Hazaérve felkapcsoljuk a lámpát, magasabbra állítjuk a fűtést vagy a klímát, elindítjuk a mosógépet, majd egy kávét főzünk. Most képzeljük el, hogy mire a lakásba lépünk, mindez már működik. Ezt tudja az intelligens ház.

Lakásunk „esze” az elektromos hálózatban, a programozható villanykapcsolókban, konnektorokban, a házunk előzőleg kiépített rendszerére telepíthető számos kényelmi funkcióban és azokban a távirányítókban rejlik, amelyekkel mindezek működtethetők. Már hazánkban is ismertek, ám kevésbé elterjedtek azok a villamossági megoldások, amelyek intelligenssé tesznek egy épületet. A nem túl távoli jövőben viszont tömeges térhódításukra számíthatunk.

Miért jó, ha okos?
Intelligens épület alatt olyan, közös hálózatba foglalt funkciókat értünk, amelyeket máskülönben egymástól független rendszerekkel működtetünk. Egy közös távirányítóval lehet a szabályozni a világítást, a tévét, a kaput és a kaputelefont, vagy éppen a fűtést. Be lehet programozni a redőnyt arra, hogy reggel hétkor egy picit, nyolckor viszont teljesen felemelkedjen.
Nem lehetetlen az sem, hogy erősebb szélben vagy viharban a zsalu bezáródjon. A fűtést be lehet állítani úgy, hogy délután három órakor kapcsoljon be, és 23 fokra melegítse fel a lakást. Utóbbi az interneten keresztül bárhonnan, bármikor módosítható, ha például hűvösebb az idő az átlagnál, akkor a távolból is melegebbre lehet állítani a hőmérsékletet.

Megoldható, hogy a kaputelefon csöngésére bárhonnan a lakásból a hangjával válaszolhasson a tulajdonos, és be is engedhesse a látogatót. Felszereltethetünk képernyőket is, hogy ne csak halljuk, lássuk is az érkezőt. A rendszer beprogramozható arra, hogy amennyiben nem vagyunk otthon, a készülék a mobiltelefonra csöngessen rá, hogy valaki áll az ajtónkban. Ilyenkor beszélhetünk is a vendéggel, vagy ha a család valamelyik tagja otthon hagyta a kulcsát, egy kód segítségével a távolból be is engedhetjük.
Természetesen a rendszerbe beépíthető a riasztó, akár úgy is, hogy a telepített webkamerákon keresztül bármikor leellenőrizhetjük, hogy mi folyik a házunkban. A riasztó érzékelői élesítetlen állapotban villanykapcsolóként funkcionálnak, élesített állapotban a riasztórendszer aktív részeként üzemelhetnek. Riasztás esetén automatikusan felkapcsolódik a világítás, esetleg leereszkednek a redőnyök és bezáródnak az ajtók, ezzel jelentősen megkönnyítve a rendőrség munkáját.
Gáz- vagy vízszivárgás, esetleg tűz esetén a rendszer az épületet áramtalanítja - a feltétlenül szükséges részek kivételével - ezzel újabb baleseteket előzhetünk meg. A riasztó élesítése elindítja a jelenlét szimulációt, alacsonyabbra állítja a fűtést, esetleg az előre beállított helyeket áramtalanítja, elejét véve például a bekapcsolva felejtett vasaló veszélyeinek.

 

Több funkció, hatékonyabb működés
A különböző funkciók eddig is léteztek, ám azokat általában egyenként telepítették a lakás elektronikus rendszerére. Az intelligens házakban már eleve úgy alakítják ki a villamossági szerelvényeket, hogy nem kell külön hálózat az egyes funkcióknak. Az ilyen ház előnye, hogy sok minden automatizálható benne, így például előre beprogramozható a riasztó, a fűtés vagy éppen a kaputelefon. Gyakorlatilag egy távirányító segítségével az otthon valamennyi elektronikus és digitális eszköze üzemeltethető.

Költségek
A hagyományos elektromos rendszerhez képest az intelligens hálózat kiépítése nagyjából 30 százalékkal drágább. Az árakat azonban befolyásolja a kivitelezés módja. Az egyedi tervezésű, különleges anyagokból készült külső megjelenés természetesen többe kerül, mint az átlagos. Ugyanakkor az automatizálás fokozatával is nőhetnek a költségek, nem mindegy ugyanis, hogy egy kaputelefon analóg módon, videóval felszerelve vagy a mobiltelefonnal összekötve működik.