Az egyes építőanyag gyártói szegmensekben tapasztalt folyamatok megerősítik, hogy 2019 negyedik negyedévében lassulás volt látható a magasépítéssel, ezen belül különösen a lakásépítéssel kapcsolatos építőanyagok piacain.
Az 5%-os újlakás-áfával tavaly év végével megvalósuló újlakás-projektek nyomán a cseréptermékek iránti kereslet az év végével megugrott, de a szerkezetépítő anyagoknál az utolsó negyedévet már a csökkenés jellemezte 2018 azonos időszakához képest, amely a sok párhuzamos projekt miatt időben széthúzva jelentkezik az építőkémiai és a homlokzati hőszigetelőanyagok, valamint az épületgépészeti termékek piacain. Ez összefügg azzal, hogy számos újlakás átadása 2020 elejére csúszik át. 2019 egészében az építőanyag gyártói szegmensek jellemzően vagy stagnáltak vagy 5-10% között növekedtek, míg a teljes építőipar 22,2%-al nőtt tavaly.
A vidéki csok 2019 év közepi elindításának hatása még nem érzékelhető, azonban az 5%-os újlakás-áfa kivezetésével a vidéki megyeszékhelyeken határozottan visszaestek a sok szakipart vonzó, ténylegesen elindított újlakás-építések. Az épületenergetikai korszerűsítések előmozdításához az ltp-kamattámogatás kivezetése nyomán láthatóan visszaszorulóban vannak lejáró ltp-megtakarítások, hasonló ösztönző nélkül a lakástulajdonosok jelentős arányban egyelőre elodázzák a korszerűsítéseket.
A MÉASZ továbbra is a számla ellenében történő részleges áfa-visszatérítést tartja olyan eszköznek amely a meglévő családpolitikai ösztönzők mellett segítené fenntartani a magasépítés lendületét. Az áfa egy részének utólagos jóváírása - az ingatlan tulajdonosának - mind az újlakás-építések, mind pedig az épületenergetikai korszerűsítések terén fehérítené az építésgazdaságot, közvetlenül kedvezményezné a tulajdonost, a meglévő családpolitikai ösztönzőket pedig jól egészítené ki. Ez a megoldás hosszú távú tervezhetőséget nyújtana az építésgazdaság szereplőinek.
2019 utolsó negyedévében az főbb építőanyag szegmensek az alábbiak szerint alakultak:
A szerkezetépítést tekintve az 5% kedvezményes újlakás-áfa kivezetése nyomán a vidéki megyeszékhelyeken visszaesett ténylegesen elindított az újlakás-építések száma. E helyszíneken a második félévtől nagyon kevés újlakás-projekt indult el, ezért nagy szükség van a megyeszékhelyeken az újlakás-építések előmozdítására, új ösztönzőkkel
Egyes beruházók a lakásértékesítés lassulásáról számolnak be és az agglomeráción kívüli kivitelezők már munkát keresnek 2020 első félévére is.
Az égetett kerámia termékeket tekintve a téglapiac az első félévben erőteljes forgalmat mutatott, de a második félév és az utolsó negyedév egyértelmű visszaesést hozott. A téglatermékek értékesítésében az év egésze kis mértékben a 2018-as bázisév alatt alakult azáltal, hogy az utolsó negyedévben 2%-os visszaesés volt megfigyelhető 2018 ugyanazon időszakához képest.
A cseréptermékek gyártói értékesítését tekintve a második félév igen jelentős növekedést mutatott, így 8-10%-al haladta meg 2018 azonos időszakát, amely összefügg a nagy mennyiségű lakóépület befejezéssel.
A fehér falazóanyagok terén a negyedik negyedév 2018 azonos időszakához képest keresletcsökkenést hozott, szemben az első háromnegyed év mintegy 15%-os növekedésével. Ennek nyomán gyártói oldalon összességében az év egészében mintegy 10%-os bővülés mutatkozott meg.
Az építőkémia termékek (ragasztóanyagok, tömítőanyagok, homlokzati hőszigetelő rendszerek ragasztói, stb.) iránt 2019 egészében élénk kereslet mutatkozott: az első félévi erős, két számjegyű bázisalapú növekedést követően a harmadik és negyedik negyedévben érezhető lassulás történt annak ellenére, hogy tavaly év végén számos épületátadásra került sor. A projekteknél feltételezhető, hogy több befejező munkálat 2020 elejére csúszik át, mivel változatlanul szűkösek a beépítő kapacitások, és ez különösen a hidegburkolási munkáknál jelenik meg erőteljesen.
Az építőkémia termékek szegmensében 2019 egészét tekintve mintegy 7-10% közötti éves növekedés volt jellemző. A termékek árai 2019 folyamán a negyedik negyedévben sem változtak érdemben.
A homlokzati nyílászárók piaca 2019-ben volumen alapon 3-4%-os mértékben nőtt, amely tartalmazta kedvezményes újlakás-áfa alatt elkészülő újlakások nyílászáróit is. A gyengülő forintárfolyam miatt dráguló import profil- és egyéb segédanyagok nyomán szükséges áremelkedés miatt az értékalapú növekedés folyó áron összesen 8-9%-ot tett ki. A homlokzati nyílászáró-piacon erősen megmutatkozik a tömeges társasházi felújítási program hiánya, egyúttal látszik a kifutó ltp-konstrukciókkal a csökkenő megtakarítási állomány is. Ezzel párhuzamosan nincs hasonló ösztönző a piacon, amely energiahatékonysági pénzalap-képzésre alkalmas lenne.
A hőszigetelő anyagok piacára is jelentős lassító hatást gyakorolt az ltp-megtakarítások állami kamattámogatásának kivezetése, amely miatt érezhetően kevesebb lakossági energiahatékonysági felújítás indult. A magánerős és a lakóépület korszerűsítési részpiacot változatlanul a vissza nem térítendő épületenergetikai ösztönzők határozzák meg. Ezek jelenlegi hiánya mellett azonban a kamatmentes hitelek piacélénkítő hatása nem tudott elegendő kiegyenlítő hatást gyakorolni. Az őszi energetikai felújítási, illetve hőszigetelési szezon késve realizálódott és kisebb mértékű volt.
Az 5%-os újlakás-áfa kivezetése az újlakás-átadások felgyorsulása hozzájárult a negyedik negyedévhez - azonban a beépítő kapacitáshiány a homlokzati hőszigetelések terén is elhúzódó teljesítéseket okozott.
Műanyagalapú (EPS) hőszigetelőanyagok
A harmadik negyedévtől az ingadozó kereslet mentén a hőszigetelési szezon nehezen indult. A kivitelezői munkaerő-hiány miatt az egyes késésben lévő nagyobb projektek nem jutottak el a hőszigetelésig, amely rontotta az őszi időszak volumenét. Az év végi újlakás-átadási hullám azonban kedvezően járult hozzá az összteljesítményhez; a negyedik negyedév a 2018-as bázishoz hasonló volument eredményezett. 2019. egészét tekintve egyszámjegyű növekedés tapasztalható.
Az árak a második negyedévtől érdemben nem változtak - sőt, kissé alattuk voltak. Ezzel párhuzamosan a forint/euró árfolyam romlása nyomán egyes alapanyagok drágultak, de követő korrekcióra az év második felében jellemzően nem volt lehetőség.
A szálas hőszigetelőanyagok iránti kereslet az év egészét tekintve hasonló volt, mint a 2018-as bázisévben.
A negyedik negyedév a harmadik negyedévi teljesítmény ismétlődött, így az építőipari statisztikában látható dinamika e részpiacon nem tükröződött. A beépítő kapacitások szűkössége és a sok párhuzamos projekt a magasépítésben tapasztalható lassulási hatást időben egyelőre szétteríti.
Az év folyamán fokozatosan csökkentek a kereskedői készletek is, amely májusban átmeneti keresletcsökkenéssel éreztette elsősorban a hatását. A szálas hőszigetelőanyagok jellemző árai a második félévben stagnáltak.
Az épületgépészeti termékek terén a beruházók számos korszerű és energiahatékony megoldás közül választhatnak. A gépészeti komponensek beépítése terén a 2019 egészében továbbra is keresleti természetű piac érvényesült: az épületgépészeti kivitelezők maximális kapacitás-kihasználtsággal dolgoztak, így a lassuló növekedés a sok projekt-befejeződés mentén egyelőre nem volt érezhető.
2019 során a gépészeti szolgáltatások díjai elfogadható szintre nőttek, ezért az elvándorlás kisebb mértékben fenyeget, mint korábban. Egyes társasházi projekteknél azonban még mindig gyenge minőség tapasztalható és ez összefügghet azzal, hogy a jó minőségű szakmunkát a beruházók esetenként kevésbé hajlandók megfizetni, amely a szürkegazdaság kockázatát növeli.
Kihívásként jelenik meg, hogy egyelőre inkább csak a nagyobb vállalkozások igyekeznek hatékonyságnövelő fejlesztésekkel (modern technológiával és gépparkkal) kapacitást bővíteni.
Forrás: MÉASZ
Folytatás Facebook-kal