Okos Otthon Rendszer →

2018-ban dinamikusan bővült a hazai építőanyag piac

A legnagyobb bővülés a szerkezetépítő és szálas hőszigetelő anyagok terén volt megfigyelhető, ami összefügg az újlakás-építési projektek felpörgetésével, valamint a jelentősebb ipari beruházások elindításával.

A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában. A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a CSOK keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.

2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20% közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10% közötti mértékben korrigálniuk áraikat.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.

A CSOK részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.

Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkánkra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy munkálatok folytatódhassanak.

A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20%-kal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik. Továbbá, a cafeteria lehetőségek megszűnése miatt, számos gyártó a bérbe helyezi át a korábbi összeget.

A gyártók idén sem számítanak az új lakások építésének csökkenésére, legfeljebb a növekedés lassulása várható
A gyártók idén sem számítanak az új lakások építésének csökkenésére, legfeljebb a növekedés lassulása várható

E mellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási, fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában.

A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15%-kal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly.

E három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10% közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson. Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.

Várakozások 2019-re és trendek

  • A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari intézményi beruházások alakulása határozza meg.
  • Az újlakás építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.
  • Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt tesznek majd ki a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.
  • A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.

A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

A MÉASZ szerint a lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.

E területet erősen ösztönözné az is, ha Magyarország CO2-kvótájának értékesítéséből befolyó bevételek a lakossági épületenergetikai piacra kerülhetnének, így járulva hozzá a lakhatási minőség növeléséhez, az energiaszámlák csökkentéséhez.

Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség

Kapcsolódó cikkek

Elégedetlenek a magyarok otthonuk állapotával

Minden második magyar tart attól, hogy otthonában nem elegendő a természetes fény, így egészsége veszélyben van – derült ki a VELUX Cégcsoport Healthy Homes Barometer kutatásából. Az otthonok 40 százaléka felújításra szorul a benne élők szerint, ötből négy lakásban pedig akkor is mesterséges világítást kell kapcsolni, amikor kint még világos van. A természetes fény hiánya nemcsak az egészségre káros, de a háztartások áramszámláját is terheli, ökológiai lábnyomát pedig növeli.

Várépítő pályázat 2017 - Építőanyag gyermek-intézményeknek és műemlékeknek

Jövő héttől nyújthatják be igényeiket a Várépítő pályázaton a nettó 16 millió forintnyi építőanyagra és készpénzre azok a gyermekintézmények és műemlékek, melyek idén beruházást terveznek. A tetőfelújításhoz, homlokzati hőszigeteléshez és homlokzatképzéshez, gépészeti felújításhoz és beltéri felújításokhoz igényelhető építőanyagokat és szolgáltatást 16 építőanyag gyártó cég adta össze.

Átlátható minőség

A vásárló legyen óvatos - ezt már a régi latinok is tudták. A nem megfelelő termék sok bosszúságot tud okozni, és így van ez az építőanyagok területén is.

Várépítő pályázat: másfél évtizede segíti építőanyaggal a gyermek-intézményeket és műemlékeket

56,8 millió Ft + Áfa értékű építőanyag, 562 pályázó, 95 nyertes intézmény. Ez az 5 éve újjáélesztett, gyermekintézmények és műemlékek kezelőinek beruházásaihoz építőanyagot biztosító Várépítő pályázat mérlege.

Mitől okos az okos tégla?

A Wienerberger Thermo és Klíma téglái egyedülálló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek: hőszigetelő képességük 40-50%-kal jobb, mint az azonos vastagságú, hagyományos falazó elemeké. Így a falakon át távozó hőnek kétszer akkora utat kell megtennie, mint a hagyományos téglák esetében.    

Mire jó a régi tégla?

A régi, címeres vagy bontott téglák újrahasznosítása úgy tűnik, hogy több múló divatnál. Sokan rajongással tekintenek a patinás építőanyagra és számtalan ötlet adódik a látványos újrafelhasználásra. Csupán azt kell tudnunk, hova és hogyan lehet ezeket alkalmazni.

Üvegbeton, a 21. század innovatív építőeleme

Az elmúlt századokban a beton felhasználása, alkalmazása forradalmi fejlődésen ment keresztül. Az egyre magasabb házaknak, az egyre hosszabbra tervezett hidaknak köszönhetően a szilárd, ám törékeny beton önmagában nem bizonyult elegendőnek.

Indulásként több figyelem és egy kevés invesztíció!

Barátom történetével kezdem, aki egy lakóparkos építkezésbe vágott bele. Az építési területen 8-10 épületet húznak fel Budapest egyik népszerű agglomerációs településén. Az ő lakása csak decemberben készül el, azonban az eddigi lakásából már ki kellett költözzön…

Csapda, csapda hátán

Azt hiszem, az építkezés valamennyi fázisának megvannak a maga csapdái. És talán éppen ezek miatt az alattomos csapdák miatt tartja azt a közvélekedés, hogy „az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak.”