Okos Otthon Rendszer →

Hol épült tavaly a legtöbb ingatlan és hol tart jelenleg a használt lakáspiac?

Úgy tűnik, még mindig tombol a lakáspiacon a vásárlási láz, ám a vevők összetétele átalakulóban van. Míg néhány évvel ezelőtt szép számmal képviselték magukat a befektetők, mára az áremelkedés miatt visszaesett az arányuk, ami egyúttal azt jelenti, hogy csökkent a készpénzes, ugyanakkor emelkedett a hitelből vásárlók száma.

Nem mindenhol zajlanak építkezések

A 2016-ban bevezetett áfakedvezménynek és az utóbbi években több körben módosított CSOK-nak köszönhetően az építkezések új erőre kaptak, de a pozitív tendencia kihívások elé állította az építőipart, amely a szűkös kapacitásai miatt rendszeresen csúszásokkal dolgozik. Bár a kiadott építési engedélyek száma alapján vezető szerepet töltünk be az EU országaival való összehasonlításban, a képet árnyalja a területek szerinti bontás – ugyanez igaz az elkészült lakásokra is.

A KSH adatai alapján 2018-ban Pest és Győr-Moson-Sopron megyében épült a legtöbb lakás, ami 375, illetve 528 ingatlant takar, az átlagot azonban a 150-250 közötti lakásszám jelenti, amely elsősorban a Nyugat-Dunántúli régióban jellemző – Somogy, Vas, Veszprém, illetve Bács-Kiskun megyében.

A legkevesebb új otthont Nógrád és Békés megyében húzták fel tavaly, de Tolna, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is azok közé a területek közé tartozik, ahol viszonylag kevés projekt került kivitelezésre.

Mi a helyzet a használt ingatlanokkal?

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ezzel párhuzamosan mi zajlik a használt lakások piacán, hiszen a folyamatosan felívelő forgalom jelentős részét továbbra is ezek az ingatlanok teszik ki. A pozitív tendencia az év elején országos szinten mérsékelt tempóra váltott, a téli hónapokban stagnálás jellemezte a piacot.

Persze nem mindenhol, szép számmal akadtak ugyanis olyan térségek, városok a magyar határokon belül, ahol érezhetően drágultak az átlagos négyzetméterenkénti árak. A megyeszékhelyek viszonylatában tapasztalható átlagos 2%-os áremekedés mutatkozott többek között Kaposváron, Miskolcon és Nyíregyházán, ennél nagyobb – 4-7%-os – volt a bővülés mértéke Budapesten, Győrben Zalaegerszegen, Pécsen és Szegeden; Debrecenben pedig kiugró mértékben, 11%-kal növekedtek az átlagos négyzetméter árak.

Az átlagos ingatlanárak változása egyes megyeszékhelyeken 2018. december és 2019. február között
Az átlagos ingatlanárak változása egyes megyeszékhelyeken 2018. december és 2019. február között

A kiemelt városokban nagy népszerűségnek örvendenek a lakások. Ezen belül a panelek igazi slágerterméknek számítanak, így nem ritka, hogy szinte rekordidő alatt találnak gazdára. A szegmens elsősorban az adottságainak köszönheti népszerűségét (a családi házak esetén sokkal kötöttebb jellemzőkkel kell számolniuk az érdeklődőknek).

Így néz ki a vidéki lakáspiac

Mindegyik típusra érvényes, hogy területek szerint éles differenciákat tapasztalhatunk. Míg Salgótarjánban 115 ezer Ft/m2 átlagáron érhetők el a lakások, addig a központi szerepet betöltő városokban téglalakásoknál 250 és 300 ezer forint, panelek esetén pedig 270 és 280 ezer forint közötti átlagos négyzetméter árakra lehet számítani.

Átlagos lakásárak egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)
Átlagos lakásárak egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)

A magasabb árszínvonalat képviselő Szegeden, Győrben és Debrecenben ehhez képest 135-168%-kal borsosabb árakkal érdemes kalkulálniuk az érdeklődőknek, míg a Budapesten meghirdetett lakások átlagos Ft/m2 árai százezres nagyságrenddel szárnyalják túl a kiemelt városok árszintjét.

Átlagos albérletárak egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)
Átlagos albérletárak egyes megyeszékhelyeken (Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)

A lakások szóba kerülésekor nemcsak az eladó, hanem a kiadó sorba állított képviselőikre, azaz az albérletpiacra is érdemes egy pillantást vetni. Az átlagos négyzetméter árakban a megyeszékhelyek között kétszeres különbségek is lehetnek, a fővárosban pedig akár háromszor magasabb bérleti díjakra számíthatnak az érdeklődők.

Mindez azt jelenti, hogy havi 100-110 ezer forintért Szegeden, Győrben, Debrecenben vagy Pécsen egy 50 nm-es ingatlant bérelhetünk, de ugyanez az összeg Budapesten csak 25-30 négyzetméterre lesz elég (persze ebben az esetben nagyon sokat nyom a latban, hogy melyik kerületről beszélünk).

Forrás: ingatlannet.hu

Kapcsolódó cikkek

Textil design – a tervezéstől a piaci prezentációig

Az aktuális tavaszi lakástextil kínálat felvonultatása mellett a Teletextil legfrissebb számában három olyan anyagot jelentetett meg, melyek a szinergiákban rejlő többletenergia hasznára hívják fel a figyelmet.

GRAFIT REFLEX akció! – Hőszigetelés az Austrothermtől

Akció az Austrotherm GRAFIT REFLEX® homlokzati hőszigetelésre.

Tízből hét családiház tulajdonos szigetelne, de… - hajlandóság és a lehetőségek

A Knauf Insulation márciusban készített felmérést a családiház-tulajdonosok energiahatékonysági szokásairól és szigetelési hajlandóságáról. A nem reprezentatív, online felmérésben több mint 2.000 ingatlantulajdonos, köztük 928 családi házzal rendelkező vett részt.

A használatbavételi engedély egyszerűsítése is segíti a lakásépítést

Az elmúlt évek építkezést megelőző időszakát a túlzott adminisztráció, a nehézkes engedélyeztetés és az ezekhez társuló magas költségek jellemezték, amiért cserébe ellenszolgáltatás, segítség nem járt.

Ingatlan buborék – másképp

Július 1-től hivatalosan is bérelhetünk buborékot. Nem is akármilyet! Igaz, hogy ez is felfújható, aztán leereszthető, viszont ebben órákig elidőzhetünk, sőt, akár lakhatunk. A CasaBubble egy nagyszerű innováció, érdemes vele megbarátkozni.

Illetékfizetés, illetékmentesség telekvásárlás, építkezés után

Milyen esetekben és meddig illetékmentes a telekvásárlás? Mi az illeték kiszabásának alapja? Hogyan ellenőrzi, hogy fölépült-e a ház a NAV? Írásunkban telekvásárlás esetén kiszabható illetékről és az illetékmentességről szólunk.

Lakásvásárlási tanácsadó

A mai piaci kínálatban minden megtalálható: használt lakás, újszerű lakás, új építésű lakás, stb. Biztos sokakban felmerült már a kérdés, vajon melyik lenne az igazi?

A lakásvásárlási illetékről

A magánszemély által történő ingatlanszerzési illetéket az állam 2010 január 1-től lecsökkentette. Az új illetékszabály annyiban változott az eddigiekhez képest, hogy a felső sáv illetékfizetési kötelezettséget 6 %-ról 4 %-ra módosították.

Eladnánk? Így tegyük!

Eladnánk az ingatlanunkat, de nem tudjuk, miképpen tegyük valóban csábítóvá az ajánlatot? Érdemes megfogadni hét jó tanácsunkat.