Hírlevél feliratkozás

Ha válaszolsz két kérdésre, személyre szabott tartalmakat küldünk neked.

Mikor tervezel felújítást?

Milyen témák érdekelnek?

Köszönjük a választ!

Add meg email címed!

Köszönjük a feliratkozást!

Építkezel? Felújítasz? A lakásodat rendezed be?
Ötlettár ikon

„A legfőbb célom olyan életművet hátra hagyni, amiért nem volt hiába a sok küzdelem” – beszélgetés Papp Lindával, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasával

„Hogy miért is pályázik egy építész a lakberendezői címre, az több kérdést is felvethet?!
Egyrészt azért, mert a belsőépítészeti tevékenység sokszor nagy arányban tartalmaz lakberendezői munkát, így ez - tulajdonképpen - az egyik résztevékenységünk országos megmérettetése. Másrészt azért, mert a LOSZ - Enteriőrtervezők állhatatos munkájaként létrehozott díjat olyan patinás szakmai zsűri értékeli, akik előtt megtiszteltetés megmérettetni.” – idézzük a CasaLinda Studio alapító tervezője, Papp Linda szavait, aki ünnepélyes keretek között vehette át a LOSZ Év Lakberendezője 2021 díjat.

Modernista újjászületés a természet erejével. Ezt a kifejező címet adtad a LOSZ Év Lakberendezője pályázatra benyújtott, díjnyertes munkádnak. Mi volt a fő koncepciód a lakás megtervezése során?

Építészként arra törekszem, hogy az általam tervezett belső terek és az épületek közötti kapcsolatot megteremtsem. Mivel ez egy késő modernista, csúszózsalus – tehát kötött, viszonylag szűk szélességű terekből álló – különösebb építészeti jellegzetességektől mentes épület harmadik emeleti lakása, tévedés lett volna például egy klasszicista, nagypolgári miliő kialakításában gondolkodni, hiszen abból csak erőltetett, hamis végeredmény születhet. A stílus tehát körvonalakban adott volt, amit persze a mai kor igényeire, ízlésére kellett formálni. Direkt nem használom a „trend” szót, mert azt, amit ma trend alatt értünk, minden szempontból rendkívül káros, ezért bizonyos szempontból kerülöm a trendiséget. Ugyanakkor törekszem a friss, kortárs, de klasszikus és értékálló hangvételre. Ezekből pedig egyenesen következik, hogy gyakran nyúlok természetes anyagokhoz, melyeknek átütő erejük van.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

Számos egyedi részletet láthatunk az általad megálmodott enteriőrökben. Előbb születik meg a fő irányvonal, amely mentén haladsz, vagy inkább a részletekre építkezel?

Ha vannak értékes, megőrzendő részletek, akkor próbálom azokból kifejteni a koncepciót, így hiteles, eredeti megoldások születhetnek. Ezek hiányában elindulok egy hangulattal, amit viszont szeretnék látni a terekben, majd ehhez hangolom az egyes megoldásokat. Az egységes összhatás érdekében mindig keresek valami meghatározó, kiinduló motívumot, ami vezérfonálként vezet végig a tervezésen. Ez persze nem jelenti azt, hogy a fő irányvonalról ne lehetne letérni egy-egy geg kedvéért – így történt ez a nyertes lakás WC-jével is. Ha megvan a fő irány, akkor indul a részletképzés, ami szintén izgalmas, mivel minden részletnek legalább annyira egyedinek kell lennie, mint passzolnia a kerek egészhez. Elég kritikus vagyok, időt kell szánnom arra, hogy minden kiforrjon és összeérjen, ezért sem szeretem, ha kevés az idő a tervezésre. Számtalanszor bebizonyosodott már az az állítás, hogy ha a tervezésre elegendő idő adatik, az sokszorosan meghálálja magát.

Zsigeri szinten kerülöm a monotonitást, ezért sok egyedi gyártású részlettel és bútorral dolgozom. Szívesen alkalmazok beépített elemeket mobíliák helyett, ez részben az építész vénának, másrészt annak tudható be, hogy törekszem a tároló funkciók vizuális eltüntetésére. Emellett maximalizálom a tárolási kapacitásukat, illetve ezekkel nem csak funkcionális és esztétikai megoldásokat kínálok, hanem maradandó értéknövekedést az ingatlanban, ami a fenntarthatóság mellett profitábilis is egyben.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

Teljesen szabad kezet kaptál a 75 négyzetméteres lakás fiatal tulajdonosaitól, vagy a terek adottságain túl voltak olyan keretek, melyekhez igazodnod kellett?

A történet úgy kezdődött, hogy a megbízók az eddigi munkáim alapján kerestek fel, mert meggyőzte őket, amit a honlapomon láttak. Ez nagyon fontos. Minden tervezőnek van egy hozzáállása, nyelvezete, amit, ha nem ért a megbízó, szükségszerűen borzasztó szenvedést eredményez, mindkét fél számára.

Ebben az esetben már az első találkozáskor és a lakás bejárásakor éreztem, hogy itt valami jó fog kisülni, mivel emberileg megvolt az összhang és a lakás is inspirált. A szokásos módon, hangulat tablókkal kezdődött a tervezés, ahol kivétel nélkül azokba az irányokba mozdultak el a megbízók, melyek a lehető legjobb eredményeket vetítették előre. Innentől aztán nem volt megállás: minden bemutatott tervet szinte maradéktalanul elfogadtak, sőt, annyira belejöttünk, hogy a végén már a gyerekek emeletes ágyát is én terveztem. Sajnos nagyon ritka az ilyen, a tervezőbe vetett nagyfokú bizalom. Pedig a legjobb eredmények ekkor születnek, ahogy ezt a díj is bizonyítja.

Sokan attól félnek, hogy ha szabad kezet adnak a tervezőnek, a végén nem fogják jól érezni magukat a saját otthonukban, mert nem az ő elképzeléseik érvényesülnek. Abba viszont kevesen gondolnak bele, hogy míg a nagy átlag az élete során legfeljebb 2-3 lakás működését ismeri, addig én a munkám jelentős részét az épített környezetünk tanulmányozásával és formálásával töltöm. Szinte biztos, hogy ha megismerem az igényeiket, jobb lakást tervezek, mint amit valaha elképzeltek maguknak.

Minden munkának megvannak a maga kihívásai. Számodra mely dolgok jelentettek nehézséget és hogyan közelítetted meg ezeket?

Ennél a lakásnál - köszönhetően a kiváló megbízói együttműködésnek - gördülékenyen zajlott a tervezés. Ha mégis kiemelhetek valamit, akkor a kis méretű fürdőszoba kérdéskörére térnék ki. Egy nagyon apró(nak tűnő), elhasználódott fürdőszobával indultunk, ahol a kád megtartása szempont volt. Felmerült a mosógép konyhai elhelyezése is, de ezt szerettük volna elkerülni. Erre kínáltm azt a megoldást, hogy az egykori kamrát csatoljuk a fürdőszobához, oda éppen elfér a mosógép, fölé pedig a vízmelegítő bojler, és még tárolóhelyet, polcokat is kialakíthatunk. Az így létrejött funkcionális helyiség kapott egy tolóajtót, mellyel elegánsan eltakarhatók ezek az elemek. Szinte már fellélegeztem, hogy megoldódott minden problémás kérdés, amikor láttam, hogy a mosógépet valahogy be kellene szorítani abba a kis helyiségbe, miközben a némi kényelem sem ártana. Egyértelmű, hogy a mosdónak kell légiesnek, de megfelelő méretűnek lennie. Így született meg a fém tartóvázra ültetett mosdókagyló, ami egyben törölköző és szappantartó is, mellette kényelmesen el lehet férni a mosáshoz. A hatalmas, árkádíves tükör már csak „hab a tortán”: óriásira tágítja az apró teret. A nagyméretű kerámia lapokkal minimalizáltuk a fugákat, töredezettséget, így létrejött egy csodálatos, letisztult, minden igényt kielégítő fürdőszoba. Érzek benne egyfajta szakralitást, valódi terévé vált a megtisztulásnak.

Milyennek élted meg a tervezés folyamatát? Milyen következtetéseket vonnál le?

Az utóbbi idők egyik leggördülékenyebb munkája volt, minden pillanatát imádtam. A kiváló megbízói együttműködésnek köszönhetően sok tervet még határidő előtt le tudtam szállítani, mivel nem, vagy alig kellett módosításokat végezni. A kivitelezésnél nagyszerű csapat állt össze, mindenki a „hogyan igen” hozzállással dolgozott, jól olvasták a terveket, minimális háttértámogatásra volt szükség. Számomra ez bizonyítja, hogy mennyire fontos a kölcsönös bizalom, de különösen az, hogy ha az ember felkér egy általa kiválasztott, referenciákkal rendelkező szakembert, akkor merje rábízni magát, mert a lehető legjobb eredményt így fogja megkapni.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

Szerinted milyen az ideális épített környezet?

Ez a kérdés annyira összetett, hogy talán egy élet is kevés lenne a megválaszolására, vagy inább úgy fogalmazok, hogy az életemet tettem ennek a kérdésnek a megválaszolására.
Számtalan funkció és lépték az, ami az épített környezetet jellemzi: munkahely, otthon, rekreáció stb. Más az ideális egy urbánus környezetben és más egy természetközeli vidéken. Másra van szüksége egy fiatal egyetemistának és másra egy öt fős családnak. Ami viszont mára egyre elfogadottabb, hogy a környezetünk hat ránk, ahogy mi is hatunk a környezetünkre, tehát akár foglalkozunk érdemben vele, akár nem, befolyásolja az életünket, a mindennapjainkat. Körültekintően, nagyon sok szempont szigorú mérlegelése mentén, a hosszú távú hatások figyelembevételével kell kialakítani minden tervet. Időtálló, szépen öregedő anyaghasználat, letisztult formavilág, jó használhatóság – ha ezek megvannak, akkor nagyot már nem tévedhetünk. Ez így nagyon általános, de hosszas kutatásaim során azt az igazságot már felismertem, hogy ami művelt igényességgel összerakott, elkészített, az már csúnya nem lehet.

Akárcsak ebben a munkádban, úgy a többiben is felfedezhető a természetes anyaghasználat és a földszínek alkalmazása. Ezen kívül mik azok a jellegzetes stílusjegyek, melyektől magadénak érzed a végeredményt?

A természetes anyaghasználat egy olyan magas szint, hogyha azt sikerül elérni, akkor az eszköztár egyik legfontosabb elemét már lehívtuk. Több okból ragaszkodom a természetes, valódi (tehát nem imitált) anyagokhoz. Az első és legfontosabb ok az maga a valódiságuk. Ahogy már említettem, szoros összefüggés van a környezetünk és az életünk között, ha hamis, valaminek látszó dolgokkal vesszük körbe magunkat, valószínűleg az életünkben is hajlamosak leszünk álságos irányokba elmozdulni – még ha nem is mindig tudatosan. Ha viszont őszinte, valós, néha akár nyers elemekkel vesszük körbe magunkat, az valahogy mindig mélyebb folyamatokat indít el az emberekben, és ezáltal lehetőség nyílik egy tisztább, tudatosabb, valódibb életre. A második ok az időtállóságuk, ami a fenntarthatósági kérdéskör egyik legfontosabb aspektusa. Sokszor a magasabb ár miatt választanak mű anyagokat, pedig hosszú távon sokkal kifizetődőbb egy olyan anyagot beépíteni, amit nem kell 5-10 évente lecserélni, hanem akár emberöltőket is kiszolgál. Azt már kevésbé értem, hogy ha amúgy lenne rá, akkor miért ragaszkodik valaki egy tölgyfa padló helyett a laminálthoz. Ezek azok a nézetbeli különbségek, melyek ütközőpontok lehetnek köztem és az ügyfeleim között. A harmadik ok a két előzőnek a közös eredménye, mégpedig a szép öregedés. Megfigyeltem, hogy valamiért romantikusan vonzódok a romokhoz, a régi házakhoz, kopott, de szép tárgyakhoz, bútorokhoz, és ezzel nem vagyok egyedül. Kerestem a gyökerét ennek az érzésnek, és arra jutottam, hogy ezt csak azok a dolgok tudják kiváltani, amik nemes, természetes anyagokból készültek, minden egyéb nettó hulladékká válik. Azok a dolgok, amik több generációt is kiszolgálnak, többé válnak puszta épületeknél, tárgyaknál, hiszen történetük lesz, mesélni tudnának – ahogy mondani szoktuk. A természetességükből is adódik az egyediségük, hiszen nincs két egyforma fa vagy kőlap a természetben, de tovább növeli egyediségüket, hogy saját használatunk nyomai, kopásai meg nem ismételhetővé teszik őket, lenyomatokat mutatnak életünkről.
Ezen felül az, hogy éppen mely formák, színek vagy árnyalatok a divatosak, számomra másodlagosak, inkább csak úgy tekintek rájuk, mint az adott korszellem kivetüléseire, ami visszanézve felismerhetővé teszi a vizsgált művet. Persze rám is hatnak ezek a motívumok, használom is ezeket, de törekszem mindig egy olyan egyensúlyra, hogy bár kortárs legyen a végeredmény, állja ki az idők próbáját, és 20-30 vagy akár 100 év múlva is akadjon olyan felhasználó, aki bontás helyett inkább felújítaná a kezem nyomait.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

Mi volt az a pont az életedben, amikor eldöntötted, hogy építészettel és lakberendezéssel szeretnél foglalkozni? Mindig is ezen a területen képzelted el magad?

Édesanyám kiváló ízlésű nő, gyerekkorom óta hatott rám az a kritikus szemlélet, amivel összeválogatta a ruháinkat, tárgyainkat, de még az ételeinket is. Külföldi magazinokból inspirálódott, akkoriban még nem volt más forrás. Mindig együtt nézegettük ezeket a lakáskultúrával foglalkozó lapokat. Már zsenge koromban felismertem, hogy ezeknek a magazinoknak a lapozgatása közben flow-ba kerültem (akkoriban ez a fogalom még ismeretlen volt), arra lettem figyelmes, hogy elveszek bennük, megszűnik az idő és mintha átléptem volna egy másik dimenzióba. Egy ilyen élmény után tudatosan tereltem a környezetkultúra tanulmányozásának irányába az életem. Beiratkoztam fazekas és kerámia tanfolyamra, tanultam linóleum metszést, kosárfonást és természetesen festést- és rajzolást. Középiskolában informatikus programozó szakra jártam, mivel sejthető volt, hogy a mérnöki szakmákban elengedhetetlen lesz a jó informatikai készség és a magabiztos szoftverkezelési tudás. Más szakmák gondolatával is eljátszottam, de mindig ez munkálkodott bennem legerősebben. Így lettem építész, aki lakberendezéssel is foglalkozik.

Hogyan hasznosítod az építészeti tudásodat a belső terek megtervezésénél?

Itt fel lehetne sorolni, hogy szerkezetileg vagy műszakilag mennyi dolgot tanultunk az egyetemen, én azonban sokkal fontosabbnak tartom azt az elméleti és tervezésmódszertani megközelítést, amiből kibontom a koncepciókat, illetve megalkotom a részleteket. Közel egy évtizednyi, több országban végzett építészeti képzés áll mögöttem, amit tucatnyi külföldi tanulmányút egészít ki, és napi szinten követem a világ és Magyarország építészetének főbb eseményeit, egyszóval az életmódommá vált. Az így megszerzett tudásanyag és információ megfelelő feldolgozással krikristályosodik, minden nappal mélyül, hasznosul és testet ölt.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

A nevedhez kapcsolódik már családi házak, lakások, iroda, orvosi rendelő, étterem és sportlétesítmény tervezése is. Minek a megtervezése áll a legközelebb hozzád?

Olyan terek megtervezésében tudok kiteljesedni, ahol valódi munka és élet zajlik. Az uniformizált, profitorientált terek nálam ebből a körből kiesnek, mivel ezekben nem az ember áll a középpontban. Legközelebb az olyan terek tervezése áll hozzám, ahol az ember leginkább ember, vagy annak szeretné magát érezni, tehát pihen, töltődik, emberekkel találkozik, ami funkcióra fordítva otthon, étterem, bár, múzeum, galéria, színház, oktatási intézmény, kulturális központ, stb.

Tervezőként mennyire tartod fontosnak az ügyfél ízlésének a formálását?

Abszolút felelősségemnek érzem. A hazai ízlésben még mindig érezhető 30-40 év lemaradás, a hiánygazdaság és elnyomás lenyomata nehezen kopik. Még mindig fő szempont az olcsóságra törekvés, a széles spektrumú termékválaszték elérhetővé válásával a gazdagságot, a minőségi darabok vásárlása helyett, a többségnek a halmozás jelenti. Az én generációmnak már lehetősége nyílt a minőségi környezetkultúra nemzetközi tanulmányozására, az internet által pedig mindenkinek elérhetővé váltak a legkülönfélébb művészeti irányzatok, egyedi megoldások, melyeket jó érzékkel kellene használni. Nem mennék ebbe bele jobban, de igenis, a szépségért harcolni kell!

Többéves tapasztalatod során biztosan találkoztál már olyan ügyféllel, akinek az elképzelései esetleg nem találkoztak a te meglátásaiddal. Hogyan közelítesz az ilyen akadályokhoz?

Két lehetőség van. Az első találkozáskor felismert különbözőség, illetve a munka közben felmerült viták.
Az első találkozás után bármelyikünk dönthet úgy, hogy nem szeretne a másikkal dolgozni, ez teljesen rendben van. Érett emberi hozzáállás, ha ezen senki nem sértődik meg. Ha nem egy nyelvet beszélünk, jobb az elején elengedni egymást és megspórolni egy sor keserves küzdelmet. Ez nem azt jelenti, hogy konfliktusmentességre törekednék, de ez egy bensőséges szakma, akár otthonteremtésről, akár közületi tervezésről van szó.
Ha munka közben merülnek fel vitás helyzetek, azokat szakmai érvekkel igyekszem érvényre juttatni. Ezen a téren minden alkalommal fejlődik az ember, talán ez az egyik legnehezebb része ennek a munkának.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája

Van olyan enteriőr, melynek a megtervezésére még nem kértek fel, de szívesen elvállalnád?

Terveztem már éttermet, de sajnos végül nem valósult meg, ezért éttermet, kávézót nagyon szeretnék tervezni. A szálláshelyek, boutique hotelek abszolút kedvenc témaköreim, de galériát, borászatot vagy ruhaboltot is örömmel terveznék. Tulajdonképpen mindenért lelkesedni tudok, ahol számít a valódi értékteremtés.

Számodra mi jelenti a legnagyobb kihívást a munkád során? Miből merítesz erőt nap mint nap?

Amellett, hogy imádom, hogy nincs két ugyanolyan napom és rendkívül inspiráló ez az egész szakma, nagyon nehéz napról napra megújulni és ugyanazzal a lelkesedéssel beleállni a munkákba. Számomra nem létezik másodlagos meló, mindenhez úgy állok, hogy abból referencia legyen, művészi és műszaki szempontból is kimagasló eredményre törekszem. Ilyen maximális teljesítményt csak nagyon sok szellemi munkával, alázattal, odaadással, precíz odafigyeléssel lehet elérni, ami eszméletlenül kimerítő. Ha mindehhez nem társul tolerancia és türelem a megbízói oldalról, akkor van, hogy összecsapnak a hullámok. Az idő a legszűkebb keresztmetszetem, ebben még sokat kell fejlődnöm.
Erőt az ad, amikor kipattan valami egyedi dolog a fejemből, jól megvalósul egy terv vagy visszatekintek az eddigiekre, de fel tud tölteni egy-egy jól célzott, magvas gondolat is, ami átlendít egy-egy holtponton.

Milyen irányba szeretnél továbbhaladni a szakmádon belül? Van egy kitűzött célod, amit mindenképpen el szeretnél érni?

Rengeteg tervem van. Ezek egyik része titok, a másik része pedig az anyaság mellett most kicsit parkolópályára került. Teljesen leállni azonban még babázás közben sem tudok, az agyam pörög és más tempóban ugyan, de tervezek is. Szerencsére ez a szakma minden napra tartogat újdonságokat, folyamatos fejlődés nélkül nem is lehet űzni, tehát az állandó tanulás, szakmai fejlődés elengedhetetlen lesz a jövőben is. Tervben van, hogy elvégezzek egy doktori iskolát és tanítani is jó lenne. Vannak már építészeti referenciáim, és bár továbbra is jobban vonz a belső terek tervezése, mindenképpen szeretnék építészeti téren is tovább fejlődni, házakat, villákat, prémium szálláshelyeket tervezni. A legfőbb célom olyan életművet hátra hagyni, amiért nem volt hiába a sok küzdelem és meríthet belőle a következő generáció.

Papp Linda, az Év Lakberendezője pályázat fődíjasának munkája
Népszerűek a témában

Japandi stílus: a kelet-nyugati belső terek szintézise

Hogyan ültetheted be a japandi stílust az otthonodba? Útmutató a minimalista esztétikához

Újraszervezett terek és különleges részletek - 55 négyzetméteres lakás felújítása

Ez is érdekelhet

5 lámpa típus, ami nem hiányozhat az otthonodból

Fürdőkád stílusválasztó – 3 stílus, 3 kád, 3 fürdőszoba

Korszerű árnyékolás zsaluziával

Reolink Panoráma kamera 4G LTE és napelemes kapcsolattal

Ablakok otthonfelújításhoz: időtálló teljesítmény és szépség

Így lesz energetikailag korszerűbb a kockaház

Gyors, díjmentes, nagyságrendi számítás a Terrán TetőKalkulátorával!

Miért a Ksenia okosotthont érdemes választani?

Haiti Eco jakuzzi – kényelmes „emlékgyár” szinte verhetetetlen áron

Mennyibe kerül a szellőztető rendszerem?

„Sok mindent szükséges átgondolni a tervezés során” – beszélgetés Szilágyi Dórával, az Év fürdőszobai moodboardja 2023 pályázat közönségdíjas lakberendezőjével

„Az az ember vagyok, akinek mindene a képi világ” – Ferik Judit lakberendező, az Év moodboardja pályázat győztes tervezője

Térformálás design elemekkel

Luxus-e a lakberendezés?

Mit csinál egy lakberendező?

„Az otthonunk tudatos alakításával örömtelibb életet élhetünk” – beszélgetés Szaszovszky-Gruiz Dórával, az Év Pályakezdő Lakberendezője pályázat fődíjasával

Épülő belső térből igazi otthon – lakberendezés a gyakorlatban

Enteriőr átalakítás modern, organikus stílusjegyekkel – Mihálydeák Krisztina és Csomor László munkája

Kölcsönhatásban: amikor a fekete és a bronz festés dominál

Izgalmas részletek egy étterem belső átalakításakor – Mihálydeák Krisztina lakberendező munkája

Okosotthon 46 négyzetméteren

Lakberendezési kalauz a fürdőszobában és azon túl

„A jövő fürdőszobáinak biztosan a praktikum lesz az alapja, de emellett könnyed érzetet keltő, szoborszerű, önmagukban is szép szaniterek alkotják majd” – bemutatkozik Lajos Noémi, az Év fürdőszobája 2024 pályázat győztes tervezője

„A jövő otthonait az élhetőség, a fenntarthatóság, az alkalmazkodás és a természetközeliség kell, hogy jellemezze” – Bemutatkozik Pásztor Gergő, az Év szobája 2024 pályázat közönségdíjasa