Fogadj örökbe!

Hazánkban évente körülbelül 10 ezer kutyát altatnak el, mert nem kellenek senkinek. Mit tehetünk, hogy a megszületett kiskutyák ne a kukában végezzék vagy menhelyre kerüljenek, esetleg a gyepmester telepén altassák el őket.

A rengeteg megszületett kiskutyának képtelenség otthont találni, többségük a kukába, az utcára vagy menhelyre kerül. De itt a következő baj, a menhelyi férőhelyek száma véges, túlnyomó részük már ma sem tud több állatot befogadni. Így azután kutyabarátok százai élnek 8–10 állattal, mert nincs szívük kitenni a befogadott kutyákat.

De ez sem megoldás az állatok túlszaporodására. Végső megoldásként maradnak a sintértelepek, más néven gyepmesteri telepek, ahol a kutyákra altatás vár. Megszülettek, azért, hogy utána megöljék őket, mindezt az embernek felelőtlen magatartásának köszönhetően.

A hatalmas túlszaporulat ellen tennünk kell. Kötelességünk, hiszen a kutyát mi emberek szelídítettük meg, hogy társunk legyen az életben.

Mit tehet tehát az ember, ha jól akar cselekedni, ha a felelős kutyatartást választja? Egy biztos megoldás létezik, az ivartalanítás. A műtét elsődleges célja a nem kívánatos túlszaporulat megelőzése, de az állatra is sok jó hatással van ez a megoldás.

Egészségügyi szempontból azért hasznos az ivartalanítás, mert számos súlyos betegség megelőzhető vele. Szuka kutyák esetében jelentősen csökken a tejmirigydaganat és az emlődaganat gyakorisága, megszűnik a méhdaganat, a méhgyulladás esélye.

Kan kutyák esetében a szinte minden idősödő egyed eseten előforduló prosztata rendellenességeket kerülhetjük el.

A műtét jelentős változást nem okoz a kutya személyiségében, de az ivartalanított állatok viselkedésében pozitív változások figyelhetők meg, kan kutyák esetében csökken az agresszió, és ritkábban szöknek el. Szuka kutyáknál a tüzelés elmaradásával megszűnnek az ezzel járó kellemetlenségek és fájdalmak. A beavatkozást az állatorvosok már 6 hónapos kortól javasolják.

Szaporítás helyett válassza az ivartalanítást. És mivel zsúfolásig megteltek a menhelyek, ne vásároljon kutyát, hanem fogadjon örökbe.

Tévhitek a kutyák és cicák ivartalanításával kapcsolatban

Az ivartalanítás természetellenes

A kutyák és a macskák állatok, ösztöneik szerint cselekszenek, nem gondolják végig a tetteik következményeit. Mi emberek vagyunk felelősek azért, hogy minden kölyök gazdához kerüljön, aki később gondoskodik róluk. Ha minden ember felelősen tartaná állatát, nem lenne szükség ivartalanításra. De ez sajnos nem így van, ezért másképp nem tudunk tenni a nemkívánatos túlszaporulat ellen. Orvosilag kell beavatkoznunk, ez természetellenes folyamat. Ahogy természetellenes az is, hogy egyesek láncra verve tartanak állatot, hogy a fölösleges szaporulatokat sok helyen még ma is agyonütik vagy vízbe fojtják, hogy a menhelyek zsúfolásig vannak kidobott, gazdátlan állatokkal, hogy hazánkban a sintértelepeken évente tízezres nagyságrendben altatnak el állatokat, hogy az utcákon körülbelül ugyanennyit ütnek el, kínoznak meg.

Az ivartalanítás csonkítás

Az ivartalanítást nem szabad így felfogni. Az ivartalanítás valóban műtéti beavatkozás, de az ivartalanított állat életminősége nem romlik, pszichésen nem károsul, nem csökken munkaképessége, teherbírása, sőt, az ivartalanított állatok egészségesebben és évekkel tovább élnek, sok betegség nem érinti őket. Az ivartalanítás nem járhat káros mellékhatásokkal.

A szukának legalább egyszer tüzelnie vagy ellenie kell

Ez nem igaz. Elleniük semmiképpen, de még a tüzelést sem indokolja sem fizikailag, sem orvosilag semmi, sőt az első tüzelés előtt műtött szukáknál a legkisebb az esély későbbi daganatos megbetegedésekre. Egyik állatnak sincs igénye kölykök világra hozatalára, nem tudatosan, hanem ösztönösen választanak párt, gondozzák kölykeiket, és amikor a kölykök elég éretté válnak, leválasztják őket.

Az összes kölyöknek lesz gazdája

Nem igaz. Hazánkban évente több 10 ezer kutyát altatnak el sintértelepeken. Sajnos a tapasztalat az, hogy aki kölyök állatért jelentkezik, az meggondolja magát, mire a kölyköt magához vehetné. Jobbik esetben sikerül gazdát találni mindnek, (ha egy alomról beszélünk) ha a kutyának szerencséje van, akkor olyat, aki felelős gazdaként élete végéig gondoskodni fog róla. De valljuk be, például 8 kisállat esetén erre elég kicsi az esély. Ha nincs szerencséje, akkor egy lesz azok közül, akik menhelyeken várják a szebb jövőt, vagy a gyepmesteri telepeken elaltatják, utcán elütik, állatkínzók megkínozzák, vagy egyszerűen az utcán él a legnagyobb hidegben, a legnagyobb hőségben, csont sovánnyá fogyva, betegen, magányosan.

Aki szereti a kutyáját, az ne tegye ezt a kölykeivel, és azok kölykeivel. És gondoljon a menhelyeken, sintértelepeken élő kutyákra, akiktől az újonnan születettek – nehéz így mondani –, de elveszik az esélyt arra, hogy a sok szenvedés után ők kerüljenek gazdához.

Ennél a kérdésnél a folyamatot is gondoljuk végig. Mondjuk a szuka kutya vagy cica 3 alkalommal hozott világra kölyköket. Tegyük fel, hogy összesen 18 kölyök született. (Nem valószínű, hogy mind felelős gazdához kerül…). A 18 kölyökből mondjuk 9 a szuka, ha a 9 nőstény állatka ugyanígy egyesével 18 utódot fial, az eredmény újabb 162 utód. És ez a folyamat egy szuka kutyától, cicától indult el és 4-5 év alatt zajlik le.