A lakásfelújítás támogatása 80 ezerrel csökkenthetné a munkanélküliek számát

Az épületek energiahatékonyságát növelő felújítások támogatása több gondra is gyógyírt jelente: csökkenne a munkanélküliség, a fűtésszámlánk és a szigeteletlen épületek energiapazarlása.

• Munkahelyteremtő szigetelés
• A támogatás az állam számára befektetés, mert bevételt jelente:
• A szigetelés haszna
• Nincsenek anyagi tartalékok
• Ösztönzők, adókedvezmények, jogszabályok

Miközben belátható időn belül sem Európában, sem Magyarországon nem fog 10 százalék alá csökkenni a munkanélküliségi mutató, a Knauf Insulation legújabb iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80–100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékony felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés. Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50–60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, emellett pedig a családok fűtésköltségét. Sőt e fejlesztések az uniós tagállamok számára 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérését is segítenék.

Munkahelyteremtő szigetelés

A most indult „Újítsd fel Európát” elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Európai Unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahelyet teremtene, mert minden, az épületfelújításba befektetett 1 milliárd euró létrehozna 7 ezer új munkahelyet. A kihívás persze Európa-szerte ugyanaz, mint hazánkban: 2020-ig az épületek felújítás arányát a jelenlegi 1 százalékról 3 százalékra növelni.

A támogatás az állam számára befektetés, mert bevételt jelente:

• az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevételt,
• a növekvő foglalkoztatást, a kapcsolódó járulékokkal, ezzel párhuzamosan pedig
• a csökkenő munkanélküliségi járadékkiadás megtakarítását,
• a csökkenő szén-dioxid-kibocsátás révén értékesíthetővé váló szén-dioxid-kvótából származó pénzt.

„Számításaink szerint, ha Magyarországon minden évben a 2,8 millió ingatlanból álló családiház-állomány 10 százalékát szigetelnénk, az 10 éven át mintegy 80–100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetetett pénzét, az állam adókedvezmények és támogatott hitelek formájában legalább 40–50 százalékkal támogatná.”

Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit, kölcsönök és kedvezmények révén. E befektetés busásan megtérült, mert 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel-többletet generált, ráadásul a német költségvetés még 1,8 milliárd eurót is megtakarított a munkanélküliségi járadékokon.

A szigetelés haszna

Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3–4-szer több energiát használ el feleslegesen. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő szigeteléssel 50 százalékkal csökkenthető. A szigetelés ára akár 2–4 év alatt megtérülhet, hosszabb távon pedig – 30 év alatt – minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

Nincsenek anyagi tartalékok

Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada, az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés gyorsan megtérül.

Ösztönzők, adókedvezmények, jogszabályok

A Knauf Insulation szakemberei a sikeres nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók – bankok, energiaszolgáltatók – bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.

Forrás: Knauf Insulation / Premier Kommunikációs Iroda