Beltéri fuldoklás helyett alapos szellőztetés. De nem mindegy hogyan!

Homeinfo Iroda

Naponta legalább 8-10 órát töltünk a lakásunkban és sokszor ide menekülünk a légszennyezés elől is. De arra nem gondolunk, ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, bent rosszabb minőségű levegőnk lesz, mint akár odakint.


A belső (épületekben, házakban lévő) levegőminőség kérdését senki sem veszi igazán komolyan: régen is volt levegőnk, most is van, és különben is szigetelünk, nyílászárót korszerűsítünk. Pedig sajnos nem ez a helyzet. 20-30 éve az autóforgalom csak a töredéke volt a mainak és kevesebb volt a városlakó is. Azaz a külső levegőminőség a városokban folyamatosan, mára drasztikusan romlott (lásd szmog), azaz a hagyományos „ablaknyitásos” szellőztetéssel sokszor inkább kárt okozunk, mint használunk.

Másfelől az elmúlt évtized rosszul értelmezett energiaracionalizálási törekvései miatt sok helyen lecserélték a nyílászárókat fokozott légzárásúra, és ezzel mintegy légmentesen leszigetelték a lakótereket. Nincs szellőzés (legfeljebb ablaknyitással, ami energiapazarló, másrészt azzal beengedjük a kinti szennyezett levegőt és hidegben még csak meg sem csináljuk), így a zárt helységekben feléljük az oxigént, feldúsul a széndioxid, ami fejfájáshoz, egészségkárosodáshoz, romló teljesítményhez vezet.

E hatás pontos megismeréséhez – és bemutatásához – műszerrel megmérték egy modern nyílászárókkal felszerelt hálószoba éjszakai széndioxid koncentrációját (a légkör CO2-tartalma kb. 400 ppm-re tehető, ez látható a grafikonok kiindulási értékeként is). Jól látható, hogy egy hermetikusan zárt szobában, ha minden nyílászáró csukva van, akkor a szoba CO2 tartalma a kiindulási érték 6-8 szorosára nőhet reggelre, miközben az 1000 ppm felett már nem számít jónak, „fogyaszthatónak” a levegő. A szellőzés jelentőségét mutatja, hogy már egy bukóra nyitott ablak is megfelezheti ezt a növekedést.

Modern nyílászárós hálószoba mért értékei

Ha elhanyagoljuk a lakás szellőzését, akkor otthon nem jobb lesz a levegő, mint az utcán, hanem rosszabb. Az okok egyszerűek csak kevéssé közismertek: behordjuk például az utcai szennyeződéseket a ruháinkon, cipőinken, illetve maga a textília (pl. ruházat, szőnyeg, kárpit) egy rendkívül szennyező anyag, láthatatlan porral látja el az épületek belsejét.

A szellőzésre, levegőcserére tehát egészségügyi szempontból feltétlenül szükség van, de milyen lehetőségeink vannak?

  • Szellőztetés: a legegyszerűbb, egyben a leginkább energiapazarló és egészségkárosító megoldás.
  • Légbevezető: ez az egyik legolcsóbb, egyben legkevésbé kielégítő és esztétikus megoldás; emellett nem is komfortos és nagy hőveszteséget eredményez a hidegebb napokon.
  • Nem hővisszanyerős gépi szellőztetés: közepes árkategóriájú megoldás, azonban meleg itt sem marad meg a helyiségben – viszont a levegőt megfelelő minőségen tartja.
  • Hővisszanyerős gépi szellőztetés: ez egy helyiségre vonatkozik, de lehet központi is. Az ár ebben az esetben a legmagasabb, cserébe magas komforttal bír és energiatakarékos, tehát hosszú távon megtérül környezetünk és pénztárcánk szempontjából is.

 

Az idei év elején napokon át vezető hír volt a szmogriadó, amit a légszennyező anyagok magas értékei miatt a fővárosban és több más magyar városban is ki kellett hirdetni. A közterületeken tehát a hatóság figyel, és kvázi beleszól abba, hogy milyen legyen a levegő minősége – erre találták ki a szmogriadót. Arra viszont senki más nem figyel, hogy saját otthonunkban milyen a levegő minősége, és mit teszünk, vagy éppen nem teszünk ez ügyben.

A probléma pontos felméréshez és bemutatása érdekében ez esetben is pontos műszeres mérés történt a fővárosi agglomerációban, Rádon (Rád község Pest megyében, a Váci járásban található). Az adatok a legutóbbi szmogos időjárás utolsó napján (2017. január 30.) készült felmérés összegzései. A mérés során a szmogriadók legkritikusabb paraméterét az átlagos szálló por koncentrációt vizsgálták a szabadban, és egy lakásban csukott nyílászárók, nyitott nyílászárók és bekapcsolt szellőztető rendszer mellett.

A hivatalos adatok alapján a kisméretű részecske szennyezés (szálló por) riasztási küszöbértéke 100 (µg/m3). Rádon aznap szabadtéren bőven 300 fölött volt ez az érték. A hagyományos szellőztetés (ablaknyitás) során a lakásban mérhető érték 135-re ugrott, azaz a szelőztetés után a lakásban bent is magasabb volt a szálló por koncentráció, mint a szmogriadó küszöbértéke. Azonban a gépi szellőztetés bekapcsolás után ez az érték normálisra (80) csökkent, és e tartományban maradt hosszabb távon is, azaz a gépi szellőztetés (és szűrés) a szennyező anyagok mértékét gyorsan a felére, harmadára tudja csökkenteni.

Modern nyílászárós hálószoba

Megújuló szabályozás

Magyarországon az újonnan épülő családi házaknál az esetek több mint felében már a tervezés során felmerül a szellőztetés témája, azonban a kivitelezésre sokszor már nem kerül sor. A szabályozás azonban változik, 2019-től minden új építésű középületben, 2021-től pedig már minden épületben – tehát a családi házaknál is – kötelező lesz a gépi, hővisszanyerős szellőztetés beépítése.

Forrás: VGF

Kapcsolódó cikkek

Lakásszellőztetés: mindent a jó levegőért

Lehet akármilyen szépen berendezett lakásunk, a jó közérzet megteremtéséhez elengedhetetlen a friss levegő. Praktikus megoldást jelent - ha a természetes szellőztetés mellett-, különböző szellőztetőrendszerek telepítésével elősegítjük a kellemes atmoszférát.

Engedjétek ki a szegény párát!

Sok épületben probléma, hogy a magas páratartalom miatt a falak penészedni kezdenek, ami veszélyes a lakók egészségi állapotára. A penész nem válogat, legyen szó akár új építésű, akár régi házról. A magas páratartalmú, nedves falú, penészes lakás egészségügyileg bizonyítottan káros, viszont ha megfelelő páraáteresztő tulajdonságú anyaggal szigetelünk, egy lépéssel közelebb kerülünk a probléma megoldásához.

Még mindig a falakon menjen át a pára?

Sokan gondolják azt, hogy a falaknak lélegezniük kell. Ezért szigetelés gyanánt természetesnek gondolt anyagokat keresnek és a cél érdekében a szükséges költség többszörösét is hajlandók kifizetni. Ezzel szemben a helyzet az, hogy a falaknak légzáróknak kell lenniük, hogy a kívánt szigeteklési értéket elérjük. De mi a helyzet a szegény párával?

Ellenségünk a falpenész - megelőzés, kezelés tippek

A penészfoltok sajnos bárhol felbukkanhatnak a lakásunkban. A felületromboló és esztétikailag kifogásolható hatás mellett ez még egészségkárosító is lehet.

12 fontos dolog, melyekről felújítás előtt a villanyszerelővel beszélnünk kell

Egy általános összefoglalóban tekintsük át, hogy egy régi építésű családi ház villamos felújításánál mire figyeljünk, miről beszélgessünk el a kivitelezővel. Egy felújításnál ugyanis nem készülnek villamos tervek, így a helyszíni felmérés során tudjuk megadni igényeinket.

Infrafűtés! No, de mi az igazság?

Manapság ki ne hallott volna az infrafűtésekről? Ki ne hallotta volna, hogy az infrafűtés a jövő fűtéstechnikája, amely környezet-, pénztárca- és felhasználóbarát?! Sőt! Beépítése egyszerű, szinte csak be kell dugni a konnektorba és már működik is! De mit mond erről egy gépészmérnök, aki fűtési rendszereket tervez?

AUSTROTHERM anyagok az ArchiCAD-ben

Jó épületet csak akkor tudunk létrehozni, ha helyesen alakítjuk ki a határoló szerkezetek rétegrendjét. Ebben nyújt segítséget az Austrotherm rétegrend szerkesztő, amely egy egyedülálló fejlesztés, mert a alkalmazásával a tervezők valódi réteges szerkezetekkel tudnak elindulni a tervezés során.

Újabb szigorítások a kazáncserék kapcsán. Még elkerülheti az áremelést, aki időben lép

2018. szeptember 26-án újabb rendelkezések lépnek életbe a kazáncserék kapcsán, melyek főként a társasházakban élőket érintik: megszűnik a turbós kazánok helyére felszerelhető ErP minősítéssel rendelkező TURBO kondenzációs készülékek gyártása, illetve a szigorított nitrogén-oxid (NOx) kibocsátási érték miatt az eddig ErP minősítéssel elfogadott hagyományos kéményes készülékekben is jelentős műszaki átalakítás szükséges, ami előreláthatólag komoly áremelést hoz magával.

Hogyan lesz lakóház egy konténerből? – Engedélyek, átalakítás, közművek

Hazai elterjedtsége még eléggé csekély a konténerből átalakított és lakhatóvá tett házaknak, de nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a külföldi és már néhány hazai oldalt, ahol ilyen kiváló, mutatós, környezetbarát, költséghatékony építményeket mutatnak be. Több magyar vállalkozás foglalkozik a konténer házak tervezésével, átalakításával, árusításával, továbbá a helyszínre telepítésével, a szükséges közműbekötésekkel és az engedélyeztetéssel is.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár