Szigorodó épületenergetikai előírások a szomszédban

Kruchina Sándor

Szerbia szigorította épületenergetikai előírásait az Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében. Ezzel jóval szigorúbban szabályozza az új épületekre vonatkozó hőátbocsátási értékeket, mint hazánk.

Németországban, Ausztriában, Szlovákiában jóval szigorúbbak az épületenergetikai előírások, mint hazánkban. Eddig arra hivatkoztak, hogy jó, jó, de azok gazdagabb országok, Most azonban Szerbia is megelőzött bennünket.

Szerbiában 2012. szeptember 30-tól lép életbe az a rendelet, amely új hőátbocsátási tényező határértékeket ír elő az új építésű házakra. Déli szomszédunk komolyan veszi az Európai Uniós csatlakozást, és jogrendszerét folyamatosan igazítja az uniós normákhoz. Így most az épületszigetelés területét is nagy lépést tett előre. Mivel a régi előírások túl enyhék voltak, ezért radikális lépésre volt szükség: a követelményértékeket a német és osztrák szabályozás szintjére emelték.

Épületenergetikai előírások Szerbiában

Homlokzat

Nézzük most azt a szerkezetet, amely Magyarországon kínosan energiapazarló, a homlokzatok hőátbocsátási tényezőjét új épületek esetén.

  • Németországban az előírás U = 0,28 W/m2K, ez egy B30-as falra vetítve 12 cm hőszigetelést jelent (lásd a diagramot).
  • Ausztriában tartományi szabályozás alá esik ez a kérdés, de többnyire U = 0,35 W/m2K határértéket – 9 cm – állapítanak meg.
  • Szerbiában viszont az ősztől U = 0,3 W/m2K lesz a követelmény – 11 cm
  • Magyarországon ez U = 0,45 W/m2K – 7 cm –, vagyis 50 százalékkal több energiát vesztenek a magyar falak, mint a szerbek.

Épületenergetikai előírások Szerbiában

Födémek, tetők

Hasonló, ha nem is ilyen nagy különbség mutatkozik a többi épületszerkezet esetében is.

  • Pincefödém esetében ugyancsak U = 0,3 W/m2K a határérték új épületeke Szerbiában, amíg
  • magas és lapos tetőknél U = 0,15 W/m2K.

És mi ebből a tanulság számunkra? Ha nem szeretnénk, hogy a hiányos állami szabályozás miatt már a Balkán is állva hagyjon bennünket, legalább a szakma által javasolt értékeket kell a kor színvonalához és a gáz árához igazítani.

  • Így a homlokzatok U-értéke 0,2 W/m2K legyen,
  • a lapos és magas tetők, a padlásfödémek a 0,15 W/m2K értéket mutassanak,
  • az alsó zárófödémre pedig 0,25 értéket tartsuk szem előtt.

Máskülönben az újonnan épített házaink 2020-tól, a kötelezően bevezetendő új szabályozás miatt jelentősen veszítenek értékükből. És addig is jóval több energiát fogyasztanak, mint ami szükséges lenne, károsítva ezzel környezetünket és apasztva pénztárcánkat.

Kapcsolódó cikkek

Ha kopog a szomszéd - Hangszigetelés hatékonyan

Van úgy, hogy a szomszéd átkopog, ha zajosak vagyunk – de gyakran a felső szomszéd kopog a fapapucsával a járólapokon a fejünk felett. Egyik se kellemes, de megfelelő anyagok és szerkezetek alkalmazásával elkerülhetjük ezeket a kellemetlen pillanatokat.

A modern, szigetelt épületek légtömör héjazata a kéményválasztást is befolyásolja

A hagyományos, hátsó szellőzésű kéményekben folyamatosan áramlik ki a levegő a kéményen keresztül, valahogy úgy, mintha bukóra nyitva hagynánk az ablakot. Az ilyen hagyományos kéményrendszernek ez az ún. hátsó kiszellőztetés az egyik alapvető működési jellegzetessége, hiszen a béléscsöve samottból készül.

Káros anyagok a szoba levegőjében

A szigorú épületenergetikai előírások miatt csak olyan épület épülhet, ami eléggé „becsomagolt” ahhoz, hogy a fűtési hőenergiát bent tartsa. Ugyanez igaz a felújításokra is, amikor ablakot cserélnek. Ezekből a lakásokból nem szökik ki a hőenergia, de nem is szellőznek megfelelően Az ablakok ötletszerű nyitogatása sajnos nem elég a jó levegőhöz. Két ablaknyitás között, zárt ablakok mellett levegő nem jut sem ki, sem be. Mi ennek a következménye?

Hőszigetelés mindenkinek – de hol is kezdjük?

Megérkezett a tél, újra hideg a fal, a padló, húznak az ajtók, ablakok. Most már a bőrünkön érezhetjük, hogy idén nyáron is elhalasztottuk a felújítást. De hol is kezdhettük volna? Hőszigetelés vagy a nyílászáró csere? Logikus, ám egy családi házon számos más nem megfelelően hőszigetelt területet találunk. Szakértőink segítségével végignézzük, mikor mely területtel érdemes kezdeni, miért és milyen hőszigetelő anyagot használjunk?

Knauf Insulation Tudástár 2016

 

Szigeteléssel a szállópor koncentráció is csökkenthető

Magyarországon 70%-ban a lakossági fűtés a felelős a téli szezon kezdetén megnövekvő szállópor-koncentrációért, mely növeli a szmog kialakulásának lehetőségét is. A Knauf Insulation szakemberei szerint ennek oka leginkább az, hogy 10-ből csupán 2 magyar családi ház megfelelően hőszigetelt, a fennmaradó 8 nem, vagy csak részben szigetelt ingatlan többlet energiafogyasztása pedig nagymértékben hozzájárul a rossz minőségű, szállóporral terhelt levegőhöz. Az ingatlanok hőszigetelésével ugyanakkor jelentősen, akár 50%-kal is csökkenthető lenne nem csak a családok fűtési költsége, de a levegő finomszemcse tartalma is.

Dombház szupervályogból - egy alternatív építészeti technológia

A megszokottól eltérő dolgokra félve, kétkedve tekintünk. Biztonságos? Megéri belevágni? Nem történik ez az építkezésben sem  máshogyan. Valószínű, hogy itt az ideje elgondolkodnunk a jól bevált építési, építkezési módok leváltásán, ezzel is hozzásegítve magunkat egy fenntarthatóbb világ kialakításához.

Homlokzatra fel!

A fűtési szezon beköszöntével állandó visszatérő téma az energiahatékonyság, energiatakarékosság. A falak külső hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiaszámlák csökkentésének. A homlokzatok megfelelő szigetelésével csökkenthető a fűtésszámla, növelhető a megtakarított energia mennyisége. Ám a megfelelő homlokzati szigetelésnek nem csak energiahatékonynak, de tűzbiztosnak is kell lennie.

Homlokzat- és falburkolat téglából

A gazdag színválasztékú klinkertégla kezelést nem igénylő, minőségi homlokzati felület kialakítására kínál lehetőséget. A szerelési előírások betartásával akár az építtető is elkészítheti épületének hőszigetelő díszburkolatát, mely nyáron kellemesen hűvös, télen barátságosan meleg otthont biztosít.

Önnek ajánljuk
Álmennyezet tudástár