Milyen tartós a hőszigetelés?

Kruchina Sándor

Az már közismert, hogy érdemes hőszigetelni. A hőszigetelés a legjobb rezsicsökkentés, és az emelkedő energiaárak mellett hamar meg is térül a beruházás. De vajon meddig élvezhetjük a kényelmes meleget? Mikor kell majd felújítani a hőszigetelést épületeinken?

Ma már pontos mérések bizonyítják a hőszigetelő anyagok tartósságát. A St. Gallen-i építőipari kutatóintézet, az Eidgenössische Materialprüfungs- und Forschungsanstalt (EMPA) megmérte az elmúlt évtizedekben beépített termékek jellemzőit, majd a kapott értékeket összehasonlította az azonos minőségűnek nyilvánított, jelenleg gyártott anyagokkal.

  • Az első lépés a hővezetési tényező meghatározása volt. Az azonos minőségű, vagy azonos paraméterekre normált anyagok minősége megdöbbentően állandónak bizonyult. A vizsgált termékek közölt hővezetési tényezője 0,04 W/mK volt. Az új anyagok esetében a valós, mért érték 0,035 és 0,037 közé esett, amíg a régi anyagok 0,033 és 0,039 közötti értéket mutattak. A legrégibb, 35 éves lemezek hőszigetelő-képessége megegyezett a legújabb anyagokéval.
  • A jelenlegi európai szabvány a polisztirolhab hőszigetelő anyagokat szilárdsági paraméterei szerint osztályozza (MSZ EN 13163), így a második mérés a hőszigetelő anyagok nyomószilárdsági értékének vizsgálata volt. A beépített termékek szilárdsági paraméterei 35 év alatt mindössze 7 százalékkal csökkentek a névleges értékhez képest.

 

Milyen tartós a hőszigetelés?

Élettartam

1995-ben az osztrák minősítő intézet, a Prüf-, Überwachungs- und Zertifizierungsstelle der Stadt Wien (MA 39) megállapította, hogy a teljes homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében a vakolat öregedésével kell elsősorban számolni, de annak élettartama is biztosan több mint 30 év. Amíg a holland építőipari kutató alapítvány, a Dutch Building Research Foundation jelentése szerint a homlokzati hőszigetelések esetében az EPS termékek várható élettartamára több mint 75 év.

Milyen gyakran kell felújítani a hőszigetelt homlokzatokat?

Az EMPA erre is végzett kutatásokat. Több tucatnyi épület vizsgálatából a legjellemzőbb 12 esetet kiemelve azt mondhatjuk, hogy a 20 évnél régebbi homlokzatokat a tulajdonosok többnyire akkor is felújítják, ha maga a homlokzatképzés hibátlan, ilyen volt az esetek fele. Három hőszigetelés mutatott kisebb, és egy nagyobb hibát – mind a négy a hetvenes évek közepén készült. A hibák mértékére jellemző, hogy mindegyik épület új felületképzéssel (vakolással) javítható volt, és a javítás óta eltelt 20–30 év alatt nem jelentkeztek új problémák, a vizsgált épületek mindegyike hibátlan minősítést kapott. Egy esetben szigetelték újra az amúgy jó homlokzatot: a régi hőszigetelő rendszer egy további 4 cm vastag hőszigetelést kapott a kilencvenes évek elején. Ez a megoldás is hibátlan már 20 éve.

Milyen tartós a hőszigetelés?

Milyen tartós a hőszigetelés?

Itthoni tapasztalatok

Az Austrotherm Kft. 1991 óta gyárt polisztirolból hőszigetelő anyagokat. A korai beépítések egyike volt a győri Nyugdíjasok házának hőszigetelése. Az épület homlokzata már 20 éve dacol az időjárás viszontagságaival, és bizony, a nagyváros szennyezett levegője is rajta hagyta a nyomát. Látható, hogy a svájci intézet szerinti felújítási idő lassan ennél az épületnél is elérkezik: újravakolással szebbé lehetne varázsolni az épületet, de a vakolat alatti hőszigetelés még további évtizedeken keresztül fogja szolgálni energiatakarékossági céljainkat.
Az eredeti hőszigetelés minőségében nem, de teljesítményében el tud avulni: a húsz évvel ezelőtti szigetelőanyag vastagságát ma már túl kevésnek tartjuk. A homlokzat esztétikai megújítását ezért célszerű az új igényeknek megfelelő többlet hőszigetelés elhelyezésével összekötni.

Milyen tartós a hőszigetelés?

A témáról itt olvashat további részleteket

 

 

Kapcsolódó cikkek

Ha kopog a szomszéd - Hangszigetelés hatékonyan

Van úgy, hogy a szomszéd átkopog, ha zajosak vagyunk – de gyakran a felső szomszéd kopog a fapapucsával a járólapokon a fejünk felett. Egyik se kellemes, de megfelelő anyagok és szerkezetek alkalmazásával elkerülhetjük ezeket a kellemetlen pillanatokat.

A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja

A hagyományos, hátsó szellőzésű kéményekben folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül.

Káros anyagok a szoba levegőjében

A szigorú épületenergetikai előírások miatt csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut sem ki, sem be. Mi ennek a következménye?

Új év, új feltételek a lakossági energiahatékonysági „ingyenhitelnél”

Jó hírrel kezdjük az évet, javulnak a kamattámogatott lakossági energetikai hitel feltételei. Igény lenne az energiatakarékos lakások iránt. A kérdés inkább az, elég vonzó-e most már a támogatott hitel, hogy akár a családi házak tulajdonosai, akár a társasházakban vagy lakásszövetkezetekben élők ebből a pénzből újítsák fel otthonaikat. 115 milliárd forint sorsa és több tízezer háztartás energiahatékonyságának a növelése a tét.

Hőszigetelés mindenkinek – de hol is kezdjük?

Megérkezett a tél, újra hideg a fal, a padló, húznak az ajtók, ablakok. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy idén nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna? Hőszigetelés vagy a nyílászáró csere? Logikus, ám egy családi házon számos más nem megfelelően hőszigetelt területet találunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?

Knauf Insulation Tudástár 2016

 

Szigeteléssel a szállópor koncentráció is csökkenthető

Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.

Dombház szupervályogból - egy alternatív építészeti technológia

A megszokottól eltérő dolgokra félve, kétkedve tekintünk. Biztonságos? Megéri belevágni? Nem történik ez az építkezésben sem  máshogyan. Valószínű, hogy itt az ideje elgondolkodnunk a jól bevált építési, építkezési módok leváltásán, ezzel is hozzásegítve magunkat egy fenntarthatóbb világ kialakításához.

Homlokzatra fel!

A fűtési szezon beköszöntével állandó visszatérő téma az energiahatékonyság, energiatakarékosság. A falak külső hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiaszámlák csökkentésének. A homlokzatok megfelelő szigetelésével csökkenthető a fűtésszámla, növelhető a megtakarított energia mennyisége. Ám a megfelelő homlokzati szigetelésnek nem csak energiahatékonynak, de tűzbiztosnak is kell lennie.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár