Az építészeti kérdések általában költségesek, így elkerülhetetlen, hogy a legkisebb helyiségről nyíltan beszéljünk. A vécé, a toalett alaprajzi elhelyezése mindig is kényes pontja egy új lakás, vagy lakás-átalakítás tervezési folyamatának. Mint vizes helyiség többnyire összefüggésben áll egy fürdőszobával, így együtt is kötve vannak a víz és csatorna kiépítettségéhez.
Elmúltak szerencsére azok az idők, amikor a vécéhelyiség a lakáson kívül az udvaron, a közös folyosón, sok városi házban egy mellék lépcsőházban volt, még akkor is, amikor a modern vízöblítéses angol vécék lettek általánosan rendszeresítve. Az ötvenes évektől kezdve az új építésű városi lakásoknál már nem fordulhatott elő, hogy nincs mellékhelyiség a lakásban.
A mai korszerű lakások kialakításánál inkább az a gond, és komoly családi vita tárgyát képezheti, hogy hány fürdőszoba és vécé legyen, azok külön, vagy egy helyiségbe kerüljenek? Egy nagy alapterületű, esetleg több szintes, kertes házban, és egy amúgy is szűkös városi lakásban, netán lakótelepi panelben is teljesen mások az adottságok és a lehetőségek.
A fürdőben, vagy külön?
Vannak, akik azt állítják, hogy a fürdőszoba látványa nem teljes egy vécécsésze nélkül. Abban igazuk van, hogy így az összes testi funkciót el lehet végezni egy helyiségben egy vetkőzéssel, öltözéssel. Mások a külön vécére szavaznak, és sok érv szól emellett is. Ebből következően az ideális megoldás, ha két vécé van a lakásban. Vendéglátáskor, vagy éppen a reggeli készülődés idején, amikor többen szeretnék használni a családból, a torlódás jobban elkerülhető. Többszintes háznál célszerű minden emeleten legalább egy vécét kialakítani.
Kis alapterületű lakásoknál viszont ésszerű kompromisszumos megoldás a vécé, fürdő helyiségben történő elhelyezése, már a térérzet miatt is. Külön‑külön mindkét helyiségben csak kényelmetlenül éreznék magukat a használóik. Nagyon kis vécében kézmosót sem lehetne elhelyezni, ez a fürdővel közösen adott, márpedig egy korszerű, higiénikus kialakításnál nélkülözhetetlen.
Természetesen a fürdő helyiségben való elhelyezés esetén érdemes kiépíteni valamilyen elválasztó eszközt, takaró objektumot, ami lehet egy fal, nem átlátszó üveg, vagy akár egy térbeli radiátor, vagy egyéb dekorációs panel is.
Lehetőleg ne az ajtóval szembe telepítsük a vécécsészét, hanem valamerre oldalt, egy kicsit vagy egészen rejtve.
Fontos, hogy a vécé ajtaja ne nyíljon konyhára, étkezőre, vagy nappali helyiségre, ha mégis, akkor egy plusz zsilip ajtót be kell építeni, kis előtérrel.
A vécé vagy fürdő ajtómérete legalább 75 cm-es legyen.
Ez is érdekelhet
A vécé kialakítása
- A reggeli ébredéskor a hálószobát elhagyva a legkisebb helyiség az, amivel leginkább és leghamarabb találkozunk. Nem mindegy tehát a kialakítása, barátságos berendezése.
- A kedvünkre kiválasztott vécécsésze és egy hozzáillő öblítő‑tartály elhelyezésénél ma már sokkal többre van igényünk. A minimális higiéniai igényhez kell ide egy kézmosó is, a vécé használata után, szappannal, kéztörlővel. Egy német felmérés szerint a mosószer nélküli kézmosás a bacilusoknak, baktériumoknak csak a felét pusztítja el.
- Az sem baj, ha a kis helyiség fűthető, nagyon kellemes érzés hűvös reggeleken a derekunk táját melegítő radiátor. Lehet ez falfűtés, vagy egyéb megoldás is.
- A berendezési tárgyak lehetőleg falra szereltek legyenek, mert így a padozat könnyebben tisztán tartható.
Álló vagy fali vécé?
Rögtön következik a kérdés, hogy a csésze hagyományosan a földön álljon, vagy a falra legyen szerelve? Az előbbit egyszerűbb telepíteni és üzembe helyezni, a falra szerelt változat vitathatatlan előnye pedig a légies megjelenés mellett, hogy alatta könnyű takarítani. Ez utóbbihoz beépíthető, rejtett öblítőtartály illik, ráadásul annak a speciálisan kialakított szerelő keretéhez rögzíthető a csésze biztonságosan. Egyéni döntés kérdése ez is, az utóbbi talán jóval költségesebb, viszont elegánsabb, szebb.
Lapos- vagy mélyöblítésű?
A vécécsészék alapvető felépítésüket tekintve kétfélék, függetlenül a külső formai, színbeli megjelenéstől.
- A lapos öblítésű csészében található egy plató, melyet a víz leöblít. Előnye, hogy használat közben nem csobban, a szennyezett víz nem csap vissza, viszont a kellemetlen szagok könnyebben terjednek, célszerű rögtön öblíteni.
- Az alsó, vagy mélyöblítésű (pottyantós) csészénél nincs plató, a lefolyónyílás hátul helyezkedik el, így a víz kellemetlenül visszacsaphat. Előnye, hogy a szagok alig terjednek. Ezért talán fürdőszobába ez az előnyösebb.
Szellőzés, világítás
A vécében teljesen természetes a szagok keletkezése, amit valahova el-, illetve ki kell vezetni. Hagyományosan a lakásban lévő mellékhelyiségeket az északra néző házfalnál, vagy városban a lichthófok (légudvar) mellé építették, így nem volt akadálya, hogy egy természetes szellőzést biztosító nyitható ablak kerüljön a helyiségbe. Főként a lakótelepi lakásoknál, új közösségi épületeknél fordul elő gyakran, hogy a vécé nem határos egyetlen külső fallal sem, így mindegyik ablaktalan. Itt feltétlenül szükség van szellőztető‑ventilátor beépítésére, mely a levegőt egy függőlegesen kiépített szellőző csőrendszeren keresztül távolítja el. Persze az ablakkal rendelkező vécébe is tehetünk automata elszívó ventilátort.
A világítótestek hasonlóak a bármely vizes helyiségben használatosaknál. Lehet neon, illetve kompakt, esetleg álmennyezeti halogén, LED spot, vagy a mennyezeti és fali lámpaburák. Gyakori és ajánlott, hogy a világítással együtt működtetik az elszívó ventilátort, állítható késleltetett kikapcsolással.
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal