Kevés lakberendezői pálya indul úgy, hogy a leendő tervező már gyerekkorától erre készült. Sokkal inkább egy érési folyamat része, sőt, végállomása az, amikor a terek alakítása kerül az érdeklődés középpontjába. Mihálydeák Krisztina lakberendező, a TERVA Interior Design megálmodója és vezetője, aki a LOSZ Év Lakberendezője 2024 díját is magáénak tudhatja, vizuális történetmeséléssel kezdte azt a munkát, ami idővel a lakberendezésben teljesedett ki.
Krisztina nem azok táborát erősíti, akik már az oviban is biztosan tudták, hogy lakberendezők akarnak lenni, sőt, gyerekként fogalma sem volt a szakma létezéséről. Nem egy előre kitűzött célként vagy gyerekkori álomként tekint a pályájára, sokkal inkább egy útnak éli meg, ami apránként vezetett a lakberendezéshez. - Mindig is közel állt hozzám a művészet és az alkotás, már egészen kicsi korom óta imádtam festeni, rajzolni és fotózni. Nem véletlen, hogy először a filmművészet felé indultam, mivel szerettem a képeim által történeteket elmesélni és érzéseket megformálni, majd azokat másokkal megosztani. Mindig fontos volt, hogy ne csak magamnak dolgozzak, hanem amit létrehozok, azt mások is láthassák, élvezhessék. Aztán viszonylag sok évnek kellett eltelnie mire rájöttem, hogy az alkotás iránti vágyamat a terek megformálásában is kiélhetem és hogy ez nemcsak hobbi, hanem hivatás is lehet. Úgyhogy mondhatjuk, hogy nálam a gyerekkori ,,művészlélek” és az alkotás iránti vágy szépen lassan szakmává nőtte ki magát. Nem volt egyszerű út, de pont ezért érzem igazán a helyemen magam itt, ahol most vagyok. Elmondhatom, hogy nagyon szeretem, amit csinálok, mert a tervezés minden nap új lehetőséget kínál az alkotásra és az értékteremtésre - kezdi a történetét a tervező, akinek több, megvalósult munkáját is bemutattuk korábban.
Krisztina pályaműve, „A hagyomány ízei modern terekben: a Madárlátta pékség üzletei”, öt üzlethelyiséget mutat be, amelyeket a pékség felkérésére tervezett. Bár az öt helyszín mindegyike eltérő térbeli adottságokkal rendelkezett, különböző alapterületek, elrendezések és adottságok jellemezték ezeket, a tervezés során mégis egységes koncepciót alkalmazott: a természetesség, az időtálló értékek és a kézműves hagyományok harmonikus ötvözését. Ennek köszönhetően az öt üzlet egységes arculatot kapott, miközben mindegyiknek megvan a saját karaktere. Krisztina leginkább arra törekedett, hogy a hagyományos, házi készítésű kenyerek meleg, otthonos hangulatban jelenjenek meg, és a tér egyszerre tükrözze a természetességet, a kézműves jelleg szépségét, valamint azt, hogy a hagyományos házi kenyérnek a felgyorsult hétköznapokban és a modern környezetben igenis van helye. Az üzletek nagyrészt 10-15 négyzetméter területtel rendelkeznek, ami különösen nagy kihívás elé állította a lakberendezőt, hiszen az alapvető funkcionális elemeket, mint a polcok, kiszolgálópultok, tárolóhelyek és ipari kenyérszeletelők, úgy kellett elhelyezni, hogy mind a termékek, mind a vásárlók számára maradjon elegendő tér. Krisztina szem előtt tartotta, hogy a végeredmény az esztétikai élményt és a frissen sült kenyereket, vagyis a termékeket egyaránt hangsúlyozza, ezért minden üzlet esetében a natúr anyagok és a minimalista design került előtérbe. A fából készült bútorok természetes textúrája, a letisztult vonalvezetés és a meleg színek mind azt a célt szolgálják, hogy a friss kenyerek illatán túl az enteriőrök is melegséget sugározzanak, ugyanakkor végig arra fókuszált, hogy a design kiemelje és ne háttérbe szorítsa a termékeket.
- Amikor a Madárlátta pékség üzleteit terveztem, számomra az egyik legizgalmasabb rész az volt, hogy milyen anyagok, textúrák és színek segítségével tudom megidézni a hagyományos kenyérsütés hangulatát, amit gyerekként sokszor átélhettem falun a nagymamámnál - meséli a tervező. - Alapvető szempont, hogy időtálló anyagokat válasszak, amelyek harmóniában állnak a kézműves kenyerek világával. A fa melegsége például nagyon sokat ad ahhoz az otthonos érzéshez, amit szerettem volna elérni. Nálam a kenyér illata és a fa melegsége szinte összetartozik. A fa mellett fém részletek is megjelennek, de mindig finoman, hogy inkább keretet adjanak, mintsem uralják a teret. A lényeg, hogy a természetes anyaghasználat ne csak esztétikai döntés legyen, hanem szemlélet is: időtálló, fenntartható megoldásokkal szeretnék olyan tereket létrehozni, amelyek hosszú távon is értéket képviselnek - foglalja össze a legfontosabb szempontokat.
A Madárlátta üzletei mind más-más adottságokkal rendelkeztek, amire a kihívás mellett lehetőségként is tekintett Krisztina. - Szerettem volna, ha minden üzlet egy kicsit más karakterrel rendelkezik, mégis azonnal felismerhető a jellegzetes, Madárlátta stílus. Ez azt jelentette, hogy minden térben meg kellett találnom az egyensúlyt az egyediség és az egység között. Például az anyagok használatában, a bútorok formavilágában és a megvilágítás kialakításában mindig ugyanazt a hangulatot kellett visszaadni: természetességet, melegséget, kézműves jellegű otthonosságot. Így amikor valaki belép bármelyik üzletbe, azonnal érezheti, hogy a Madárlátta világába érkezik, de közben minden üzlet kicsit más karaktert mutat, mint ahogy a kézműves kenyerek is mindegyike egyedi, mégis ugyanahhoz a tradícióhoz tartozik. A vásárlók így nemcsak a termékekkel, hanem a térrel is kapcsolatba kerülnek, minden üzletben ugyanazt a barátságos, meleg hangulatot érzik, még ha a formák, textúrák vagy apró részletek kicsit eltérnek is. Ezért nem választottam kész, polcról levett bútorokat, hanem minden darabot kifejezetten az adott üzlethez és térhez terveztem, tehát szinte minden bútor és kiegészítő, ami a Madárlátta üzleteiben szerepel, egyedi tervezésű - mutatja a leginkább szembetűnő részleteket.
- A tervezés során rengeteget tanultam arról, hogyan lehet kis tereket funkcionálissá és barátságossá alakítani, miközben a design és a márka identitása is érvényesül. Ha valakinek hasonló feladattal kell szembenéznie, azt javaslom, hogy alaposan ismerje meg a tér adottságait, és abból induljon ki. Nagyon könnyű beleesni abba a hibába, hogy az ember mindent meg akar mutatni, minden ötletét be akarja sűríteni egy tervbe, de ennek az lesz az eredménye, hogy az adott enteriőr zsúfolttá, nyomasztóvá válik, és a vásárló nem tud a lényegre, a termékre koncentrálni. Inkább legyen kevesebb, de minőségi, jól átgondolt és tudatosan kiválasztott elem, ami hagyja érvényesülni a márkát és a termékeket - hívja fel Krisztina a figyelmet a tervezés lényeges lépéseire. - A hangsúly nem azon van, hogy mennyi minden fér bele, hanem azon, hogy amit beleteszünk, az mit üzen, és hogyan járul hozzá a vásárlási élményhez. Érdemes kísérletezni egyedi megoldásokkal, legyen szó bútorokról, világításról vagy különleges anyaghasználatról, de mindig szem előtt kell tartani a használhatóságot. Egy tér akkor lesz igazán sikeres, ha a kreatív ötletek nem csupán látványosak, hanem a mindennapi működést is támogatják.
Krisztina tervezői hitvallása mindenki számára tanulságos. - A tereknek egyszerre kell élhetőnek, őszintének és szerethetőnek lenniük. Nem hiszek a túlzottan mesterkélt, díszlet- szerű megoldásokban, sokkal inkább abban, hogy egy tér akkor jó, ha valódi kapcsolatot teremt az ott lévő emberrel. A Madárlátta pékség üzleteiben is pontosan ezt kerestem: a funkcionális adottságokhoz illeszkedő, ugyanakkor érzelmileg is ható megoldásokat. A természetes anyagok használata, a meleg színharmóniák, a kézműves jellegű részletek és a modern elemek tudatos összehangolása mind arra szolgáltak, hogy a vásárló ne csak kenyeret vegyen, hanem kapjon egy élményt is, egy pillanatot, ami lelassítja a hétköznapokat, és visszaidézi a hagyományos értékeket. Úgy gondolom, hogy a jó tervezés nem harsány, hanem sokkal inkább észrevétlenül működik: kényelmesebbé, szerethetőbbé teszi a mindennapokat, miközben finoman közvetíti azokat az értékeket, amelyek számomra is fontosak. Jelen esetben a természetességet, a kézműves hagyományokat és mai igényekhez igazodó, kortárs megoldásokat. Úgy gondolom, hogy minden projektben ott van a lehetőség valami maradandót alkotni.
Krisztina azt vallja, hogy a téralakítás nem csupán vizuális kérdés, hanem egy komplex tervezési folyamat. - Egy laikus gyakran a látvány szintjén közelít, miközben a tér működőképességét meghatározó tényezők, mint az arányok, ergonómia, funkcionális kapcsolatok, fényviszonyok, anyaghasználat stb., háttérbe szorulnak. A lakberendező szakmai tudása éppen abban rejlik, hogy ezeket a tényezőket egyidejűleg kezeli, és a részleteket egy egységes, hosszú távon is működő rendszerbe szervezi. A tervezési folyamat során a döntések egymásra épülnek: minden egyes szín, anyag vagy bútorelem hatással van a tér egészére. Egy lakberendező biztosítja, hogy ezek a döntések ne esetlegesen, hanem tudatos koncepció mentén szülessenek meg. Ez nemcsak a tér harmóniáját garantálja, hanem jelentős erőforrást (időt, költséget és energiát) takarít meg, hiszen elkerülhetők a későbbi korrekciók vagy hibás megoldások. A legfontosabb, hogy a szakember közvetítő szerepet is betölt a megbízó igényei és a tér lehetőségei között: értelmezi, rendszerezi és formába önti a sokszor homályos elképzeléseket is. Így a végeredmény nem csupán esztétikus, hanem funkcionálisan kiforrott és személyre szabott, ahol a design és a használó igényei tökéletes összhangban találkoznak - emeli ki a szakma fontosságát.
A fiatal tervező minden kollégát – kezdőt és rutinost egyaránt – arra bíztat, hogy méresse meg magát és induljon a pályázatokon. - Mindenkinek, aki elkötelezett a szakma iránt, bátran ajánlom a LOSZ pályázatát, mert remek lehetőség arra, hogy a saját munkádat mások elé tárd, és láthatóvá tedd a kreatív gondolkodásodat. Egy szuper lehetőség arra, hogy a tervezési folyamatot más szemszögből vizsgáljuk, reflektáljunk a saját döntéseinkre, és új kihívásokkal szembesüljünk. Számomra a pályázat óriási tanulság volt: lehetőséget adott arra, hogy rendszerezzem a gondolataimat, áttekintsem a terveimet, és még tudatosabban fogalmazzam meg a koncepciót. Emellett izgalmas élmény jelentett, hogy a projektet a szakmai közeg és a nagyközönség elé vihettem, ami új perspektívákat, visszajelzéseket és inspirációt adott a további munkáimhoz.



