Gépészet a passzívházakban

A passzívházakat bemutató sorozatunkban a legtöbb kérdést fölvető elemet, a gépészetet mutatjuk be. A hővisszanyerős szellőztető rendszerrel sok energiát takaríthatunk meg és nem csak a passzívházakban. A szellőző rendszer előnye még, hogy mindig friss, pollen- és pormentes a levegő a házban.

• Mindig friss a levegő
• Energiatakarékosság
• Csőkígyó a földben
• Fűtés

Általában az épületek felújítása után a legtöbb gondot a jó hőszigetelő és egyben jó légzáró ajtók, ablakok jelentik. Ugyanis a jó légzárás mellett a pára is bennmarad a lakásban, és elkezdődik a penészesedés. Ezért sokan ódzkodnak a nyílászárócserétől. A passzívházak elgondolásában erre a gondra is van megoldás, ez pedig a légkomfort-szellőztetés. A levegő cseréje mellett a passzívházakban a fűtést és a hűtést is ezen a készüléken keresztül oldják meg.

Mindig friss a levegő

A légkomfort-szellőztető berendezés lényege, hogy energiahatékonyan és folyamatosan cseréli a levegőt. A friss levegőt általában a szobákba fújja be a rendszer, és a vizes helyiségekből szívja ki. Külön előnye az elgondolásnak, hogy a beérkezett levegőt légszűrőn keresztül juttatja be a házba, így kiszűri a pollent és a port is, tehát tisztább levegő jut a házba, mintha szellőztetnénk. Ezzel a rendszer megkönnyíti az allergiások életét, és segíti a háziasszonyokat, ugyanis csak ritkán, két-háromhavonta van szükség a portörlésre. És ami a penészesedést illeti: a folyamatos légcsere szabályozza a relatív nedvességtartalmat, megszünteti a párakicsapódást, és megelőzi a penészedést.

Energiatakarékosság

Ám mindezen előnyök mellett energetikai szempontból jelentős a légkomfort szellőztetés. A rendszer közel hússzor annyi energiát termel, mint amennyi az üzemeltetéséhez szükséges. A szellőztető rendszer része a hőcserélő, amely az épületből távozó levegőben lévő hőenergia 90 százalékát átadja a befújt levegőnek. Így csak kis mennyiségű hőenergia a távozik.

Csőkígyó a földben

A beérkező levegő hőmérsékletét még a hőcserélőbe jutás előtt szabályozni lehet. Ennek módja, hogy az épület mellett a talajba körülbelül 2 méter mélyen egy, 50 méter hosszú csőkígyót fektetnek le, amelyen keresztül jut a friss levegő a szellőztetőrendszerbe. A talajban, ilyen mélységben állandóan 6–8 °C van, így télen előmelegíti, nyáron pedig előhűti a friss levegőt, mire a szellőztetőberendezésbe kerül.

Fűtés

A beérkező levegő hőmérséklete télen még nem elég az épület fűtéséhez ezért azt tovább kell melegíteni. Ennek legkevésbé gazdaságos módja – ám a hagyományos megoldásokhoz képest, még mindig sokkal energiahatékonyabb –, hogy elektromos úton fölmelegítik a beáramló levegőt a szükséges hőmérsékletre.

A fejlesztéseknek köszönhetően a következő lépés, hogy a légkomfort szellőztető berendezésbe levegős hőszivattyút is beépítenek, amely kiáramló levegőből további hőt von el. Ezzel már akár 40–50 Celsius-fokosra is fölmelegíthető a beáramló levegő. Sőt, ez a levegős hőszivattyú a kiáramló levegőből kinyert hővel a meleg vizet is képes fölmelegíteni. A nagyhatásfokú készülék, akár 300 liter meleg vizet is előállít csak a kiáramló levegőből.

A passzívházakban fent említett fűtés mellett maguk a lakók is „fűtenek” ugyanis ez a rendszer már az emberek testmelegét, a főzés vagy épp a hajszárítás során termelt hőt is bent tartja az épületben. A jól hőszigetelt passzívházba hideg téli napokon érdemes vendégeket hívni, hogy csökkentsék a fűtési energia költségeit.

Ha viszont kevesen élnek a passzívházban, szükség lehet még valamilyen kiegészítő padló- vagy falfűtésre is. Erre megoldás a hőcserélős szellőztető berendezésbe integrált, talajhőt hasznosító hőszivattyú, amely a biztosítja a hőenergiát a további fűtéshez.

Nem csak passzívházakban, hanem már az alacsony energiafelhasználású épületekben is nagyon hatékony megoldás lehet a hővisszanyerős szellőztető rendszer. Panelházban is van már ilyen megoldás. Dunaújvárosban a Solanova házban is ilyet építettek be. Itt egy rossz energetikai állapotú panelépületet közel passzívház minőségűre újítottak föl. A hőszigetelés, ablakcsere, napkollektorok beépítése, zöldtető kialakítása mellett légkomfort szellőztetést is beépítettek. Ezeknek köszönhetően 85 százalékos energiamegtakarítást értek el. Évenként és négyzetméterenként 220 kWh-s érték után 39 kWh lett a felújított épületben a hőenergia-felhasználás.

Forrás: Debreczy Zoltán, Passzívház Akadémia Kft., dr. Csoknyai Tamás: Solanova projekt