Szerencsésnek mondhatja magát, aki gyerekkora óta kedvelt tevékenységét felnőttkori hivatássá képes konvertálni, de legalább egy rokon területen tudja hasznosítani. Egy biztos, hogy a szakma iránti töretlen érdeklődés és elkötelezettség évtizedek óta adott, ami a folyamatos fejlődésnek, a minőségi munka iránti igénynek is fontos mozgatója. Az eredmény jól látható Pásztor Gergő alkotásán, mellyel elnyerte az Év szobája 2024 pályázat közönségdíját.
A magasépítő technikus és lakberendező végzettségű Gergő kicsi gyerekkora óta rajong a kreatív tevékenységek iránt. A lakberendezés régóta szívügye, az ezzel kapcsolatos szakmai kurzust a közelmúltban végezte el, és bevallása szerint minden percét élvezte. – Amikor csak tehettem, rajzoltam, lego házakat építettem, aztán be is rendeztem. Mindig is szerettem azt, mikor egy elképzelés valósággá válik – kezdi a történetét a tervező. – Dolgoztam már olyan területen is, ahol hasznát vettem a kreativitásomnak, több CAD tervezőprogramot felhasználói szinten kezelek. Az építészet / lakberendezés területén lennék igazán otthon, ebben viszont még nem tudtam elhelyezkedni.
A pályázat, ahogy a neve is jelzi, a szobát (nappali, háló) berendezését helyezte a fókuszba. Gergő számára a szoba egy kényelmes, relaxálásra és pihenésre alkalmas helyiséget jelent, afféle búvóhelyet, ahol kellemesen tölthetjük szabad óráinkat. – Valójában a hálószoba berendezését hajlamosak vagyunk elhanyagolni. A háló - a vendégek fogadására, otthoni filmnézésre is alkalmas nappalival ellentétben - privát hely, csak a miénk, ahova a nap végén elvonulunk. Ez elég nyomós érv amellett, hogy praktikusan és kényelmesen rendezzük be – hívja fel a figyelmet Gergő.
– Egy lakáson belül minden helyiségnek megvan a maga funkciója, ezért ennek megfelelő bútorokat kell választanunk – fűzi hozzá. – Nem véletlen, hogy a hálószobában az ágy, az irodában az íróasztal, a nappaliban pedig a kanapé a legfontosabb, ahogyan az sem, hogy a konyhában a munkafelület, az ebédlőben pedig az étkezőasztal a leghangsúlyosabb bútordarab. Sok bútor számos kényelmi vagy praktikus funkcióval is rendelkezik. Az ágyakba építve például nagy mennyiségű tárolóhelyet találunk, a kihúzható kanapék pedig tökéletes fekhelyként szolgálnak a vendégek számára. A funkcionális bútorok megkönnyítik az életünket, így érdemes olyanokat választani, melyek a lehető legváltozatosabb módon használhatók. Az ágyak, kanapék, fotelek és székek esetében a kényelem, az ergonómia ugyancsak fontos tényezők – világít rá egy lényeges részletre Gergő. – Éppen ezért az ülőalkalmatosságok kiválasztásakor azt ajánlom, hogy mindenképp próbáljuk ki ezeket, és bizonyosodjunk meg arról, hogy a párnák elég kényelmesek, az ülőfelület magassága és mélysége pedig biztosan megfelelő a testünknek.
– Bútorvásárlás során az anyagokra is célszerű kiemelt figyelmet fordítani, ugyanis nemcsak az a fontos, hogy harmonizáljanak az adott helyiség stílusával, a tisztántarthatóságot is érdemes szem előtt tartani – tanácsolja. – A választott matériáknak ellenállónak és strapabírónak kell lenniük, így például gyerekek mellé érdemes olyan anyagokat választanunk, amelyek nem szennyeződnek könnyen és a tisztításuk is egyszerű.
Milyen az ideális szoba a közönségdíjas tervező szerint? Hogyan jelenik meg ez a pályművében és a valóságban is? Gergő a megfelelően és esztétikus módon bevilágított helyiségekben látja az egyik megoldást, ami hangulatossá varázsolja az enteriőröket. – A természetes fényforrásokat mindig célszerű kihasználni. Ezzel nemcsak energiát takarítunk meg, de sokkal barátságosabb, természetközelib hatást is érhetünk el. Jó, ha az ablakok nem egy nagyobb bútor takarásában vannak, és ahol nem feltétlenül szükséges a sötétítés, használjunk inkább fényáteresztő függönyöket. A világítótestek kiválasztásakor is törekedjünk arra, hogy minél természetesebb fénnyel rendelkezzenek és olyan pontokra irányítsuk ezeket, ahol valóban fontos tevékenységet végzünk. Mivel a különböző helyiségeknek eltérőek a fényigényeik, érdemes mindenhova egyedi, funkcionális lámpákat választani – avat be a térrendezés legfontosabb elveibe a lakberendező.
A legtöbben még mindig saját kútfőből igyekeznek boldogulni, ha az otthonuk berendezésére kerül sor, így viszont jó eséllyel vétenek hibákat, melyekre aztán a használat során derül fény. Arra érdemes törekedni, hogy adott méretű térből hozzuk ki a maximumot, de a leggyakoribb hibák eredője is ez lehet: telezsúfoljuk mindennel. – Még a legkisebb lakásokban is kifejezetten fontos, hogy legyen mozgásterünk, és az adott helyiségben ne érezzük nyomasztóan bezárva magunkat. Ne féljünk az üres falfelületektől és a szellősebb elrendezéstől! A „kevesebb több” elve szinte minden helyzetre igaz. A túlzott díszítés és a felesleges tárgyak eltávolítása sokat segíthet abban, hogy otthonunk tágasabb és rendezettebb legyen, éppen ezért időről-időre vizsgáljuk meg, minek van a lakásban valódi funkciója, és mi az, amit csak megszokásból kerülgetünk – tanácsolja Gergő. – Az esetek jelentős részében, nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű hely, ezért nagy hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy lehetőleg minden centimétert praktikusan kihasználjunk. Ezt kell összehangolni azzal, hogy az elkészült berendezés ne legyen nyomasztóan sok, ne nyomja agyon a szobát, és természetesen ezek után még egységes stílusba is kell foglalni mindezt. Erről szól a lakberendezői munka. Sokszor találkoztam drágán berendezett, de annál használhatatlanabb lakásokkal. A kiálló sarkok okozta kék foltok, a kevés tároló hely miatti rendetlenség egy idő után sokat elvesznek a szép berendezés felett érzett örömből.
Az elmúlt évtizedekben megszokhattuk, hogy a trendek körül forog az életünk, legyen szó öltözetről vagy az otthonunk bútorozásáról, berendezéséről. Hogyan vélekedik erről a tervező? Érdemes-e a követnünk a trendeket és azok közül melyiket? Milyennek látja Gergő a jövő otthonát? – Lakberendezőként alapvetően a megrendelő ízlésvilágának a kiszolgálása, továbbgondolása, továbbfejlesztése a cél, hiszen végeredményben az a fontos, hogy jól érezze magát az elkészült lakásban. Úgy gondolom, hogy nem vagyunk egyformák, mindenkinek más az ízlése / stílusa ezért felesleges, hogy mindig up to date kövessük a trendet. Ami pedig a jövőt illeti, az már most is jól látható, hogy az elmúlt pár év drasztikusan megváltoztatta az „otthon” fogalmát. Egy szempillantás alatt kellett lakásunkat munkahellyé, irodává, iskolává, nappalivá és edzőteremmé alakítani. Mindez érthető módon többünket is megviselt, felkészületlenül ért bennünket a hirtelen váltás. A pandémia többek között figyelmeztetett arra is, hogy életterünket valóban élhetővé kell alakítanunk, kis túlzással, de egy saját, mini-ökoszisztémával rendelkező világot kell létrehoznunk. A jövő otthonait az élhetőség, a fenntarthatóság, az alkalmazkodás és a természetközeliség kell, hogy jellemezze, akár a nagyvárosi panel falain belül is. Maga Darwin is megmondta, hogy nem a legerősebb fajok maradnak életben, hanem azok, amelyek a leginkább képesek alkalmazkodni, erre az alkalmazkodásra pedig úgy tűnik, nagyon is szükségünk lesz – és ezzel Gergő át is tér tervezői hitvallására. – Az építész szakmának két arca van: az egyik a humán, az ideák felé vonzódó, az emberiség létfeltételeit állandóan újragondoló, a környezetért aggódó alkotóé, a másik a materiális, ami a műszaki-technikai ismeretek világát tudja magáénak. Hiszem, hogy a jó építészethez mindkét képesség magas szintű megléte, illetve az arra való törekvés szükséges. Abban az összetett, manapság rendkívüli módon változó közegben, amelyben dolgozunk, különös beleérző képesség szükséges ahhoz, hogy egy építészeti feladat magas színvonalon készüljön el. Hiszek a generációkról generációkra történő ideák és tapasztalatok átadásában, s abban, hogy a tervezés csapatmunka: magas színvonalú, kreatív alkotói választ csak egy sokarcú és nyitott alkotói kör adhat meg – foglalja össze a mindannyiunk számára megszívlelendő gondolatokat.