„A design ne legyen öncélú, de ahol tere van, ott mutasson újat, felszabadítót!” - Rátkai-Rajnai Rózsa „Zsazsa”, a 2023 Év lakberendezője

Aki otthonosan mozog az alkalmazott művészetekben, nevezetesen a lakberendezési tervezésben, átélhet különleges dolgokat. Meglehet, hogy már a pályára lépésének a pillanata sem szokványos. Zsazsa 2023-ban a LOSZ Év lakberendezője díjat kapta Projekt kategóriában, és ha teheti, minden pillanatát ennek szenteli.

– Azt hiszem nem is igazán jó szó erre, hogy „választottam” a pályát. Nem fejezi ki eléggé, mit jelent számomra a belsőépítészet, a lakberendezés világa. Amikor legbelül vonz valami, amikor keresed a lehetőséget, hogy foglalkozz valamivel, hogy abban merülj el, ha lehet, minden pillanatban. Valahogy kevés erre a „választottam” kifejezés – meséli Zsazsa, akinek a tervezői munka a szenvedélye. – Több lépcsőfokban jutottam oda, hogy most full-time ezzel foglalkozhatok. Végzettségeimből adódóan dolgoztam több területen, is, amelyek nagyon sokat hozzátesznek a mostani látásmódomhoz, projektkezelési technikáimhoz, hozzáállásomhoz.

A győztes pályamű az Euronics (műszaki áruházlánc) új, budapesti irodájának kialakításáról szól. A cég alapító tulajdonosa látta Zsazsa egyik korábbi munkáját és annak kapcsán megkereste. – Bevallom, számomra már ez önmagában felért akkor egy díjjal. Fantasztikus érzés volt egy ilyen visszajelzést kapni.

A kiszemelt ingatlan egy háromszintes épület, melyen belül majdnem 700 négyzetméter újra gondolására, átalakítására kérték fel a tervezőt. – Mindig próbálom tipizálni és meg is személyesíteni azt, aki majd a tér használója lesz – avat be Zsazsa a tervezés kezdeti lépéseibe. – Akkor is, ha az a „valaki” nem egyezik a megrendelővel, illetve nincs lehetőség személyes kapcsolatra vele. Egy sok embernek készülő iroda esetén nincsenek benyomások, nincs közvetlen lehetőség kérdezni. Egy lakás vagy családi ház azért más, mert itt az igények közvetlen feltérképezése része a tervezésnek. Itt viszont különböző helyzeteket próbáltam lefuttatni, felruházni személyiséggel, végig venni a lehetséges reakciókat. Belehelyezkedni a leendő használók szemszögébe és így felismerni, hogy mi működhet és mi nem. Banálisnak tűnhet, de ez a nézőpont „shift” is, sok segítséget nyújthat. Ennél a projektnél is alkalmaztam ezt a technikát. Ennek eredményeként pedig egy barátságos hangulatú, emberi léptékű, karakteres, de nem túlzó vagy elvont, modern, fiatalos stílust fogalmaztunk meg az ügyféllel közösen.

Kifejezett kérés volt az ügyfél részéről a sárga szín integrálása a márka alapszíneiből. – A koncepció alap és domináns színei és textúrái a sötét- és világosszürkék, a fekete, a sárga, a natúr fa, a szürke szövetek, a kő, a beton modern, harmonikus és üde egyvelege – emeli ki az azonnal szembetűnő részleteket a lakberendező. – Burkolatokban többek között a Floor by Blue, a Designcsempe, a Kraft Beton, a Hangstop és az AIKSZ csapatával dolgoztam együtt. Nem csak magas szakértelmük, minőségi termékeik és szolgáltatásaik miatt imádtam a közös munkát, hanem mert hamar azonos hullámhosszra kerültünk. Örömmel tölt el, ha következetes, kommunikatív, munkájukra nagyon igényes partnerekkel dolgozhatok együtt, akikkel nem mellesleg lehet és tudunk is együtt nevetni – világít rá arra a fontos tényre, hogy a tervezői munka csapatjáték, a siker gyakran a jól szervezett, magas szakmai színvonalon teljesító csapaton is múlik.

Mint minden tervezési folyamatban, Zsazsa projektjében is adódtak nehézségek. Ilyen volt például az épület rendkívül szabálytalan formai sajátossága és a tartószerkezeti vasbeton pillérrendszer, melyek erős kötöttséget jelentettek. Az utóbbiból adódó szabdaltságot a belső terek vonalvezetésébe integrálva próbált előnyt kovácsolni a kevésbé szerencsés adottságokból. – A megrendelő alapvetően „open-office” jellegű tereket szeretett volna, ahol az egyes cégterületeknek dedikált zónájuk van, továbbá zónán belül is kijelölhetők a fix munkaállomások, illetve legyenek rotációban használható, szabad munkaállomások is. A térkialakítás szintjén arra is figyelni kellett, hogy a munkatársak korábban nem nyitott elrendezésű irodát használtak, nem ehhez szoktak. Nem csak a fizikai környezet szintjén jelentett ez változást, hanem lelkileg is. Akusztikai elemek, térhatároló bútorok és növények – a fotók elkészültéig utóbbiak még nem kerültek be a térbe – jól pozícionált használatával végül szeparáltabb tereket hoztam létre, így könnyebb az alkalmazkodás, az átállás erre a munkastílusra – mesél Zsazsa a problémásabb szakaszról.

Az egyediséget szem előtt tartva sok, kimondottan ebbe a térbe szabott bútor-, világítási- és dekorációs elemet fedezhetünk fel, sőt, jellemzően ezek dominálnak. Ez annak is köszönhető, hogy a lakberendező követte a korábban említett adottságot, azaz a térszerkezet szabálytalanságait. – Kezdve az egyedi, beton felülettel rendelkező recepciós pulttól, a túlméretes függesztett lámpáktól a sárga, áttört, egyedi mintás térelválasztó elemeken, a vezetői iroda egyedi, majdnem 3x4 méteres faldekorációján, az érdekes vonalvezetésű első emeleti teakonyhán keresztül, a beépített ülőpadok és egyedi, szökőkút-szerűen térben álló, óriás kaspóként funkcionáló, kerek kárpitos ülőbútorokig, a bisztró jellegű fő konyha-étkező terében látható hatalmas, 11 méter hosszú street art faldekorációig, minden ennek a szellemében készült. Sok késztermékes bútorelem, mobília is megtalálható a berendezésben. Ilyen például a domináns szerepet kapó NARBUTAS irodabútor család, melynek nagyon sok elemét használtuk és melynek stílusa, vonalvezetése nagyon összecsengett a koncepcióval – mutat rá a terveken Zsazsa a leglátványosabb részletekre.

– A világítás és fény szerepét kiemelten fontosnak tartom és úgy is kezelem minden projektem során. Az emberi közérzetet nagyon meghatározza – hívja fel a figyelmet egy lényeges momentumra. – Itt is hangsúlyt fektettem arra, hogy többszintű, igazítható, többféleképpen használható, pszichológiailag is jó össz-színhőmérsékletű világítási képet hozzak létre. Túl azon, hogy a munkaállomások megfelelő mennyiségű és minőségű fényt kapjanak, ezek is kiegészüljenek dekor- és hangulatvilágításokkal. A szociális terekről nem is beszélve, ahol utóbbiak még hangsúlyosabbak.

Ugyancsak rendhagyó megoldást alkalmazott a boltíves tetőtér födém szerkezetét és gépészetét takaró álmennyezeten is. – A lamellás, függesztett és bizonyos helyeken elcsúsztatható, nyitható szerkezet bőven okozott fejtörést. Nem harsány eleme a térnek, de nehézsége pont abból adódott, miképpen tűnjön egyszerűnek és könnyednek. Az első emeleti irodatérben viszont rendkívül alacsony volt a födém magasságunk. Az álmennyezetet nagyon technikás volt kialakítani – mind tervezésben, mind kivitelezésben – úgy, hogy a világítással kombinálva érdekes hatást keltsen, de közben maradjon elég hely minden gépészetnek. Valahol muszáj volt nagyobb léptékű síkugrást képezni, hogy például a szellőző berendezések is elférjenek. De ezek a „muszáj dolgok” is végül direkt hatású látványelemekként végezték – sorolja a belsőépítészeti trükköket. – Ebben sincs semmi új technika, de volt olyan tér, ahol a kevesebb nyílászáró, ablak adottságát tükrök és általuk kialakított „vakablakok” kialakításával kompenzáltam. Egyedisége abban rejlett, ahogy egybe lettek fűzve a valódi ablakok a vakablakokkal. Ahogy a harmonikus, de aszimmetrikus méretekkel elmosódik a határ a valódi ablak és a vakablak között, igazi látványossága az enteriőrnek.

Méretében és szerepében is hangsúlyos az a 11 méter hosszú és 3 méter magas street art stílusú faldekoráció, mely a fő konyha-étkezőben kapott helyet és a bisztró jelleget hivatott kiemelni. – A szomszédos bérleménytől történt leválasztásból adódott egy hatalmas falfelület, mely most új szerepet kapott. És remélhetőleg hangulatot és beszédtémát is kínál – teszi hozzá mosolyogva a tervező.

Vajon hogy áll a lakberendező a kedvenc részletekkel, ha van egyáltalán ilyen? Vagy inkább kihívásokból, nehézségekből adódott több a projekt során? Úgy tűnik, Zsazsa számára nem létezik lehetetlen. – Sok mindenre kellett sok időt fordítanom, mert ez egy hatalmas vállalás volt. Számos aprólékos, szárazabb, műszaki részeket, tartalmakat definiáló feladatrésze is van a tervezésnek. Ezek bizony nagyon időigényesek, de nélkülözhetetlenek. Kihívásként élem meg és inspirál amikor még a koncepció megfogalmazásánál tartunk. Ott motoszkál a gondolat, vajon sikerül-e jó válaszokat adnom? Imádom az érzést, amikor az ügyfélen látom, hallom: igen, pontosan ezt szeretné! Sőt, ez még túl is megy azon és még többet is kapott, mint remélte.

Kerülendő, „ezt ne tedd!” típusú figyelmezetetések? Igen, ilyen is van bőven Zsazsa tarsolyában. A legfontosabb tanácsai: sose sajnáld az időt a kommunikációra, a kérdésekre-válaszokra, az igények minél alaposabb feltérképezésére, az ügyféllel való beszélgetésre. Tudj meghallgatni és meghallani. Akár a sorok közötti elejtett megjegyzésekre is felfigyelni és visszakérdezni. Kiderülhet, hogy nem releváns, de a fordítottja is nagyon sokszor igaz. – Számtalan olyan rejtett dolog, igény adódhat, amivel akár maga az ügyfél sincs tisztában még ő sem eszmélt rá. Ezt meg kell próbálni elcsípni, minél jobban feltárni, mert fontos eleme, sarokköve lehet a tervezési folyamatnak. És többszörösen megtérül, ha elég figyelmet kap.

Ezek alapján nem meglepő, amit Zsazsa a tervezői ars poeticájáról mond. – Hatalmas energiákat mozgat meg és nagyon nagy hatással van ránk a környezetünk, akkor is, ha ennek nem vagyunk tudatában. Ez igaz az épített környezetünkre is. Vallom, hogy az oda-vissza ható energiákat érdemes úgy alakítanunk, hogy abból egy jó szinergia legyen. Alakítsunk ki olyan tereket, amelyek az adott élethelyzetekhez, szituációkhoz, igényekhez funkcióban és esztétikumban tökéletesen illeszkednek, azokkal összesimulnak, együtt lélegeznek. A design ne legyen öncélú, de ahol tere van, ott mutasson újat, felszabadítót! Adjon komfortot és inspiráljon egyszerre, legyen szó akár privát terekről, akár közintézményről.

A lakberendezés sokak számára még ma sem több puszta bútortologatásnál. Holott egy lakberendező, belsőépítész biztosítja a pénzügyi hatékonyságot szakértelmével, anyag- és helyismeretével. – Zökkenőmentesít és levágja a felesleges kanyarokat. Szerintem nincs olyan, aki ezt ne hallotta volna, ezért nem is erre tenném most a hangsúlyt. Egy enteriőrtervező látja a laikus számára esetleg láthatatlan lehetőségeket. Gyakorlott szeme van a tér koreográfiájához, képes elképzelni, belelátni a látható kontúrvonalakon túl is. A funkcionalitást és esztétikumot integrálja, összhangba hozza az igényekkel, elképzelésekkel, de az adottságokkal és kötöttségekkel is. Átfogó képet ad a projektben rejlő lehetőségekről, ami lehetővé teszi a megalapozott döntéshozatalt és a részletekre való aprólékos odafigyelést. Teszi úgy, hogy a létrejövő tér nem csak egyszerűen az igények „lefordítása” a belsőépítészet nyelvére. Azoknak egy olyan transzformálása, melynek eredményeképpen a tér rezonál, együtt él az őt használójával – foglalja össze a tervezői szakma lényegét Zsazsa.

A LOSZ megmérettetésén indulni fontos szakmai állomás lehet minden tervezőnek. – Engem érdekelt, kíváncsi voltam független és szakmai visszajelzésekre a munkám kapcsán. Szeretek és szeretnék fejlődni, ez egy állandó és folyamatos belső késztetés, ami közhelyesnek tűnhet, de tényleg így van. És persze azt gondolom, ezzel nem is vagyok egyedül. A pályázatot jó lehetőségnek tartottam arra, hogy a szakma rangos képviselőinek véleményét meghallgatva, feldolgozva, azokat az önmagam építésére fordítsam. Bár nem árt, ha az ember felvértezi magát a kritikával szemben és felkészül arra, hogy azt tudja majd jól és a helyén kezelni. De azt gondolom, minden ilyen vélemény, értékelés meghallgatása csak a tervezőt viszi előrébb, ő lesz általa több – tanácsolja az indulást fontolgató kollégáknak a tervező.