A lakásfelújítás támogatása 80 ezerrel csökkenthetné a munkanélküliek számát

Az épületek energiahatékonyságát növelő felújítások támogatása több gondra is gyógyírt jelente: csökkenne a munkanélküliség, a fűtésszámlánk és a szigeteletlen épületek energiapazarlása.

Miközben belátható időn belül sem Európában, sem Magyarországon nem fog 10 százalék alá csökkenni a munkanélküliségi mutató, a Knauf Insulation legújabb iparági elemzése szerint Európában 1,1 millió, Magyarországon pedig mintegy 80–100 ezer új munkahely létrehozását segítené az épületállomány energiahatékony felújítása, ezen belül is elsősorban a szigetelés. Az energiahatékonyságot célzó épületfelújítások uniós átlagban 32 százalékkal, az energiahatékonysági szempontból kifejezetten korszerűtlen magyar ingatlanállomány esetében pedig akár 50–60 százalékkal is csökkentenék az energiafelhasználás mértékét, emellett pedig a családok fűtésköltségét. Sőt e fejlesztések az uniós tagállamok számára 2020-ra előírt kötelező 20 százalékos szén-dioxid-kibocsátás csökkentés elérését is segítenék.

Munkahelyteremtő szigetelés

A most indult „Újítsd fel Európát” elnevezésű energiahatékonysági kampány szervezői szerint, az Európai Unió épületállományának átfogó felújítása önmagában 1,1 millió munkahelyet teremtene, mert minden, az épületfelújításba befektetett 1 milliárd euró létrehozna 7 ezer új munkahelyet. A kihívás persze Európa-szerte ugyanaz, mint hazánkban: 2020-ig az épületek felújítás arányát a jelenlegi 1 százalékról 3 százalékra növelni.

A támogatás az állam számára befektetés, mert bevételt jelente:

  • az energiahatékonyságot szolgáló termékek eladásából származó többlet adóbevételt,
  • a növekvő foglalkoztatást, a kapcsolódó járulékokkal, ezzel párhuzamosan pedig
  • a csökkenő munkanélküliségi járadékkiadás megtakarítását,
  • a csökkenő szén-dioxid-kibocsátás révén értékesíthetővé váló szén-dioxid-kvótából származó pénzt.

Szigetelés, lakásfelújítás

„Számításaink szerint, ha Magyarországon minden évben a 2,8 millió ingatlanból álló családiház-állomány 10 százalékát szigetelnénk, az 10 éven át mintegy 80–100 ezer fővel növelné az építőiparban foglalkoztatottak számát – mondta el Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ez a cél sikeres külföldi példák alapján akkor lenne elérhető, ha a lakosság minden energiahatékonyságba, szigetelésbe fektetetett pénzét, az állam adókedvezmények és támogatott hitelek formájában legalább 40–50 százalékkal támogatná.”

Németország 2010-ben 1,4 milliárd euróval támogatta a lakosság ingatlanjainak komplex energiahatékonysági fejlesztéseit, kölcsönök és kedvezmények révén. E befektetés busásan megtérült, mert 340 ezer új munkahelyet hozott létre, 5,4 milliárd euró adóbevétel-többletet generált, ráadásul a német költségvetés még 1,8 milliárd eurót is megtakarított a munkanélküliségi járadékokon.

A szigetelés haszna

Magyarországon a rosszul vagy egyáltalán nem szigetelt ingatlanállomány 3–4-szer több energiát használ el feleslegesen. A hagyományos technológiával épült családi házak átlagos energiaigénye megfelelő szigeteléssel 50 százalékkal csökkenthető. A szigetelés ára akár 2–4 év alatt megtérülhet, hosszabb távon pedig – 30 év alatt – minden szigetelésbe fektetett forint több mint 7 forint hasznot hoz az ingatlantulajdonosok számára.

Nincsenek anyagi tartalékok

Az állam által az energiahatékonysági fejlesztésekhez nyújtott kedvezményeket és ösztönzőket az a tény is szükségessé teszi, hogy a GfK felmérése szerint a magyar háztartások 75 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, amíg Nyugat-Európában ez az arány 30 százalék körüli. Ez azt jelenti, hogy a magyar háztartások kétharmada, az előfinanszírozási igény miatt nem képes ingatlanán energiahatékonysági fejlesztést végrehajtani, például szigetelni, még akkor sem, ha ez a befektetés gyorsan megtérül.

Ösztönzők, adókedvezmények, jogszabályok

A Knauf Insulation szakemberei a sikeres nemzetközi példák alapján úgy látják, hogy az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, hanem ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálnia kell a folyamatot, így az ebben az iparban lehetőséget látó és érdekelt beruházók – bankok, energiaszolgáltatók – bevonásával forrásokat lehetne biztosítani a fejlesztésekhez.

Forrás: Knauf Insulation / Premier Kommunikációs Iroda

Kapcsolódó cikkek

Homeinfo Kedvezmény Hetek

Építkezés, felújítás, lakberendezés? Több 100 kupon, 10-40% kedvezmény, több 100 üzletben.

A lakásokkal szemben egyre nagyobb kereslet mutatkozik a házakra

A korábban nagy népszerűségnek örvendő lakások kezdik elveszteni a varázserejüket. Persze még mindig vannak olyanok, akik szívesebben alakítják ki otthonukat egy lakásban, mint egy házban, de egyre többet vannak azok, akik a házakat részesítik előnyben. Az Ingatlannet.hu utánajárt minek köszönhető a változás.

A pécsi Pollack Mihály Technikum és Kollégium nyerte az Austrotherm suli díját

Az Austrotherm Kft. a honlapjára készített segédanyaggal segíti a szakirányú oktatási intézményeket.

„Na, ez jó vétel volt!” – Amikor a nyílászáró hosszú távú befektetés

Mindenképpen érdemes kicsit benézni a dolgok mögé, ahol megtalálhatjuk azokat tényezőket, illetve azok részleteit, amitől egy termékcsoport, mint például a házunk ablakai, a bejárati ajtó, a teraszajtó a „Na, ez jó vétel volt!” kategóriába kerül.

Lépcső a szobából a teraszra? Minek?

Ki szeretne a nappaliból a teraszra lépcsőkön feljutni? Pedig, ha terasz alatt lakótér van - és ez azért előfordulhat – oda bizony kellő vastagságú hőszigetelés dukál, vastagabb, mint a lakóterek közé. De mi van akkor, ha nem fér el? Mutatunk három hőszigetelési példát ahol a „helynek” döntő szerep jutott.

82 év alatt újulhat meg a teljes családi ház állomány Magyarországon. Unokáink már látni fogják?

Magyarországon 2,7 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat.

Belvárosi kislakás átalakítása – Merész ötletek keltek életre

A lehető legjobb térkihasználás volt a cél a Budapest belvárosában található lakás átalakítása során. Íme, egy látványos újjászületés tanulságos története.

Patikamérlegen a hőszigetelés vastagsága

A 2021. január 1-je után új építésű lakóépületek esetén előírt közel nulla energiafelhasználás eléréséhez a hőszigetelési vastagságoknak elkerülhetetlenül növekednie kell. Ez tény és szakemberek évek óta figyelmeztetnek a közeledő változásra. Tévedés viszont, hogy ez csak az építési költségek komoly emelkedésével lehetséges.

Otthonunk egészséges lakóklímája a jó minőségű hőszigeteléssel kezdődik

Az elavult hőszigetelés nagyban befolyásolhatja a beltéri klímát, amiben élünk, ezért kiemelten fontos, hogy az ősz közeledtével, milyen felújításon esnek át a kevéssé korszerű épületek.

Gyorsabb kivitelezés, hosszabb távú megoldás – tetőszigetelés okosan

A tetőszigetelés okos megoldását képviselő ISOTEC egy olyan komplett rendszert kínál, melynek alkalmazásával hatékonyan küszöbölhetők ki a hagyományos technikák használatából eredő hibák.