A válság alatt eddig átlagosan 12 százalékkal csökkent az ingatlanok ára, ez azonban az ország különböző területein jelentős eltérést mutat. A helyzet jelenleg a vevőknek kedvez. Különösen nehéz eladni a lakásokat Budapest négy kerületében, ahol három évre elegendő készlet halmozódott föl.
Úgy tűnik 2011 a mélypont, jövőre az ingatlanpiac föllendülhet, ha a végtörlesztés következtében előállt új kínálathoz fizetőképes kereslet és a hitelezést ösztönző kormányzati intézkedések társulnak – állapították meg az OTP elemzői az általuk készített Értéktérkép 2011/2-ben. Vizsgálatuk alapja az elmúlt egy év, azaz a 2010. I. félév és 2011. I. félév közötti időszak.
Országosan, 2008-tól 2011. I. félévéig körülbelül 12 százalékkal csökkent a lakóingatlanok átlagára, de területileg nagy a szórás.
Kistérségi szinten nagyon változatos a kép (1. térkép). 71 kistérség esetében látunk áremelkedést, s több mint a felénél ez meghaladja az 5 százalékot. A legtöbb ilyen kistérség Zala megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van.
Hasonló területi rendezetlenségben helyezkednek el a legnagyobb mértékű áreséssel sújtott kistérségek, a legtöbb, Veszprém megyében található. Kelet-Nyugat megosztottság nem létszik, de néhány homogén terület igen:
- emelkednek az árak Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas, illetve Zala és Somogy megye szomszédos területein, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg keleti részén;
- átlagnál jobban csökkennek az árak Fejér, Komárom-Esztergom és Pest határos területein, illetve Veszprém és Baranya megyében.
Kistérségi szinten a helyi sajátosságok (például munkahelyteremtés, idegenforgalom) jelentősen befolyásolják az árakat.
1. térkép
Budapesten irányítószám-körzeteket nézve ugyancsak nagyon változatos a kép (2. térkép).
- Budán a II., Pesten pedig az V., VI., IX., XV., XX. és XXIII. kerületek körzeteinek legalább felében nőtt az eladott lakások átlagára az elmúlt évben.
- az I., XII., XVI., XVII., XVIII. kerületekben egy kivétellel minden körzetben, a XIX. és XXI. kerületben pedig egyöntetűen csökkentek az árak.
31 körzet átlagára csökkent 10 százaléknál többel (ebből 13 budai), ugyanakkor 11 körzet esetében legalább ilyen mértékű a növekedés, s ezek közül mindössze a 1038-as van a budai oldalon, erre a területre esik Békásmegyer.
2. térkép
Nagy eltérések a tényleges árak között
Országosan nyolcszoros, Budapesten belül pedig négyszeres árkülönbség tapasztalható. A jelenlegi átlagárak alapján kirajzolódó kép (3. térkép) megfelel az általános előzetes elgondolásoknak.
Budapest és agglomerációja, a Balaton környéke, illetve a nagyvárosokat tartalmazó kistérségek a legdrágábbak. Megyei szinten 2,3-szoros különbség van a legolcsóbb Nógrád (86 ezer Ft/m2) és Pest (200 ezer Ft/m2) átlagárai között.
Kistérségi szinten azonban már nyolcszoros az eltérés a két véglet között. Amíg öt kistérség (bodrogközi, sarkadi, encsi, jánoshalmai, lengyeltóti) fajlagos átlagára az 50 ezer forintot sem éri el, tíz esetében meghaladja a 200 ezer Ft/m2-t, s a balatonföldvárié a 300 ezres limitet is átlépi. Ebben szerepet játszott a tóparti ingatlanok nagyobb részaránya, és az új fejlesztések átadása is. A legdrágábbak közül öt kistérség a fővárossal határos (monori, szentendrei, dunakeszi, budaörsi és pilisvörösvári), négy Balaton-parti (fonyódi, balatonfüredi, siófoki és balatonföldvári), a tízedik pedig a hévízi kistérség.
3. térkép
Budapesti ingatlanok árai
A Budapesten egységesebbek az árak (4. térkép), kerületi szinten a megyeivel majdnem megegyező, 2,2-szeres abszolút különbség tapasztalható, a legolcsóbb (XXI. kerület, 171 ezer Ft/m2) és legdrágább (II. kerület, 380 ezer Ft/m2) között. Irányítószám-körzeteket vizsgálva már négyszeres a különbség az 1211-es (147 ezer Ft/m2) és az 1014-es (589 ezer Ft/m2) között.