Hárommillió embert érint

Az idén kétszer is módosult a társasházi törvény, melyben a legfőbb változás, hogy rövidíti a nemfizetők ügyeskedési idejét, megkönnyíti a saját rész felújítását, sokszor nehezíti viszont a többség akaratának érvényesítését.

• Korlátozások, pontosítások
• Adós fizess (végre)!

A 2004. januártól érvényes társasházakról szóló CXXXIII. törvény módosítása idén lépett életbe. Eredetileg ügyészi törvényességi felügyelet alá vonták volna a társasházakat. Sólyom László államfő aggályai hatására azonban a képviselők ezt a pontot kivették a passzusok közül, hatályon kívül helyezve június 17-i hatállyal a rendelkezést.

Korlátozások, pontosítások

Korlátozták a közös képviselő képviseleti jogát azon építésügyi hatósági eljárások esetében, amelyek a tulajdonosok érdekeit közvetlenül érintik. A hatóság új szabályként ilyenkor közvetlenül küldi ki határozatait a tulajdonosok részére, s nem a közös képviselőn keresztül. Az indoklás: kedvezőbb lehetőségük nyílik a tulajdonosoknak a jogérvényesítésre.

Pontosításnak minősül, hogy a határozatképtelen közgyűlés napjára is kitűzhető a megismételt közgyűlés, azaz „15 napon belül". Ügyvédünk véleménye: „helyesnek tartom, hisz akár fél óra elteltével is összehívhatnak új közgyűlést, megkötés, hogy a meghívóban ezt a lehetőséget jelezni kell. Viszont megkönnyítheti egy döntést megszületését".

A „felmentett közös képviselő, illetve az intézőbizottság elnöke az új tisztségviselő megválasztásáig, de legfeljebb a felmentéstől számított kilencvenedik napig a közösség ügyeinek intézésére köteles". Ennek körét közgyűlési határozatban kell szabályozni.

Pontosították a rendes gazdálkodások körét meghaladó kiadások fogalmát. A rendelkezés egyhangú határozathozatalt ír elő (előtte négyötödös arány szerepelt e pontban). az általános – tehát a társasházi törvényben foglalt – rendelkezéseket. Az általunk megkérdezett ügyvéd szerint: „az a tény, hogy száz százalékos beleegyezést (mondhatni közmegegyezést) követelnek meg nem alaptevékenységhez, kérdésessé tesz olyan beruházásokat, mint a házat védő kamera-rendszer telepítése. Bár sokan a távhőről leválást nehezítő módosítástól tartottak, valójában ez utóbbi mint úgynevezett lex speciális, felülírja a társasházi jogszabályt".

Az 50 albetétnél nagyobb, vagy az évi 10 millió forintos pénzforgalmat meghaladó társasházaknak könyvvizsgálót kell fogadniuk költségvetésük átvizsgálására.

Adós fizess (végre)!

És „begyűrűzött" a kézbesítési vélelem az egymillió társasház jogviszonyaiba. 2004-től az a fizetési hátralékos, aki nem vette át a neki szóló felszólító leveleket, hosszú időre elhúzhatta kötelezettségei teljesítését. Mostantól viszont két sikertelen felszólítást követően a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a levelet a nem fizető tulajdonos ismert lakóhelyére vagy levelezési címére küldheti el. S „amennyiben ismeretlen helyen tartózkodik az elmaradásban lévő tulajdonos, úgy az illetékes jegyzőtől, illetve a központi lakcímnyilvántartó szervtől kérhet adatot a közös képviselő". Az új címre ugyancsak kétszer megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetén életbe lép a „kézbesítési vélelem", vagyis úgy veszik, mintha a felszólítást megkapta volna. Szavazni a közgyűlésen a 6 hónapnál nagyobb díjhátralékkal rendelkező társ is szavazhat, ámde „az önmagára vonatkozó jelzálogjog bejegyzésének kérdésében nem szavazhat", vagy másképpen: az ezen kérdés határozatképességekor tulajdoni hányadát nem szabad figyelembe venni.

Az alapító okirat módosításához korábban valamennyi tulajdonostárs hozzájárulását követelték meg. Kisegítő rendelkezésként hozzátéve 2004-ben, hogy ha a tulajdonosok négyötöde egyetért a módosítással, úgy az hatályba lép; kivéve akkor, ha a kisebbségben maradtak 30 napon belül keresetet indítanak a bíróságon. Nos, a négyötödös szabályt a módosított törvény most már nem tartalmazza, maradt tehát bekezdésünk induló megállapítása: egyhangú döntéssel módosítható az alapító okirat.

Többség-kisebbség: ha egy tulajdonos építkezne, felújítana saját tulajdonában, azokba „a munkálatokkal közvetlenül érintett tulajdonostársak legalább kétharmados hozzájárulásával" belevághat. Ezt megelőzően legalább négyötödös hozzájárulást követelt meg a jogszabály.