Hol épült tavaly a legtöbb ingatlan és hol tart jelenleg a használt lakáspiac?

Úgy tűnik, még mindig tombol a lakáspiacon a vásárlási láz, ám a vevők összetétele átalakulóban van. Míg néhány évvel ezelőtt szép számmal képviselték magukat a befektetők, mára az áremelkedés miatt visszaesett az arányuk, ami egyúttal azt jelenti, hogy csökkent a készpénzes, ugyanakkor emelkedett a hitelből vásárlók száma.

• Nem mindenhol zajlanak építkezések
• Mi a helyzet a használt ingatlanokkal?
• Így néz ki a vidéki lakáspiac

Nem mindenhol zajlanak építkezések

A 2016-ban bevezetett áfakedvezménynek és az utóbbi években több körben módosított CSOK-nak köszönhetően az építkezések új erőre kaptak, de a pozitív tendencia kihívások elé állította az építőipart, amely a szűkös kapacitásai miatt rendszeresen csúszásokkal dolgozik. Bár a kiadott építési engedélyek száma alapján vezető szerepet töltünk be az EU országaival való összehasonlításban, a képet árnyalja a területek szerinti bontás – ugyanez igaz az elkészült lakásokra is.

A KSH adatai alapján 2018-ban Pest és Győr-Moson-Sopron megyében épült a legtöbb lakás, ami 375, illetve 528 ingatlant takar, az átlagot azonban a 150-250 közötti lakásszám jelenti, amely elsősorban a Nyugat-Dunántúli régióban jellemző – Somogy, Vas, Veszprém, illetve Bács-Kiskun megyében.

A legkevesebb új otthont Nógrád és Békés megyében húzták fel tavaly, de Tolna, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is azok közé a területek közé tartozik, ahol viszonylag kevés projekt került kivitelezésre.

Mi a helyzet a használt ingatlanokkal?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ezzel párhuzamosan mi zajlik a használt lakások piacán, hiszen a folyamatosan felívelő forgalom jelentős részét továbbra is ezek az ingatlanok teszik ki. A pozitív tendencia az év elején országos szinten mérsékelt tempóra váltott, a téli hónapokban stagnálás jellemezte a piacot.

Persze nem mindenhol, szép számmal akadtak ugyanis olyan térségek, városok a magyar határokon belül, ahol érezhetően drágultak az átlagos négyzetméterenkénti árak. A megyeszékhelyek viszonylatában tapasztalható átlagos 2%-os áremekedés mutatkozott többek között Kaposváron, Miskolcon és Nyíregyházán, ennél nagyobb – 4-7%-os – volt a bővülés mértéke Budapesten, Győrben Zalaegerszegen, Pécsen és Szegeden; Debrecenben pedig kiugró mértékben, 11%-kal növekedtek az átlagos négyzetméter árak.

A kiemelt városokban nagy népszerűségnek örvendenek a lakások. Ezen belül a panelek igazi slágerterméknek számítanak, így nem ritka, hogy szinte rekordidő alatt találnak gazdára. A szegmens elsősorban az adottságainak köszönheti népszerűségét (a családi házak esetén sokkal kötöttebb jellemzőkkel kell számolniuk az érdeklődőknek).

Így néz ki a vidéki lakáspiac

Mindegyik típusra érvényes, hogy területek szerint éles differenciákat tapasztalhatunk. Míg Salgótarjánban 115 ezer Ft/m² átlagáron érhetők el a lakások, addig a központi szerepet betöltő városokban téglalakásoknál 250 és 300 ezer forint, panelek esetén pedig 270 és 280 ezer forint közötti átlagos négyzetméter árakra lehet számítani.

A magasabb árszínvonalat képviselő Szegeden, Győrben és Debrecenben ehhez képest 135-168%-kal borsosabb árakkal érdemes kalkulálniuk az érdeklődőknek, míg a Budapesten meghirdetett lakások átlagos Ft/m² árai százezres nagyságrenddel szárnyalják túl a kiemelt városok árszintjét.

A lakások szóba kerülésekor nemcsak az eladó, hanem a kiadó sorba állított képviselőikre, azaz az albérletpiacra is érdemes egy pillantást vetni. Az átlagos négyzetméter árakban a megyeszékhelyek között kétszeres különbségek is lehetnek, a fővárosban pedig akár háromszor magasabb bérleti díjakra számíthatnak az érdeklődők.

Mindez azt jelenti, hogy havi 100-110 ezer forintért Szegeden, Győrben, Debrecenben vagy Pécsen egy 50 nm-es ingatlant bérelhetünk, de ugyanez az összeg Budapesten csak 25-30 négyzetméterre lesz elég (persze ebben az esetben nagyon sokat nyom a latban, hogy melyik kerületről beszélünk).

Forrás: ingatlannet.hu