Hazánkban az átlagos családi ház esetében a fűtési költség a kétharmada az összes energiának. Így a rezsiköltségek főként a hőszigetelés révén csökkenthetők. Ezért lenne fontos a hőszigetelés pályázati támogatása, állapítják meg a Knauf Insulation szakértői. Az Eurima adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagsága elmarad a környező országokétól, itthon ugyanis az átlagos homlokzati hőszigetelés vastagsága 80–90 mm, amíg például Szlovákiában 100–120, Lengyelországban 150 mm vastagságú anyaggal hőszigetelik az épületeket. Miközben a környező országokhoz hasonlítva hazánkban a legnagyobb a gáz ára.
Norvégia, Finnország és Svédország vezetnek a családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Európában. A skandináv országokban – annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb –, 200 mm-nél is vastagabb szigetelést használnak, így fűtésszámlájuk akár 35–40 százalékkal is alacsonyabb lehet a hazaiakénál. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről.
Az önmagában nem meglepő, hogy a kelet-közép-európai országok az alkalmazott szigetelés vastagságát tekintve lemaradnak a környezet- és energiatudatosabb országokhoz képest, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtó.
Ország | A homlokzati hőszigetelés átlagos vastagsága (mm) |
Norvégia | 215 |
Finnország | 210 |
Svédország | 210 |
Németország | 120 |
Ausztria | 120 |
Lengyelország | 150 |
Románia | 120 |
Szlovákia | 100-120 |
Magyarország | 80-90 |
„Az átlagos magyar otthon energihatékonyságát tekintve a legfontosabb feladat a legtöbb hőt elvesztő falak és födémek megfelelő hőszigetelése" – tájékoztatott Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. A hőszigetelés a ház árának átlagosan mindössze 1 százalékát teszi ki, mégis ezzel a fűtésszámla 60–70 százalékkal csökkenthető. Annak ellenére, hogy a magyar családi házakon alkalmazott szigetelés vastagsága nő, energiahatékonyság tekintetében is szemléletváltozásra lenne szükség" – tette hozzá a szakember.
Megfelelő vastagságú szigetelés alkalmazására hazánkban különösen nagy szükség lenne, hiszen a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt épület 3–4-szer több energiát használ el feleslegesen, miközben a fűtésre általában használt gáz ára a környező országokhoz viszonyítva a legmagasabb, tehát az energiaszegénység Magyarországon a legnagyobb.
Itthon egy MJ gáz ára 3,3 forint körül mozog, amíg ugyanennyi gáz Szlovákiában például 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a magyar családoknak – átlagosan 2 ezer m3-es éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket alapul véve – évente akár 40 ezer forinttal is többet kell fűtésre fordítania, mint egy szlovákiainak.
Ez is érdekelhet
A hőszigetelés bizonyítottan az egyik leggyorsabban megtérülő befektetés. A szigetelés ára – az alkalmazott szigetelőanyag vastagságától függően, a mai energiaárak mellett – átlagosan 2–4 év alatt megtérül, hosszabb távon pedig – 30 év alatt – minden szigetelésbe fektetett forint több, mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.
A Knauf Insulation vizsgálatai szerint az alkalmazott homlokzati hőszigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3–4 százalékos energiamegtakarítást hoz.
Mindemellett a hőszigetelés pályázati támogatása mellett szól, hogy az átlagos, 100 négyzetméteres, a 60-as, 70-es években épült, energiafaló családi ház 900 ezer forintból teljes egészében hőszigetelhető.