Határolás növényekkel: legyen sövényből a kerítés!

Zöld kerítés. Nem, ez nem a klasszikus, zöldre festett kerítést jelenti, hanem azt, hogy bizonyos növények alkalmasak a telken belüli határolásra, sőt, több növényfaj a telek körbekerítésére is tökéletes, szinte vetekszik a hagyományos, épített kerítésekkel. Íme, a növényhatározó kerítésépítőknek.

A hagyományos kerítésekkel szemben számos előnyük van: kitűnő árnyékolók, porzáró képességük magas, zajcsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek, valamint kellemes díszei lesznek lakókörnyezetünknek. A sövénynövények habitusuk, színük és díszítőértékeik alapján nagyon különbözőek lehetnek.

A sövényeket az alkotónövények alapján több csoportba sorolhatjuk. Így megkülönböztetünk lomblevelű és tűlevelű örökzöldekből, illetve lombhullatókból álló, azon belül is virágzó vagy nem virágdíszükért ültetett sövényeket. Természetesen a különböző sövénynövények gondozása eltérő, fajra esetenként fajtára jellemző.

Lomblevelű örökzöldek közül a borbolya, a puszpáng, a babérmeggy, a magyal, a tűztövis, a bangita és a kecskerágó használata terjedt el. A tűlevelűek közül a tiszafa, a tuja, a hamisciprus, a boróka, a ciprus és a Leyland-ciprus a legkedveltebbek.

A lombhullatók közül az aranyvessző, az orgona, a jezsáman, a gyöngyvirágcserje, a japán birs, a gyöngyvessző és a rózsalonc, melyek virágzó sövénynövényként használatosak. Illetve ide sorolható még a mályvacserje, a fehér som, a boglárkacserje, a pimpó és a fagyal.

Végül egy érdekesség, a turkesztáni szilről, más néven csodasövényről, melynek növekedése egyedülálló, évente több mint 1,5 m-t is képes növekedni és emellett még meglehetősen igénytelen is.

A sövények metszése: az örökzöldek fiatalon kellő mértékben bokrosodnak, ezért csak miután elérték a kívánt magasságot és szélességet, metsszük meg őket évente két alkalommal, lehetőség szerint tavasszal és nyár elején, az előző metszés helye felett 2-3 cm-rel.

Lombhullató virágos növények esetében csak egyszer nyírjuk meg a növényeket, egyeseket virágzás előtt, másokat virágzás után. Nyáron vagy ősszel virágzó növényeket mindenképpen tavasszal, még fakadás előtt metsszük meg, mert az újonnan kihajtó vesszők fognak virágba borulni.

A sövények metszésének legjobb módja a rézsútos metszés, amely során a növények keresztmetszetét téglalap vagy nyújtott trapéz alakúra nyírjuk, így megelőzve az alsó ágak elhalását, a növény felkopaszodását.
Természetesen minden növény növekedéséhez, fejlődéséhez valamint a dús virágzáshoz elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű csapadék, és műtrágya. Az utóbbi egészéről nekünk kell gondoskodnunk. Ősszel a kálium és a foszfor teljes mennyiségét, a nitrogén harmadát, tavasszal pedig a nitrogén kétharmadát juttassuk ki. A mennyiségek természetesen minden növény esetében eltérők lehetnek. Szinte minden növénycsoporthoz kapható már speciális műtrágya-összeállítás.

Amennyiben nincs elegendő csapadék, főleg a forró nyári időszakban, ajánlott öntözni a sövényeinket is. A legegyszerűbb, ha erről telepített öntözőrendszer gondoskodik.