Lakáspiaci árak alakulása: főváros vs. vidék

Kétségkívül nagy összeget kell letennünk az asztalra, amennyiben saját otthont szeretnénk vásárolni. Az, hogy mennyire magas a lakáson levő árcédula, sok mindentől függ. Egyrészt függhet attól, hogy az adott lakás az országon, illetve a városon, településen belül hol helyezkedik el. Másrészt az is befolyásolhatja, hogy milyen típusba (téglalakásba vagy panellakásba) sorolható. Mindemellett pedig az állam által nyújtott támogatások sem elhanyagolható szempontok.

Nem mindegy hol veszünk téglalakást

Először az Ingatlannet.hu téglalakásokra vonatkozó júniusi statisztikája alapján kerül összehasonlításra a főváros vidékkel szemben. A Budapesten megvásárolható téglalakások átlag négyzetméter ára mindig kiugróan magas volt a megyeszékhelyekhez képest. Most, 2020 júniusában, a fővárosunk téglalakásainak egyetlen négyzetméterének átlagára 840 ezer forintnak mutatkozott.

A vizsgált megyeszékhelyek közül Budapest után 540 ezer Ft/m2-es átlagárral Győr és Debrecen téglalakásai voltak a legdrágábbak. A fél millió forintos átlag négyzetméterár közelében voltak a kecskeméti téglalakások is, a maguk 480 ezer Ft/m2-es átlagárukkal. Tőlük a szegediek sem maradtak le sokkal, ahol egy négyzetméter átlagosan 470 ezer forintba került. A versenyzők közül Pécsen volt a legkedvezőbb, 410 ezer Ft/m2 a téglaépítésű lakások átlagára. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy fővárosi téglalakásért Pécsen kettőt is kapnánk.

Téglalakások átlagára megyeszékhelyeken

Kis árdifferencia van a panelek piacán

Persze a panelek általában olcsóbban beszerezhetők, mint a téglalakások, és emellett még az árbeli különbségeik sem olyan magasak annak függvényében, hogy vidéken vagy a fővárosban helyezkednek-e el.

Budapest lakáspiacán a panelek sem olcsók – már ha hazánk megyeszékhelyeihez viszonyítjuk őket. A panelek átlagára a fővárosban idén júniusban elérte az 570 ezer Ft/m2-t. A többi szereplő közül itt is Debrecen, valamint Győr számítottak még drágábbnak a 400-420 ezer Ft/m2-es átlagáruk alapján.

A középmezőnyben találhatjuk Kecskemétet és Szegedet. Bács-Kiskun megye székhelyén a panelek átlag négyzetméter ára 380 ezer forint, a napfény városában pedig 350 ezer forint volt. Pécsen viszont „csak” 320 ezer forintot kellett átlagjaiban nézve kifizetni a panellakások egy négyzetméteréért.

Összességében a vizsgált megyeszékhelyek panellakásainak legdrágább és legolcsóbb júniusi átlagára között mindössze 250 ezer Ft/m2 volt. Tehát a panelek esetében Budapesten kevésbé szálltak el az árak, ami a téglalakások esetében nem mondható el.

Panellakások átlagára megyeszékhelyeken

A falusi csok népszerűsíti a községek lakáspiacát

Bár tavaly csökkenőben voltak a lakáseladások, a kisebb települések forgalombeli aránya nagyra, egészen 60%-ra növekedett. Ehhez képest a főváros, valamint a megyeszékhelyek, a 20%-ot sem érték el. A vidéki ingatlanok népszerűségüket jó eséllyel a falusi csok-nak köszönhetik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának elemzése szerint 2020 májusáig már 10.000 család vette igénybe az állam által nyújtott otthonteremtési kedvezményt.

Forrás: ingatlannet.hu

Kapcsolódó cikkek

Hogyan lesz lakóház egy konténerből? – Engedélyek, átalakítás, közművek

Hazai elterjedtsége még eléggé csekély a konténerből átalakított és lakhatóvá tett házaknak, de nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a külföldi és már néhány hazai oldalt, ahol ilyen kiváló, mutatós, környezetbarát, költséghatékony építményeket mutatnak be. Több magyar vállalkozás foglalkozik a konténer házak tervezésével, átalakításával, árusításával, továbbá a helyszínre telepítésével, a szükséges közműbekötésekkel és az engedélyeztetéssel is.

Felkészülés az építkezésre

Sokan szeretnének új ház építésébe fogni, de sajnos információ hiányában az építkezés folyamata nem mindig zökkenőmentes. Célunk, hogy mindenkinek, aki építkezni szeretne segítséget nyújtsunk az indulásban. Íme az útmutató, mely rávilágít a fontosabb momentumokra.

Hitelfelvétel okosan - 7 lépésben

Életünk során legalább egyszer, nagy valószínűséggel előfordul, hogy kisebb vagy nagyobb összegű hitel felvételére szorulunk. Komoly döntést kell ekkor meghoznunk, mely több évre, akár évtizedekre befolyásolja majd mindennapi életünket. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a megfelelő körültekintéssel járjunk el, mielőtt aláírjuk a szerződést.

CSOK: 36 ezer családnak 87 milliárd forint támogatás

Mit sem veszített népszerűségéből a CSOK. Ezt támasztja alá, hogy 2016. decemberében 9,6 milliárd forint értékben kötöttek szerződést, ez pedig rekord összegnek számít a program kezdete óta.

Könnyítések a CSOK-ban

Ismét változnak a CSOK szabályai. A cél, hogy még több Magyar család számára váljon elérhetővé a Családi Otthonteremtési Kedvezmény.

Érezhető-e már a CSOK-hatás?

A két éve tartó lakáspiaci fellendülés idén sem áll meg, a tavaly tapasztalt fogalomnövekedés jelenleg is kitart. Áprilisban 4%-kal, májusban pedig 3%-kal magasabb tranzakció számot regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

A CSOK bővítésének következményei: telek és ingatlan ár növekedés

Cikkünkből megtudhatja, milyen mértékű ingatlan és telek ár változásra lehet számítani az ország egyes területein a nagy keresletnek köszönhetően.

Az éves szinten hiányzó 25 ezer lakóingatlan

Az „Évente 25 ezer új lakóingatlan hiányzik a magyar piacról”címmel március 22-én megrendezett sajtótájékoztató az ingatlanpiac múltbéli, jelenlegi és várható helyzetéről, változásairól informálta a sajtó képviselőit.

5 kérdés és válasz a NOK-ról

Röviden már esett szó a Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK). Következő cikk sorozatunkban olyan információkat szeretnénk kérdés-válasz formájában összegyűjteni, melyek segítségével egy átfogóbb képet nyújthatunk az amúgy bonyolultnak tűnő rendszerről.