52 látványterv közül választotta ki a szakmai zsűri Az év fürdőszobája 2020 pályázat legjobbjait. A Homeinfo és a Lakberendezők Országos Szövetsége által kiírt megmérettetésen Pongó Kriszta és Magyar Tibor végzett az első helyen. A győztes tervezőpáros a környezettudatos anyagfelhasználás és a megvalósíthatóság mellett azt a szempontot is szem előtt tartotta a tervezésnél, hogy a fürdőszoba ne csupán a tisztálkodás színtere legyen, hanem az otthoni pihenésé, kikapcsolódásé is.
Amikor a Fürdőszoba és Otthoni Wellness Kiállítás színpadán a győztesek a pályázatukban bemutatott fürdőszoba-tervükről beszéltek, Tibor úgy fogalmazott, hogy az olyan, mint egy autógyár koncepcióautója: lehet még rajta változtatni, néhány elemét még le is kéne gyártani, de egyébként teljes mértékben megvalósítható, működőképes egy tényleges megrendelés esetén. Ez lényeges szempont volt?
Magyar Tibor: - Igen, mert olyan munkát szerettünk volna letenni az asztalra, ami nem csak a képzelet szintjén létezhet, hanem valakinek a valós életben is a fürdőszobája lehetne. Tudomásunk szerint az az átlátszó csaptelep, melynek anyagaként újrahasznosítható polimer műanyagot adtunk meg, még nem létezik, de nincs akadálya, hogy akár a közeljövőben egy gyártó kifejlessze és felvegye a termékkínálatába.
Pongó Kriszta: - A megvalósíthatóság mellett a pályázatunknál azt a szempontot is szem előtt tartottuk, hogy fürdőszobáknak napjainkban egyre inkább a szobajellege domborodik ki. Többet jelent annál, mint pusztán vizes helyiség, ahol gyorsan tisztálkodunk, aztán megyünk is tovább. Ebbe a megváltozott fürdőszoba-funkcióba számunkra például nem illeszthető be, hogy az otthoni relaxáció színterébe wc-t, bidét tervezzünk, ugyanakkor egyre inkább elvárás a megrendelők részéről, hogy legyenek kényelmes ülőalkalmatosságok, melyek például egy több gyerekes család esetében teljessé teszik a szülők számára az elvonulás, a pihenés élményét, ezzel megteremtve az értékes „én időt”.
M. T.: - A wellness szállodáknál koncepció szerint teremtik meg azt, hogy míg az ember beér a wellness részlegbe, áthaladjon egy olyan fizikai téren, mely a maga megoldásaival erősíti az érzést, hogy pihenés, feltöltődés vár rá. Mire beülsz a szaunába, vagy nyakig merülsz a masszázsmedencében, már érzed, hogy kiszakadtál a mindennapi világodból. Kicsiben, a rendelkezésre álló fizikai kereteket kihasználva mi is ezt szeretnénk biztosítani a megrendelőink számára. Irányt mutatni a bőség zavarában.

- Az anyaghasználatban, dizájnban, formavilágban tapasztalható bőség zavara könnyebbé vagy komplikáltabbá teszi a lakberendezők munkáját?
M. T.: - Évtizedekkel ezelőtt a Magyarországon elérhető merítési lehetőség jóval szűkösebb volt, és azzal a kínálattal is jobbára a szakma volt tisztában. A lakberendezők, belsőépítészek tudták, mit és hol lehet megvenni, melyik forgalmazótól milyen dizájnra, formára, anyagminőségre számíthat. Ma azonban a kínálat bővülése, illetve a tájékozódás lehetőségeinek kitágulása miatt a laikusok is képben vannak a trendekkel. Utaznak a világban, benyomásokat gyűjtenek, tehát inkább azért van szükség a mi munkánkra, hogy segítsünk az embereknek eligazodni a bőség zavarában. A szellemiségükhöz, az életfelfogásukhoz és persze a felhasználási igényeikhez igazítjuk a beépítendő formákat, anyagokat, színeket, mintákat és funkciókat.
- Hogyan osztják fel egymás között a munkafolyamatokat egy-egy megbízás esetén, és hogyan történt ez Az év fürdőszobája 2020 pályázatra beadott tervüknél?
P. K.: - Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az adott részfeladatok iránti eltérő fogékonyságunk a közös munkában automatikusan egy harmonikus egésszé állt össze. A látványterveket általában Tibor készíti, műszaki tartalmakért, az alaprajzért, a világítástervért, az elektromos adatszolgáltatásért többnyire én felelek. A végeredmény szempontjából szerintem előnyünkre válik, hogy jól tudjuk ötvözni a női és férfi látásmódot, ami a részemről azzal is kiegészül, hogy orosz édesapám és az Oroszországban eltöltött 13 évem révén jól ismerem ezt a színes és érdekes kultúrát.
- Mi az „első kapavágás”? Honnan indul a munka, ami végül abban csúcsosodik ki, hogy a megbízó megkapja a látványterveket?
P. K.: - A tervezés mindig a méretarányos alaprajzról indul, melyen elsőként a funkcionalitást határozzuk meg. Persze, a megrendelő számára sokszor a formák, színek, a dizájn a legfontosabb, de nekünk az a feladatunk, hogy ezeket a tényezőket a műszaki kritériumokhoz igazítsuk.

M. T.: - Dolgozunk egy ikerházon, ahol tetten érhető a gyakorlatban, amit Kriszta kifejtett. Az építésztől megkaptuk a terveket, melyek magukban hordozzák a funkciókat, az ehhez kapcsolódó műszaki adatokat, nekünk pedig ebből az alapból kiindulva kell úgy megtervezni az ingatlan belső terét, hogy az fedésben legyen a megrendelő elképzeléseivel, vágyaival. Ehhez az egyik legfontosabb kritérium, amit a nemzetközi szinten is elismert Varró Zoltántól a mesterkurzuson többek közt elsajátítottunk, hogy koncepcióban kell gondolkodni. Ezt tartottuk szem előtt a pályázatra készített fürdőszoba-tervünknél is. Ahogyan az életben, a napi gyakorlatban, úgy a pályaműnél is nagy gondot fordítottunk arra, hogy a szép dolgok összeválogatásával ne elégedjünk meg, mert ez önmagában nem szavatolja a szép végeredményt. Ez csak akkor valósul meg, ha a munkánknak a koncepcióalkotás adja a vezérfonalát.