Nehezíti az életünket a klímaváltozás, különösen a nagyvárosokban élőket sújtja a szélsőséges időjárás. A gondok enyhítésére nyújt lehetőséget a zöldtető. A városok fenntartható fejlődésének egyik feltétele a zöldfelületek növelése.
A városokban újabb, jelentős arányú zöldfelületet már csak a tetőkön lehet kialakítani. A zöldtetőnek számos előnye van, több bajra is megoldást jelent.
Az alapvető gond a zsúfolt városokban, hogy a nappali meleget az épületek és az aszfalt tárolják, majd azt éjszaka sugározzák vissza. Ezt hívják „hősziget effektusnak”, az éjszakai forróságban az ott élők nem tudnak pihenni, ez jelentősen terheli szervezetüket. Különösen a panelházakra igaz ez, ahol a legfelső emeleten, akár 35–40 Celsius-fokos is lehet a hőmérséklet.
Egy-egy nagyobb hőhullám akár 15–50 százalékkal is növelheti a halálozási arányt a nagyvárosokban. A tömegesen bekapcsolt légkondicionáló berendezések pedig tovább rontják a helyzetet, mert a működésük során termelt és a bentről kivont hőt, azt utcára jutatják ki, ezzel még jobban fölmelegítve a belvárosokat.
A megszaporodott zivatarok, felhőszakadások oka a forró levegő gyors felfelé áramlása, amely a felső légrétegben ütközik a hideg levegővel. A két, jelentősen eltérő hőmérsékletű légtömeg találkozása csapadékképződéssel jár, és ez váltja ki a zivatarokat.
A klímaváltozás következtében a csapadék egyenlőtlenül esik le, hosszú, száraz időszakok után egyszerre nagy mennyiségű víz szakad le ránk. Mára a lehullott csapadéknak legalább a fele az esős időszak 1 százaléka alatt esik le. A csatornák ezt képtelenek elnyelni, áll a víz az utakon –, aki nagyvárosban él az gyakran láthat ilyet.
Az a szép a zöldtetőben, hogy több gondra egyszerre nyújt megoldást. Az ültetőközeg vastagságától függően a tetőn kialakított zöldfelület megtartja akár a lehullott csapadék 70 százalékát is, ezzel jelentősen csökkenti a csatornahálózat terheltségét.