Az építés területén egy szókapcsolat kitüntetett figyelmet igényel: az építési minőség. Ennek egyik legjelentősebb szegmense a termékforgalmazás, s ha ebben tiszta és átlátható viszonyok jönnének létre, az jó hatással lehetne a vásárlókra, s az államkasszára nézve is.
Mi is a minőség? A termék szempontjából lényeges tulajdonságok összessége, amelyek képessé teszik arra, hogy bizonyos vevői igényeket kielégítsen. A minőséget általában különböző használati jellemzőkön keresztül mérhetjük.
Öt fajta módon kerül forgalomba hazánkban építési célú termék. Jogszerűen CE jellel ellátva, ha létezik rá európai harmonizált szabvány, vagy Európai Műszaki Engedély (ETA), leginkább Európából, zöld útlevéllel, azaz „jöhet-mehet" az első típusvizsgálat alapján. A második mód: Európai Műszak Engedéllyel (ETA-val) érkezik. A harmadik lehetőség, hogy külföldi vizsgálati eredményekkel alátámasztva, amely alapján külön kérelmezésre Építőipari Műszaki Engedély (ÉME) adható ki. A negyedik lehetőség, amikor se külföldi, se belföldi vizsgálati eredménnyel nem rendelkező termékek esetében külön kérelmezésre Építőipari Műszaki Engedély adható ki. Az ötödik, amennyiben a fentiekben felsorolt műszaki specifikációk egyikével sem rendelkezik a termék, azaz jogszerűtlen a forgalmazás, a beépítés.
Az itt felsorolt műszaki specifikációk alapján a jogszerű forgalmazáshoz szükséges magyar nyelvű megfelelőség igazolás készíthető, amely a gyártó és forgalmazó kötelessége.
CE-jelölés
A termékek útlevelének aposztrofált CE megfelelőségi jelölés. Mit kelt erről tudni? Ha a megfelelőség igazolása honosított harmonizált szabvány vagy európai műszaki engedély alapján történt, és a termék megfelel valamennyi rá vonatkozó jogszabályban előírt alapvető követelménynek, akkor elhelyezhető rajta, esetenként a csomagolásán a CE jelölés. Az e jelöléssel „jogszerűen" ellátott import termékek korlátozás nélkül hozhatók hazai forgalomba. A formai szabályok jól definiáltak, de a felhelyezés kritériumai között található az is, hogy a jelöléssel együtt számos egyéb információt is közölni kell, amelyek alapvetően igazolják, hogy a termék megfelel az építési termékdirektívának.
Nem garantált címkével sem
Törökné Horváth Éva, a 46 éves ÉMI Nonprofit Kft. Anyagtudományi Divíziójának vezetője úgy látja, hogy piac- és fogyasztó-védelmi, építés-felügyeleti szempontból sem lényegtelen, hogy erősödjenek és hatékonyabbá váljanak a hatósági ellenőrzések, számon kérjék a megfelelőségi igazolásokat, kiszűrve az ismeretlen eredetű, ellenőrizetlen építőipari termékeket.
A jogszerűen és a jogszerűtlenül forgalomba hozott építési célú termékek arányát nem lehet pontosan megbecsülni. A vásárlói visszajelzések azt mutatják, leginkább a természetes kövek, a kerámia burkoló lapok, az útburkoló elemek, a beton termékek, a betonacél, a tetőfedő anyagok és az építési fatermékek körében fordul elő jogszerűtlen forgalmazás.
A jogszerű forgalomba hozatalt a 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelete szabályozza. Ez alapján a termékek megfelelősége hat módozatba (1, 1+, 2, 2+, 3 és 4) sorolhatóak, a sor végén a 4-es megfelelőség igazolási módozatú termékek minőségét csupán a gyártó által végzett vizsgálatok garantálják. Ezen vizsgálatok meglétét és megfelelőségét jelenleg azonban semmilyen szervezet nem jogosult felülvizsgálni hazánkban.