Megfelel vagy sem a minőségi előírásoknak?

Az építés területén egy szókapcsolat kitüntetett figyelmet igényel: az építési minőség. Ennek egyik legjelentősebb szegmense a termékforgalmazás, s ha ebben tiszta és átlátható viszonyok jönnének létre, az jó hatással lehetne a vásárlókra, s az államkasszára nézve is.

Mi is a minőség? A termék szempontjából lényeges tulajdonságok összessége, amelyek képessé teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsen. A minőséget általában különböző használati jellemzőkön keresztül mérhetjük.

Öt fajta módon kerül forgalomba hazánkban építési célú termék. Jogszerűen CE jellel ellátva, ha létezik rá európai harmonizált szabvány, vagy Európai Műszaki Engedély (ETA), leginkább Európából, zöld útlevéllel, azaz „jöhet-mehet" az első típusvizsgálat alapján. A második mód: Európai Műszak Engedéllyel (ETA-val) érkezik. A harmadik lehetőség, hogy külföldi vizsgálati eredményekkel alátámasztva, amely alapján külön kérelmezésre Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) adható ki. A negyedik lehetőség, amikor se külföldi, se belföldi vizsgálati eredménnyel nem rendelkező termékek esetében külön kérelmezésre Építőipari Műszaki Engedély adható ki. Az ötödik, amennyiben a fentiekben felsorolt műszaki specifikációk egyikével sem rendelkezik a termék, azaz jogszerűtlen a forgalmazás, a beépítés.

gyintezes_engedelyezes_emi

Az itt felsorolt műszaki specifikációk alapján a jogszerű forgalmazáshoz szükséges magyar nyelvű megfelelőség igazolás készíthető, amely a gyártó és forgalmazó kötelessége.

CE-jelölés

A termékek útlevelének aposztrofált CE megfelelőségi jelölés. Mit kelt erről tudni? Ha a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt, és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban előírt alapvető követelménynek, akkor elhelyezhető rajta, esetenként a csomagolásán a CE jelölés. Az e jelöléssel „jogszerűen" ellátott import termékek korlátozás nélkül hozhatók hazai forgalomba. A formai szabályok jól definiáltak, de a felhelyezés kritériumai között található az is, hogy a jelöléssel együtt számos egyéb információt is közölni kell, amelyek alapvetően igazolják, hogy a termék megfelel az építési termékdirektívának.

Nem garantált címkével sem

Törökné Horváth Éva, a 46 éves ÉMI Nonprofit Kft. Anyagtudományi Divíziójának vezetője úgy látja, hogy piac- és fogyasztó-védelmi, építés-felügyeleti szempontból sem lényegtelen, hogy erősödjenek és hatékonyabbá váljanak a hatósági ellenőrzések, számon kérjék a megfelelőségi igazolásokat, kiszűrve az ismeretlen eredetű, ellenőrizetlen építőipari termékeket.

A jogszerűen és a jogszerűtlenül forgalomba hozott építési célú termékek arányát nem lehet pontosan megbecsülni. A vásárlói visszajelzések azt mutatják, leginkább a természetes kövek, a kerámia burkoló lapok, az útburkoló elemek, a beton termékek, a betonacél, a tetőfedő anyagok és az építési fatermékek körében fordul elő jogszerűtlen forgalmazás.

A jogszerű forgalomba hozatalt a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelete szabályozza. Ez alapján a termékek megfelelősége hat módozatba (1, 1+, 2, 2+, 3 és 4) sorolhatóak, a sor végén a 4-es megfelelőség igazolási módozatú termékek minőségét csupán a gyártó által végzett vizsgálatok garantálják. Ezen vizsgálatok meglétét és megfelelőségét jelenleg azonban semmilyen szervezet nem jogosult felülvizsgálni hazánkban.

Sok CE-jelölésű termék pedig csupán az alapvető követelmények megfelelést jelenti, így azonban nem biztos, hogy minden felhasználási területre alkalmazható. A természetes kő termék jobb esetben rendelkezik CE-címkével, így a vásárló jóhiszeműen felhasználja, csakhogy a fagyállóság nem garantált, vagyis a termék csak beltéren alkalmazható.

gyintezes_engedelyezes_emi

Mi az ÉMI?

A 46 éves ÉMI Nonprofit Kft. tevékenysége az építő- és építőanyagipar egész területére kiterjed. Vizsgálattal, ellenőrzéssel és tanúsítással közreműködik az ágazat termékeinek megfelelőségi igazolásában, szakértői és tanácsadói tevékenységgel támogatja az építési szakterület résztvevőit. Az országos lefedettséget a nyolc vidéki Minőségellenőrző állomás biztosítja. Vizsgálatait felsorolni is nehéz, néhány példa a sokszínűségre:

  • építés során felhasznált szerkezetek, építéstechnológiák, épületszerkezeti, akusztikai, hőfizikai minőségvizsgálatai és szakértései.
  • szervetlen építőanyagok, elemek és szerkezetek mechanikai jellemezőinek vizsgálata.
  • épületek tartószerkezeti vizsgálatai, szakértési tevékenységei.
  • építéstechnikai tűzvédelem, építőipari anyagok és technológiák tűzveszélyességi jellemzőinek meghatározása.
  • szerves építőanyagok kémiai, fizikai és alkalmazástechnikai jellemzői.
  • nukleáris létesítmények kapcsolatos szakértői tevékenység.
  • épületen belüli vízellátási és csatornázási csővezetékek és szerelvények vizsgálatai.

Építésfelügyeleti ellenőrzések

2007 óta húsz év után ismét együttműködik az ÉMI az építésfelügyelőkkel karöltve a helyszíni ellenőrzéseknél. Az elmúlt évekhez viszonyítva megállapítható, hogy erősödött a hatósági vizsgálat. A beruházók, építtetők pedig egyre inkább figyelnek az építési célú termékek, szerkezetek megfelelőség igazolásának meglétére. Az építésfelügyelők az építés helyszíneit ellenőrzik előzetes értesítés alapján. Az ÉMI Nonprofit Kft. munkatársai szakértőként vesznek részt az ellenőrzéseknél és laboratóriumi háttér támogatást nyújtanak a szakértői vélemények magalapozottságához.

Kapcsolódó cikkek

7 kérdés a nyílászárók kiválasztásáról – válaszok a szakértőtől

Legyen szó köz- vagy lakóépületekről, megjelenésüket és üzemeltetési költségeiket jelentősen befolyásolják a homlokzatokon alkalmazott nyílászárók. Ezek kiválasztása, az igényeknek megfelelő ablakok, bejárati- és teraszajtók felkutatása az építkezők, felújítók számára nem egyszerű feladatok. Szakértőnk tanácsaival igyekszünk megkönnyíteni az eligazodást.

Újra változik a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

Újabb változás várható a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló rendeletben és a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzatban. Ezek a változások az ingatlanok tulajdonosait érintik.

Megváltozott a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat

Megváltozott a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló rendelet és a Gázipari Műszaki Biztonsági Szabályzat.

Illetékfizetés, illetékmentesség telekvásárlás, építkezés után

Milyen esetekben és meddig illetékmentes a telekvásárlás? Mi az illeték kiszabásának alapja? Hogyan ellenőrzi, hogy fölépült-e a ház a NAV? Írásunkban telekvásárlás esetén kiszabható illetékről és az illetékmentességről szólunk.

Kell terv? Nem kell terv?

A tervek között megkülönböztetünk engedélyezési és kiviteli terveket. Melyikre miért van szükség? Mit nyerhetünk velük?

Ki a minősített vállalkozó és mire figyeljünk?

Az építés színvonalával, az építésminőség javításával foglalkozó nemzetközi szervezetekben egyre inkább körvonalazódik egy új intézmény, a „minősített kivitelező" intézményének a rendszerbe léptetése.

A lakásvásárlási illetékről

A magánszemély által történő ingatlanszerzési illetéket az állam 2010 január 1-től lecsökkentette. Az új illetékszabály annyiban változott az eddigiekhez képest, hogy a felső sáv illetékfizetési kötelezettséget 6 %-ról 4 %-ra módosították.

Az örökösödési illetéktörvény módosítása

2010 július 22-én elfogadott törvénymódosítás miatt változtak a jogszabályok, így az elhunyt szülő gyermekei, unokái mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól.

Mit jelent a THM?

Három betű, általában apró betűvel szedve, ami gyakran a hitelek legnagyobb csapdája. Mi tartozik ide és mi nem?