2018-ban dinamikusan bővült a hazai építőanyag piac

A legnagyobb bővülés a szerkezetépítő és szálas hőszigetelő anyagok terén volt megfigyelhető, ami összefügg az újlakás-építési projektek felpörgetésével, valamint a jelentősebb ipari beruházások elindításával.

A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában. A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a CSOK keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.

2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20% közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10% közötti mértékben korrigálniuk áraikat.

Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.

A CSOK részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.

Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkánkra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy munkálatok folytatódhassanak.

A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20%-kal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik. Továbbá, a cafeteria lehetőségek megszűnése miatt, számos gyártó a bérbe helyezi át a korábbi összeget.

A gyártók idén sem számítanak az új lakások építésének csökkenésére, legfeljebb a növekedés lassulása várható
A gyártók idén sem számítanak az új lakások építésének csökkenésére, legfeljebb a növekedés lassulása várható

E mellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási, fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában.

A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15%-kal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly.

E három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10% közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson. Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.

Várakozások 2019-re és trendek

  • A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari intézményi beruházások alakulása határozza meg.
  • Az újlakás építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.
  • Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt tesznek majd ki a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.
  • A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.

A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.

A MÉASZ szerint a lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.

E területet erősen ösztönözné az is, ha Magyarország CO2-kvótájának értékesítéséből befolyó bevételek a lakossági épületenergetikai piacra kerülhetnének, így járulva hozzá a lakhatási minőség növeléséhez, az energiaszámlák csökkentéséhez.

Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség

Kapcsolódó cikkek

Átlátható minőség

A vásárló legyen óvatos - ezt már a régi latinok is tudták. A nem megfelelő termék sok bosszúságot tud okozni, és így van ez az építőanyagok területén is.

Mire jó a régi tégla?

A régi, címeres vagy bontott téglák újrahasznosítása úgy tűnik, hogy több múló divatnál. Sokan rajongással tekintenek a patinás építőanyagra és számtalan ötlet adódik a látványos újrafelhasználásra. Csupán azt kell tudnunk, hova és hogyan lehet ezeket alkalmazni.

Üvegbeton, a 21. század innovatív építőeleme

Az elmúlt századokban a beton felhasználása, alkalmazása forradalmi fejlődésen ment keresztül. Az egyre magasabb házaknak, az egyre hosszabbra tervezett hidaknak köszönhetően a szilárd, ám törékeny beton önmagában nem bizonyult elegendőnek.

Indulásként több figyelem és egy kevés invesztíció!

Barátom történetével kezdem, aki egy lakóparkos építkezésbe vágott bele. Az építési területen 8-10 épületet húznak fel Budapest egyik népszerű agglomerációs településén. Az ő lakása csak decemberben készül el, azonban az eddigi lakásából már ki kellett költözzön…

Csapda, csapda hátán

Azt hiszem, az építkezés valamennyi fázisának megvannak a maga csapdái. És talán éppen ezek miatt az alattomos csapdák miatt tartja azt a közvélekedés, hogy „az első házat az ellenségünknek építjük, a másodikat a barátunknak, a harmadikat magunknak.”

MÉASZ-konferencia a tervezett épületenergetikai EU forrásokról és az elérhető megtakarításokról a Construmán

A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség 2014. április 2-án "Tartós rezsicsökkentés: fókuszban az épületenergetika" címmel tart konferenciát a Construma nemzetközi építőipari szakkiállításon.

Vigyázat, szemfényvesztés!

Építőanyagot szeretnénk venni, de vajon miként tudjuk eldönteni, hogy melyik a jó minőségű, melyik nem az?

Tégla újrahasznosított műanyagból

Az új-zélandi Peter Lewis nevét talán még nem ismerjük, de környezetvédők körében bizonyára hamar népszerűvé fog válni, ugyanis remek megoldást talált az egyre növekvő mennyiségű műanyag palackok felhasználására.

Üvegtégla, ahogy eddig nem ismertük

Elegáns és egyedi az olasz Poesia tömörüveg építőelem, ami teljesen újraértelmezi az üvegtégla fogalmát. A téglát kézi munkával formázzák tökéletesen egyedire, miután különlegesen fénylő színekkel ötvözik.