Már Szókratész is megmondta, hogy „nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk”, mégis a legtöbb embernek – több okból is – központi kérdés az étkezés. Az ételek minőségén és mennyiségén kívül fontos lehet az is, hogy a napi rendszerességgel elköltött reggelink, ebédünk és vacsoránk hogyan, hol, milyen adottságokkal, berendezéssel és eszközükkel felszerelt helyszínen történik.
A legtöbb esetben persze sajnos nem adottak a lehetőségek egy külön étkezőhelyiség kialakítására. Ilyenkor jöhetnek a praktikus ötletek, hogy hogyan helyezzük el az étkezőrészt a konyhán belül.
Az alábbiakban szereplő beméretezett ábrák segítségével könnyen eldönthetjük, hogy a rendelkezésre álló térben melyik típusú és mekkora méretű étkezőasztalt és székeket tudunk elhelyezni.
Az általánosan használatos méretek a következők: az étkező asztal magassága 75 cm, ehhez méretezik az étkező székeket, amiknek az ülési magassága 45 cm, valamint az ülőfelület mérete körülbelül 45 × 45 cm.
Az asztalhoz való leüléshez legalább 60 cm széles helyre van szükség személyenként, és ha nem beépített ülőpadról van szó, akkor számolnunk kell a szék kihúzott állapotban mért helyigényével is. Ha konyhabútor munkapult részéhez étkezésre is alkalmas részt, amolyan bárpult féleséget építünk, 120 cm-es magassággal számoljunk. Ehhez a magassághoz 90 cm ülési magasságú bárszékek illenek.
Sok helyet takaríthatunk meg a falra felszerelhető, és használaton kívül le-, illetve felcsukható asztal alkalmazásával, valamint ha a székeink is összecsukhatók, sokkal kisebb helyen elférnek, amikor éppen nem ül rajtuk senki.
Fülkeszerűen beépített étkezőrészt csak abban az esetben tervezzünk, ha az étkezésben résztvevő személyek elviselik, hogy a megszokottnál szűkebb helyen kell „bemászniuk” a helyükre, illetve ha nem vesznek részt a tálalásban.
Tárolóhelyek
Az étkezőhöz kapcsolódó tárolóhelyek alapvetően a terítékhez szükséges tányérokat, tálakat, eszközöket kell, hogy elrejtsék vagy épp megmutassák.