Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021 január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59%-a.
A jegybank mindemellett támogatja a klímabarát pénzügyi termékek terjesztését az ingatlanok energiahatékonyságának javítása érdekében a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelek után. Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.
Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos
Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új ingatlan épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25%-ban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású. A hazánkban található 4,4 millió lakóegység3 megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68%-a CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30%-a azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben 2,69%-ot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59%-át fedte le 2019-ben. Bár 57%-kal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184%-kos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.
„Véleményem szerint még az e-statisztikák által visszaigazolt 3,59%-nál is kevesebb ingatlan felel meg jelenleg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet (BB besorolást) az ingatlanállomány kevesebb mint 1%-a teljesíti valójában. Mindazonáltal határozottan optimista vagyok az új épületenergetikai szabályokkal kapcsolatban, ugyanis nyugat-európai mércével tekintve is korszerű, szemléletében modern előírásokat tesznek kötelezővé” – mondja Gali András.