A lakásfelújítás támogatása 80 ezerrel csökkenthetné a munkanélküliek számát

Az épületek energiahatékonyságát növelő felújítások támogatása több gondra is gyógyírt jelente: csökkenne a munkanélküliség, a fűtésszámlánk és a szigeteletlen épületek energiapazarlása.

Miközben belátható időn belül sem Európában, sem Magyarországon nem fog 10 százalék alá csökkenni a munkanélküliségi mutató, a Knauf Insulation legújabb iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80–100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékony felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés. Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50–60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, emellett pedig a családok fűtésköltségét. Sőt e fejlesztések az uniós tagállamok számára 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérését is segítenék.

Munkahelyteremtő szigetelés

A most indult „Újítsd fel Európát” elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Európai Unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahelyet teremtene, mert minden, az épületfelújításba befektetett 1 milliárd euró létrehozna 7 ezer új munkahelyet. A kihívás persze Európa-szerte ugyanaz, mint hazánkban: 2020-ig az épületek felújítás arányát a jelenlegi 1 százalékról 3 százalékra növelni.

A támogatás az állam számára befektetés, mert bevételt jelente:

  • az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevételt,
  • a növekvő foglalkoztatást, a kapcsolódó járulékokkal, ezzel párhuzamosan pedig
  • a csökkenő munkanélküliségi járadékkiadás megtakarítását,
  • a csökkenő szén-dioxid-kibocsátás révén értékesíthetővé váló szén-dioxid-kvótából származó pénzt.

Szigetelés, lakásfelújítás

„Számításaink szerint, ha Magyarországon minden évben a 2,8 millió ingatlanból álló családiház-állomány 10 százalékát szigetelnénk, az 10 éven át mintegy 80–100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetetett pénzét, az állam adókedvezmények és támogatott hitelek formájában legalább 40–50 százalékkal támogatná.”

Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit, kölcsönök és kedvezmények révén. E befektetés busásan megtérült, mert 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel-többletet generált, ráadásul a német költségvetés még 1,8 milliárd eurót is megtakarított a munkanélküliségi járadékokon.

A szigetelés haszna

Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3–4-szer több energiát használ el feleslegesen. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő szigeteléssel 50 százalékkal csökkenthető. A szigetelés ára akár 2–4 év alatt megtérülhet, hosszabb távon pedig – 30 év alatt – minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

Nincsenek anyagi tartalékok

Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada, az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés gyorsan megtérül.

Ösztönzők, adókedvezmények, jogszabályok

A Knauf Insulation szakemberei a sikeres nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók – bankok, energiaszolgáltatók – bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.

Forrás: Knauf Insulation / Premier Kommunikációs Iroda

 | 
Kapcsolódó cikkek

Elérkezett a tetőcsere ideje?

Átszellőztetett homlokzati hőszigetelés ISOTEC Falpanelekkel

Hővisszanyerős szellőztető rendszer árkalkulátor

Miért válasszunk beépíthető háztartási gépeket? 7+1 figyelemre méltó készülék

5 lépés a minőségi homlokzat felé - Hogyan kíméljük meg magunkat a hosszas színválogatástól?

Elszálló építőanyagárak, komoly kihívások. Mit tehetünk? – szakértőket kérdeztünk

Hőszigeteljünk! De hogyan? A leggyakoribb kérdések és válaszok a hőszigetelésről - Letölthető segédlettel és útmutatóval

Otthonfelújítási támogatástól az építőanyag vásárlásig – Ezentúl mindezt egy helyen intézhetjük!

Így csökkentheti rezsiköltségeit állami pénzből

Felújítás, építkezés: kapcsolók, dugaljak – ne hagyjuk a végére!

Energiafogyasztásban dobogós helyen a lakosság

Házat, de gyorsan! - 4. rész - Szárnyakon a fal evolúciója

Otthonfelújítási tippek a Hörmanntól

5 pénztárca kímélő környezettudatos szempont építkezésnél

A cseh piacon erősít az Austrotherm

Nem szeretnénk mindent hallani… - Hatékony zajcsökkentés hangcsillapított szennyvízvezetékkel

Akár egy nap alatt 25%-kal csökkenthetjük fűtési költségeinket

Megéri szigetelni: mutatjuk, mennyivel drágábban adható el egy korszerűsített családi ház

Vásárlási listák
További vásárlási listák