásban keletkezett páratartalom szabadba történő "kiszállítása" a fontos momentum).
Amikor felkerült az új készülék, ami egy turbós (zárt égésterű, helyiséglevegőtől független, „C” típusú készülék), akkor megszűnt ez a természetes légforgalom, mert a készülék nem a felállítási térből veszi az égéshez szükséges levegőt, hanem a külső légtérből.
Viszont a keletkezett pára (és egyéb szennyezőanyagok) mennyisége nem csökkent, csak már nem tud eltávozni a térből, mert nincs a légforgalom, a szellőzés megoldva. A penész kialakulása összetett folyamat, de egy lakásban a leginkább kiváltó ok az érintett felület hőmérséklete (pl. hideg falfelület, hőhidas szerkezetek (elégtelen hőszigetelés miatt)), valamint a relatív páratartalom. A pára kiválása természetesen hőmérsékletfüggő.
Javaslat: rendszeres szellőztetés (reggel-este teljes ablak-keresztmetszetben 5perc) és a kritikus páratermelő helyeken (fürdőszoba, konyha) légbeeresztő elemek és elszívó ventilátor telepítése időkapcsolós utánfutással. Fontos, a helyiségből történő páraelszívás ne belső keringtetésű legyen, hanem a szabadba kivezetett csővezetékkel történjen.
A fogyasztásról pár szó: a kéményes és a turbós készülék között fogyasztásában 2%-alatt van a különbség, ami a hatásfokból adódik. Nagy különbséget nem szabad várni.
A másik dolog: a meteorológiai adatok a tavalyi tél és az idei tél azonos időszakára kb. 10°C-al hidegebb átlaghőmérsékletet mutatnak, amit az Elosztói Engedélyesek (Gázszolgáltató) meg is erősítenek egy +10% földgázmennyiség fogyasztásméréssel erre az időszakra. Ebből az következik, ha a gázkészüléke pontosan be van szabályozva, hozzá van igazítva a teljesítménye az épület valós hőigényéhez, akkor a többletfogyasztás tisztán a külső körülmények miatt következett be.
Bízva abban, hogy fentiek segítenek egy kondenzációs kazán alkalmazásáról való gondolataiban, továbbra is állok rendelkezésére, tisztelettel
Rácz József