A felújítások felé tolódik az építőipar. Az ingatlanok mindössze 3,59%-a felel meg a szigorodó épületenergetikai szabályozásnak

Már a 2020-ban épülő ingatlanok tervezésekor érdemes figyelembe venni az Európai Uniós direktívák szerint szigorodó épületenergetikai szabályokat, 2021 január elsejétől ugyanis kizárólag legalább BB energetikai besorolású épület kaphat használatbavételi engedélyt. Ez az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai szerint a tavaly energetikailag besorolt épületeknek mindössze 3,59%-a.

A jegybank mindemellett támogatja a klímabarát pénzügyi termékek terjesztését az ingatlanok energiahatékonyságának javítása érdekében a 2020-2023 között kihelyezett zöld lakáscélú hitelek után. Az építőipari gyártók már évek óta a minél energia- és környezettudatosabb termékek fejlesztésén dolgoznak világszerte, így a tervezőknek és kivitelezőknek ezután is lesz miből választania. Gali András építészmérnök, épületenergetikai szakmérnök, az Országos Tanúsító Központ tulajdonosa szerint ennek ellenére időbe telik, mire az új szemlélet felülírja a megszokott gyakorlatokat és napi rutinná válik az energiatudatos megközelítés az építőiparban.

Az ingatlanok legnagyobb része korszerű és átlagos

Érdemes már az év elejétől figyelembe venni a szigorodó épületenergetikai szabályokat, hiszen számos tényező miatt csúszhat egy-egy épület befejezése. Jövő év elejétől ugyanis csak közel nulla energiaigényű, tehát olyan új ingatlan épülhet kaphat használatbavételi engedélyt az EU-ban, amely energiahatékonysága eléri a közel nulla energiaigény követelményszintjét, legalább 25%-ban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, azaz legalább BB energetikai besorolású. A hazánkban található 4,4 millió lakóegység3 megközelítőleg egynegyede rendelkezik jelenleg az energetikai állapotot vizsgáló tanúsítással. Az elmúlt 4 évben energetikailag vizsgált épületek 67-68%-a CC (korszerű) és GG (átlagost megközelítő) közötti besorolást kapott a publikusan elérhető e-statisztikák adatai szerint. Az ingatlanok 29-30%-a azonban gyenge, rossz, vagy kiemelkedően rossz minősítés (HH és JJ) között van. Az elmúlt 4 évben 2,69%-ot növekedett a minimális (AA++) és közel nulla (BB) energiabesorolás közötti épületek száma, mindazonáltal így is csak a tanúsított ingatlanok 3,59%-át fedte le 2019-ben. Bár 57%-kal több épület kapott BB besorolást tavaly, mint 2018-ban, a legnagyobb ugrást ebben a kategóriában 184%-kos növekedéssel a 2017-es év hozta. Ez utóbbi részben a 2016-os Európai Uniós szabályozási és besorolási rendszerezésre való áttérés miatt is történhetett.

„Véleményem szerint még az e-statisztikák által visszaigazolt 3,59%-nál is kevesebb ingatlan felel meg jelenleg Magyarországon az energetikai szigorításoknak. A 2019-es adatok nem reprezentálják a teljes lakásállományt, becslésem szerint a közel nulla követelményszintet (BB besorolást) az ingatlanállomány kevesebb mint 1%-a teljesíti valójában. Mindazonáltal határozottan optimista vagyok az új épületenergetikai szabályokkal kapcsolatban, ugyanis nyugat-európai mércével tekintve is korszerű, szemléletében modern előírásokat tesznek kötelezővé” – mondja Gali András.

Előbb-utóbb minden ingatlan sorra kerül

„Sokan nem tudják, az energetikai tanúsítványokat nem csak újépítésű ingatlanokra kell kiállítani, hanem minden ingatlanra, amelyet értékesítenek, a szerződés megkötéséhez ugyanis szükség van a szakvéleményre. Illetve az energetikai követelmények nem csak újépítésre, hanem meglévő épületek jelentős felújítása esetén is alkalmazandók. Jelentős felújításnak minősül például a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás.

Az e-statisztikák sokat elárulnak a magyar ingatlanok általános állapotáról, amiben reálisan nézve a szabályozásnak köszönhetően is csak évtizedes időtávon beül várható érdemben változás. Mindazonáltal úgy gondolom, hogy számottevően gyorsíthat ezen a folyamaton, ha az energiatudatos gondolkodásmód a lakásfelújításoknál is megjelenik. Jelentősen növelheti az épületek, lakások ingatlanpiaci értékét a megfelelő energetikai állapot – legyen szó akár régi, akár új épületről. Így, bár az a tapasztalatom, hogy az emberek többsége jelenleg inkább szükségből, a külső körülmények kényszerítő hatására – például meghibásodás, állagromlás miatt – újít fel, egyre több az olyan beruházó, akinek kifejezetten az energiamegtakarítás a célja. Hosszútávon a lakásfelújítások terén is az értékemelő rekonstrukciók számának növekedésére számítok” – vélekedik az épületenergetikai szakmérnök.

Lakás és ház felújítás

Mit és mikor újítunk fel?

A KSH felmérése szerint a leggyakoribb felújítás-típus a belső festés, az otthonokat átlagosan 12-13 évente festik újra. Mindemellett a vizsgált lakások közel felében a burkolatokat és a nyílászárókat is kicserélték vagy felújították az elmúlt 10 évben, míg az épületgépészetet, a hőszigetelést, illetve a külső burkolatokat mindössze a teljes állomány 20-25%-ában hozták rendbe ugyanebben az időszakban. Ezek felújítása tehát, a tendenciákat figyelembe véve, feltételezhetően 40-50 évente történik meg. A felújítási szokásokban nem tapasztalható jelentős eltérés regionális viszonylatban. A nagyvárosok és a kisebb települések között mindössze minimális eltérések tapasztalhatók. A gépészeti felújítások, valamint klíma beszerelések gyakoribbak Budapesten, míg a külső burkolatok felújítása és a hőszigetelés a kisebb városokra jellemzőbb.

„Egy megfelelő energetikai felépítésű otthon hosszútávon megtérül, példának okáért a rezsiköltségeken, már felújításkor is. Az a tapasztalatom, hogy az emberek Magyarországon a környező országokhoz képest sajnos sokkal kevesebb figyelmet fordítanak a minőségi nyílászáró kiválasztására, noha egy épület legnagyobb hővesztesége ezeken keresztül keletkezik. Pedig ma már nem kell választanunk az esztétikum és a funkció között, nem kell kompromisszumokat kötnünk. A dizájn Oscar-díjas Elegant profilok például passzívházakhoz is alkalmas hőátbocsátási értékkel bírnak, mindemellett újrahasznosított alapanyagból készülnek” – teszi hozzá Búcsi János, a belga Deceuninck nyílászáróprofil-gyártó vállalat Key Account Managere.

Fókuszban a felújítások

A Magyar Nemzeti Bank lakáshitelekkel kapcsolatos 2019 január–áprilisi időszakra vonatkozó adatai szerint 78%-ban még mindig használt ingatlanokra veszünk fel kölcsönöket, a hitelek 11,2%-át újépítésű lakásokra, 10,8%-át pedig lakások bővítésére fordítjuk. Az EUROCONSTRUCT tavalyi, 19 európai tagország építési piacára vonatkozó részletes előrejelzései szerint az építőipar növekedési üteme lassulni fog 2020-ban, valamint az építési trendek terén is átrendeződés várható. Az elmúlt öt évben erősen gyarapodó újépítések után idén a felújítási piac kilátásai tűnnek kedvezőbbnek. Mintegy 21 500 lakás épülhetett tavaly Magyarországon, ez a volumen 16 000 lakásra eshet vissza az idei évben. 2021-2022-ben pedig mindössze 12-13 000 új lakást lát reálisnak egy független elemzés a hazai piacon. A gazdasági, szabályozási és termékfejlesztési trendek tehát egyaránt kedvezően hathatnak az energetikai fókuszú és egyben értéknövelő felújítások számára üzleti megfontolások alapján az újépítések mellett.

Lábjegyzet:

  • 2009 januárja óta minden újépítésű és közhasználatú épületre kötelező energetikai tanúsítványt kiállítani, 2012 óta már a régebbi épületeknél is szükség van erre, tehát, ma már egyetlen ingatlant sem lehet eladni addig, amíg annak nincs hiteles energetikai tanúsítványa. Az ezekkel kapcsolatos statisztikák a https://www.e-epites.hu/oldalon elérhetőek. A közlemény ezeket dolgozza fel.
  • Tőkekedvezményt ad az MNB a zöld lakáscélú hitelt nyújtó bankoknak
  • Központi Statisztikai Hivatal adat
  • KSH felújításokkal kapcsolatos felmérése
  • Magyar lakásvásárlási szokások a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint
  • Az EUROCONSTRUCT 19 európai tagország építési piacára vonatkozó előrejelzése
  • Építési Piaci Prognózis 2019

Forrás: Deceuninck

Kapcsolódó cikkek

Egy évtizedünk maradt változtatni - Szigeteléssel csökkenthető a klímaszorongás

A korszerűtlen épületek többlet energiafogyasztása nagymértékben hozzájárul a klímaváltozáshoz. Szigetelésükkel azonban több üvegházhatású gáztól menthetjük meg a Föld légkörét, ugyanis így több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat.

Szigeteljünk, de nem mindegy hogyan! - A jól kivitelezett szigetelés ára 30 év alatt akár 4-szer is megtérülhet

A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtés számla átlagosan 35%-al csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet.

Lakásátalakítás csúcsrajáratva: hogyan lehet egy nagyból öt kicsit kihozni?

Adott egy szokatlanul tágas, belvárosi lakás, melynek tulajdonosa úgy döntött, hogy a nagyból több kis apartmant szeretne kialakítani. Az elsőre szinte lehetetlennek tűnő küldetést Fogarasi Dianna enteriőrtervező ötletei nyomán sikerült kivitelezni. Mutatjuk, hogyan.

Akár egy nap alatt 25%-kal csökkentheti fűtési költségeit

Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35%-a a falakon, 25%-a az ablakokon, 15%-a a padlón keresztül, 25%-a pedig a tetőn át távozik. A tető hőszigetelése az egyre népszerűbb innovatív fújható szigetelésnek köszönhetően a legegyszerűbben, leggyorsabban elvégezhető munka.

A masszázsmedence karbantartása: víztisztítás, hőszigetelés, téliesítés

Ha olyan dolgokat kellene hirtelen felsorolnunk, melyek segítségével pihentető oázist varázsolhatunk otthonunkból, akkor a masszázsmedence biztosan az első háromba kerülne. A felhőtlen ejtőzésnek azonban némi ára van: jól működő masszázsmedence nem létezik karbantartás nélkül. Vegyük sorra a teendőket!

Új hőszigetelő panel technológiát vezet be a magyar piacon az Isopan

Energiatakarékos hőszigetelő megoldást mutatott be a magyar piacon a fém hőszigetelő panelek szegmensének az egyik piacvezető gyártója az Isopan.

Hővisszanyerős szellőztetők a Zehnder kínálatában

A magyar követelményeknek megfelelő, közel nulla energiaigényű házaknak nincs természetes szellőzése, gépi szellőzés nélkül a pára nem jut ki, és a friss levegő nem jut be.

Hogyan szigeteljük utólag a tetőteret?

A tetőtér szigetelése a felújítások egyik legkényesebb területe, hiszen ha a tetőtér már lakórészként funkcionál, csak kívülről végezhető el a szigetelés. Az egyedüli megoldást a szarufák fölötti szigetelő panelek beépítése jelentheti.

Tetőtér beépítés könnyebben – Változó szabályok a tetőterek beépítésénél

Idén március 15-től változás történt a tetőtér beépítésére vonatkozó szabályozásokban.