A térkő kiválasztása – körkép

A bőség zavarával küzdünk a térkövek kiválasztásakor. Akkora a választék, hogy ember legyen a talpán, aki családi háza udvarára a legjobb térköveket szeretné lerakni. A gyártókat arról kérdeztünk, mire figyeljünk, ha térkövet választunk, és mit tegyen az, aki maga szeretné lerakni a kertbe.

• Melyiket hova?

A térkövek anyagáról Brieber László, a Leier Hungária Kft. díszburkolatok üzletágának vezetője elmondta természetes és mesterséges anyagú térkövek is kaphatók. A kültéri felületek kialakítására különféle ásványokból többféle megmunkálással készítenek térköveket, mint például hasítással, faragással, vágással, csiszolással, lánggal érdesítéssel. Mesterséges burkolóanyag lehet beton, fa vagy gumi, ezek közül a beépítés mennyiségét tekintve a betonból készült térburkolat a legismertebb és legelterjedtebb. A fa kockaburkolatokat jellemzően műemléki környezetben használják, amíg a gumit játszóterek csúszdái, mászókái körül alkalmazzák.

Pál Péter tervező, a Semmelrock Stein+Design Burkolatkő Kft. építési szaktanácsadója is a betont emelte ki, mint a legtöbbet alkalmazott alapanyagot. Majd hozzátette a klinkert is sok helyen használják. A klinker agyagból készül – hasonlóan a téglához és a kerámia tetőcseréphez. Amíg a betontérkövek színe avul, fakul, a klinkereké nem, mert nincs bennük festék.

Melyiket hova?

Brieber László, elmondása szerint a térburkolatok különböző típusainak felhasználása többféle minősítő, rendező elv alapján történhet.
A megjelenés szempontjából el kell döntenünk, hogy klasszikus jellegűt, amilyen a hullámkő vagy inkább a nemesített felületű terméket szeretnénk beépíteni.

Ha a felhasználást nézzük, akkor a terhelés szempontjából

• kicsi – csak gyalogos, kerékpáros forgalom számára,
• közepes – személygépkocsis forgalom lesz a térkőn vagy
• nehéz – teherautós, autóbuszos, nehezebb kommunális járműves forgalom zajlik-e az építeni kívánt burkolaton.

A lapok mérete a forgalomtól függ

• kis forgalom estén 2,5–5 cm vastagságú lapok, 6 cm alatti vastagságú térkövek ajánlottak,
• közepes forgalomnál a 6–8 cm vastagságú térkövek klasszikus vagy nemesített felülettel, a jobb teherbírás érdekében akár már rejtett oldalirányú fésűs kapcsolattal rendelkező úgynevezett nútféderes (N + F) kialakítással, amíg
• nehéz forgalom esetén 8 cm vastagság feletti termékek klasszikus vagy nemesített felületi kialakítással, hagyományos vagy az említett N + F kialakítással.

Boros István, mérnök, szaktanácsadó, a KK Kavics Beton munkatársa véleménye szerint, sajnos sok esetben a kövek kiválasztásánál a vizuális megjelenés az elsődleges szempont a műszaki terhelhetőséggel szemben. Pedig nagyon fontos a teherbírás. A burkolat teherbírása függ a kő formájától, rakási mintájától, vastagságától és a burkolat síkjának a vízszintes síktól való eltérésétől (meredek felületre nagyobb teherbírású burkolat szükséges). Ezért minden esetben először a burkolat élettartama alatti terhelést kell meghatározni, ami behatárolja a lehetséges formaválasztékot. Érdemes minden esetben szakember segítségét kérni.

Kopásállóság, teherbírás, stabilitás

Brieber László arról tájékoztatta a Homeinfót, hogy a térkövek kopásállóságáról az MSZ EN 1338 számú harmonizált uniós szabvány rendelkezik. A kopással szembeni ellenállás minősítő értéke 18 cm³ / 50 cm². Ez gyakorlatilag minden térburkolati betontermékre vonatkozik, így tehát kopásállóságban a felhasználás tekintetében nem tesznek különbséget az egyes termékek között.
Majd hozzátette teherbírás szempontjából meghatározó a forma. Kapcsolódási osztály szerint egyszerűsítve az előírásokat

• a hullámos oldalkontúrral rendelkező termék a legmagasabb,
• a dupla T-kontúrral rendelkező a közepes, amíg
• az egyenes oldalélekkel rendelkező kövek a legalacsonyabb minősítésűek.

A burkolat stabilitását még a kővastagság növelésével lehet biztosítani, de ez nem gazdaságos megoldás, mivel előállítása és fuvarozása anyag- és energiaigény szempontjából nagyobb környezeti terhelést is okoz. Az építészeti és téralakítási irányvonalak ma szinte kizárólag letisztult formavilágú, egyenes oldalélekkel rendelkező termékek beépítését részesítik előnyben. Ezek teherbírását tudják a gyártók fent említett N + F rendszerű termékekkel biztosítani.

Pál Péter hozzátette valamennyi térkő lerakható kertbe vagy akár főtérre, csak a megfelelő méretezés és az annak megfelelő használat a fontos.
Minden kőnek magas a kopássállósága, a nagy igénybevételű felületekre – ipari parkok, repülőtér, benzinkút, logosztikai csarnok, vámudvar stb. – célszerű 8–10 centiméteres köveket használni, olyanokat, amelyek mindkét irányba kötnek.

Boros István szerint a KK Kavics Beton Kft. választékában az antikolt, négy méretben kapható formák (kistégla, négyzet, tégla, nagytégla) a legkedveltebbek. E termékcsoporthoz tartozó kövek vastagsága 7 cm, amelyek kis terhelésű burkolatnak alkalmasak. Elsősorban családi házakhoz, autóforgalomtól mentes területekhez ajánlott.
A burkolat akár egyféle, akár mind a négyméretű kő felhasználásával kialakítható. Nem szükséges szabályos mintában fektetni. Csak a fantázia szab határt felhasználásának. Mivel a burkolókő öregbített (antikolt), így a hagyományos szegélykövek felülete eltérne a burkolókőétől. A burkolat szélének lezárására inkább a termékcsaládhoz tartozó nagytéglát érdemes használni, amely alkalmas süllyesztett és kiemelt szegély építésére is. Szintén az antikolt burkolócsalád tagja az úgynevezett blokk, amely használható paliszádként, építhető belőle tám- és kerti fal, de akár kerítés vagy lépcső is. A család tagjaival egységes kertet építhetünk, ahol a különböző funkciójú szerkezetek harmonikusan illeszkednek egymáshoz.
A természetes hatású, antikolt kövek kitűnően illenek romantikus vidéki villákhoz, családi házakhoz, de impozáns sétálóutcákban is megállják helyüket.

Boros István kiemelte a KK Kavics Beton egyik speciális termékét is, a segítőkövet. E különleges burkolóelem a bordázott felületének köszönhetően érzékelhetővé teszi a veszélyes területeket. Csúszásgátló felülete nagy segítséget nyújt a vakok és gyengénlátók számára. Használata elengedhetetlen pályaudvarokon, kereszteződésben és gyalogátkelők környékén.

Növényekkel beültethető térkövek

Brieber László elmondta, hogy növényekkel történő kombinált beépítésre a legősibb termék a gyeprácskő, ennek a lapfelületben kialakított szivárgó nyílásaiba gyep ültethető. Ez a nyári időszakban folyamatos öntözést, ápolást igényel, ellenkező esetbe a beton mellett nem jut elég nedvesség a fű gyökérzetének, így az kiszáradhat.

A gyeprács mellett ma az úgynevezett rézsűelemek használatosak növényekkel kombináltan történő beépítésre. Ezeknél a termékeknél a növény nem csupán dekorációs célokat szolgál, hanem fejlődése folyamán gyökérzetével átszövi a teljes rézsűelemet, illetve ennek hátoldali megtámasztó anyagát. Így jelentős mértékben hozzájárul az épített szerkezet stabilitásának növeléséhez.

Pál Péter a növényfalak kialakításához többféle növényekkel beültethető követ ajánl, van, amelyik inkább a kiskertekbe való, de van olyan is, amelyik vasalható, nagy teherbírású, ebből akár három méter magas növénnyel beültetett falat is lehet építeni.

Vízáteresztő térkő

Brieber László szerint, ha fontos a térkő vízáteresztése, akkor gyeprácsot vagy más, olyan kialakítású térkövet érdemes választani, amelyek között könnyen elszivároghat az esővíz.

Boros István a legnagyobb vízáteresztő keresztmetszettel a rácskövek rendelkeznek, ezek füvesíthetők is. De van kisebb vízáteresztő keresztmetszettel rendelkező is, amely nem füvesíthető, a hézagokat jó vízáteresztő képességű szemcsés anyaggal kell feltölteni és általában ipari felületeken, parkolókban alkalmazzák.
Növényfalak építéséhez a bordás kosár terméküket javasolta. Tám- és kerti falak építhetők a támfalból és a blokkból, ezekkel a síkból kiemelt növényszigetek készíthetők.

A lerakás

Brieber László szerint általában javasolt szakemberrel burkoltatni, de kisebb terhelésre igénybevett, egyszerűbb burkolatokat ügyesebb kezűek maguk is lerakhatják. Elsősorban a különböző burkolatkialakítási előírások betartására érdemes figyelni a lerakás során. Ezek a beépítési útmutatókban valamennyi komoly gyártó honlapján elérhetők.
Viszont ha szakemberre bízzuk, minden esetben kérjünk legalább 1–1,5 éves használatnak kitett referenciát.

Boros István véleménye szerint kellő felkészültséggel házilag is lerakható a térkő. A termékismertetőjükben megtalálható az erre vonatkozó leírás. A kivitelezéshez szükséges célgépek ma már a gépkölcsönzőkben is megtalálhatók.

A kövek vágásához mechanikus roppantó vagy gyémántkorongos vizes vágó használható. Mechanikus roppantóval a kővastagság felénél kisebb méret fizikailag nem vágható és a vágott felület nem mindig teljesen sík. A vízhűtéses vágóberendezésekhez szükséges gyémántkorongok nagyon drágák, de bármekkora méretet le lehet vágni velük a kőből teljesen egyenes vonal mentén.
A burkolat és a teherhordó réteg tömörítéséhez legfeljebb 16 kN rázóerejű lapvibrátor szükséges. A burkolókő bevibrálásánál gumi vagy vulkolán lapot kell a lapvibrátor aljára erősíteni, ellenkező esetben a vibrátor acéllapja megsértheti a kövek felületét. A fenti berendezések közül a legkisebb a mechanikus roppantó, amely az átlagos csomagtartóban elfér. A vízhűtéses vágóberendezés és a lapvibrátor szállításához viszont mindenképpen utánfutó vagy platós kisteherautó szükséges.
Mint minden szakipari munkánál, itt is elmondható, hogy az a szakember, aki nap, mint nap ezzel foglalkozik, sokkal gyorsabban, kevesebb energiával végzi el az adott munkát.

Pál Péter szerint házilag is lerakható a térkő, de néhány dologra figyelni kell, így például, hogy az előkészített ágyra nem szabad rálépni. A raklapokon lévő követ keverni kell, hogy egyöntetűbb legyen a lerakott térkő színvilága. Vásárláskor 3 százalék vágási veszteséggel kell számolni. Célszerű 1–1,5 centiméterrel magasabbra fektetni a követ, majd utána besöpörni a fugázó anyagot, és vibrátorral tömöríteni. Figyelni kell a vízelvezetésre, ez vagy pontszerű legyen vagy oldalirányú lejtéssel kell kialakítani.

Timaffy Lilla