Hirdetés

Lesz lakáspolitika Magyarországon?

A tervek szerint az Európai Unió 2014 és 2020 közötti hétéves tervezési ciklusában az eddigiekkel ellentétben, engedi majd, hogy a tagországok az uniós pénzeket lakásépítésre is használják. Ezek felhasználásához azonban szükség van nemzeti programokra is – hangzott el a Társaság a Lakásépítésért Egyesület és a Magyar Téglásszövetség Konferenciáján 2012. szeptember 13-án.

Az EU a 2020-ig tartó időszakra öt fő célt jelölt ki: foglalkoztatás növelése, szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, megújuló energiaforrások arányának növelése, energiahatékonyság növelése, szegénység elleni küzdelem. Ezek elérését segíti a lakásépítés támogatása, így az uniós tagállamok ezen túl intenzívebben használják fel az európai uniós támogatásokat és az Európai Befektetési Bank finanszírozási konstrukcióit a lakásügyben.

Ahhoz, hogy legyen Magyarországon lakáspolitika, elsősorban politikai akaratra van szükség. A lakásépítés témája, akkora horderejű, hogy a pártpolitikán fölülemelkedve ciklusokon átnyúló egyezségre kell, jussanak a politikusok.


Az „Európa 2020” névre keresztelt stratégia fő céljai a munkahelyteremtés és az életszínvonal növelése. Ez a stratégia meghatározza a tagországok számára útirányt, majd a tagállamoknak e célok mentén kell, saját céljaikat kitűzni.

lakáspolitika Magyarországon

A bizottság 2010-ben hozta nyilvánosságra az „Európa 2020” elnevezésű stratégiáját. A stratégia a munkahelyteremtésről és az életszínvonal növeléséről szól: kijelöli a tagországok által követendő útirányt, és megmutatja, hogyan valósíthatja meg Európa az intelligens, fenntartható növekedést, és hogyan teremthet új munkahelyeket.

A stratégia szerint javasolt területek:

  • foglalkoztatás,
  • kutatás és innováció,
  • éghajlatváltozás és energia,
  • oktatás,
  • a szegénység elleni küzdelem.

Európai építőipari stratégia

A 2012. július 31-én jelentették be az európai építőipari stratégia előkészítését, ebben az alacsony energiafelhasználású épületek építését, és az energiahatékony felújításokat ösztönzik. Az EU-ban a GDP közel 10 százalékát adja az építőipar, sőt a munkavállalók több mint 10 százaléka az építőiparban dolgozik, ez húszmillió munkahelyet jelent. Az Európai Bizottság által az ágazat fellendítésére javasolt stratégia egyben segíti a munkahelyteremtést és a gazdaság fenntartható fejlődését.
A fő cél az épületek energiahatékony felújítása, ennek érdekében kedvező befektetési feltételeket kívánnak teremteni. Így például az Európai Befektetési Bank (EBB) által rendelkezésre bocsátott összesen akár 120 milliárd eurót kitevő kölcsön felvételének ösztönzésével.

Ha szeretnénk kihasználni az uniós támogatásokat és az Európai Befektetési Bank finanszírozási konstrukcióit, akkor a lakásügynek meg kell jelenniük az operatív programok előkészítése során, valamint el kell készíteni a lakásépítéssel, lakásfelújítással kapcsolatos koncepciókat.

Így nem megkerülhető, hogy hazai lakásfelújítási, lakásépítési stratégia készüljön, mivel nemzeti szinten elfogadott stratégia szükséges ahhoz, hogy az Európai Bizottság a 2014–2020 közötti programok tárgyalása során befogadja a lakásépítést, lakásfelújítást, mint fejlesztési területet.

A szakmai szervezetek már régóta különféle koncepciókat készítenek az építőipar fellendítése érdekében, a bérlakásépítés, az energiahatékony épületfelújítás és a fenntartható építés területén. Most a politikán a sor, hogy beépítse ezeket a magyar stratégiába, hogy hazánk is részt kapjon az uniós támogatásokból.

A konferencia szervezői javasolják, hogy a kormány jelöljön ki kormánybiztost a miniszterelnökségen belül az uniós források lakásügyi felhasználásának előkészítésére, koordinálására, a kormánybiztos hívjon össze rendszeresen ülésező munkacsoportot a szakminisztériumok és szakmai szervezetek képviselőiből.

 | 
Vásárlási listák
További vásárlási listák