A legnagyobb bővülés a szerkezetépítő és szálas hőszigetelő anyagok terén volt megfigyelhető, ami összefügg az újlakás-építési projektek felpörgetésével, valamint a jelentősebb ipari beruházások elindításával.
A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában. A MÉASZ elnöksége szerint a piacon változatlanul nagy szükség van a lakóépületek energetikai korszerűsítésének hathatós ösztönzésére. Ehhez az ÁFA részleges visszatérítése kiszámítható eszköz lenne, hasonlóan a CSOK keretében, magánerőből végzett újlakás-építésnél alkalmazott megoldáshoz.
2018 végén is jelentős béremelési nyomás volt a gyártókon, ezért 10-20% közötti mértékben emelték a fizikai dolgozók bérét a versenyképesség érdekében, és a bérfejlesztés 2019-ben is folytatódni fog. A kétszámjegyű várható (versenypiaci) energiaár-emelkedés és a kétszámjegyű fuvardíj-növekedés miatt a gyártóknak várhatóan szükséges lesz idén 5-10% közötti mértékben korrigálniuk áraikat.
Az erős keresletnek köszönhetően dinamikusan bővült a hazai építőanyag piac, ami jelentős részben a kormányzati ösztönzőknek tulajdonítható: a családtámogatási intézkedéseknek, az 5%-os újlakás-áfakulcsnak, illetve a sajáterős újlakás-beruházásnál részben visszaigényelhető forgalmi adónak. A KSH ősz végén közzétett legutóbbi mérése szerinti 11,8%-os bérnövekedés is hozzájárult a lakossági beruházások erősödéséhez.
A CSOK részleges meghosszabbítása 2023-ig hozzájárul az igények simításához és a keresleti oldal jobb kiszámíthatóságához. Ezáltal a korábbi kiszállítással kapcsolatos szűk keresztmetszetek csökkentek, a beépítési kapacitástervezés terén normalizálódik az építőipari értéklánc.
Az utolsó negyedévben jelentős kiszállítások történtek a téli munkánkra készülve, azonban a korábbi évekhez képest hidegebb decemberi és január eleji időjárás lelassította a projekteket, részben meghiúsítva azokat. Ezzel párhuzamosan egyre inkább jellemző a szerkezetkész lakóépületek téliesítése, azaz teljes beburkolása annak érdekében, hogy munkálatok folytatódhassanak.
A költségoldalt tekintve valamennyi gyártó növelte tavaly a béreket és ez idén is folytatódik. Az alapbérek a mozgó bérrésszel kiegészülve a fizikai dolgozóknál 10-15-20%-kal növekedtek a versenyképesség és a dolgozók megtartása érdekében és ez a tendencia változó mértékben az idén is folytatódik. Továbbá, a cafeteria lehetőségek megszűnése miatt, számos gyártó a bérbe helyezi át a korábbi összeget.
E mellett a nyersanyagok beszállítási, valamint a késztermékek kiszállítási, fuvarozási díjaiban bekövetkező kétszámjegyű emelkedés, illetve várható idei trendje meghatározó tényező lesz a 2019-es építőanyag árak alakulásában.
A vállalati energiapiacon is jelentős energia-áremelkedéssel számolnak a gyártók, várhatóan 10-15%-kal kerül majd többe az energia 2019-ben, mint tavaly.
E három tényező miatt a legtöbb gyártó 5-10% közötti áremelési szükséglettel számol idénre ahhoz, hogy a vállalati működés a tavalyi szinten maradhasson. Mindezért a gyártók erősen érdekeltek a működési hatékonyság növelésében is.
Ez is érdekelhet
Várakozások 2019-re és trendek
- A hazai építőanyag gyártás 2019-es trendjeit leginkább a lakóépületek építése, az épületenergetikai felújítások és az ipari intézményi beruházások alakulása határozza meg.
- Az újlakás építések terén csökkenésre a gyártók nem számítanak, legalább a 2018-as teljesítmény vagy azt meghaladó, lassuló növekedés várható.
- Az állami és önkormányzati nagyberuházások 2019-ben továbbra is hasonló arányt tesznek majd ki a teljes építőipari termelési értékben, és jelentősen meghatározzák a kivitelezői kapacitások allokálását is.
- A lakossági épületenergetikai felújítások aránya és mértéke nem nőtt érdemben tavaly, sőt, egyes visszajelzések alapján az év vége felé csökkenés kezdődött. E szegmens alakulása kulcsfontosságú az építőipari növekedés stabilizálásában.
A piaci visszajelzések alapján úgy látszik, hogy az építőiparon belül a magasépítés további növekedésének mértékét legnagyobb részben a lakáskorszerűsítések és az intézményi beruházások határozzák majd meg leginkább.
A MÉASZ szerint a lakásfelújítások terén az LTP-k állami támogatásának megszüntetése egyéb intézkedés nélkül jelentős visszaesést generálhat a lakásfelújítások és energetikai korszerűsítések körében, ezért a MÉASZ fontosnak tartja, hogy legyen helyette erős ösztönző a meglévő lakásállomány felújítására és energetikai korszerűsítésére. A visszatérítendő támogatások (kamatmentes hitelek) iránti visszafogott kereslet arra utal, hogy a konstrukció önmagában nem tűnik elég vonzónak a korszerűsítések jelentősebb volumenű megindításához. A MÉASZ ezért az energetikai korszerűsítésekre is részleges áfa-visszatérítést javasol, a csok keretében magánerőből végzett újlakás-építéshez hasonlóan. A visszatérítés feltétele lehetne az építőanyagra és munkadíjra vonatkozó utólagos számlabemutatás. Ez jelentősen fehérítené az építőipart és ezáltal pluszbevételt jelentene az államháztartásnak is. Az újlakás-építések mellett az épületenergetikai korszerűsítések ösztönzése kiszámítható megrendelésállományt és tervezhetőbb kivitelezői kapacitáskezelést biztosítanának az építőiparnak is.
E területet erősen ösztönözné az is, ha Magyarország CO2-kvótájának értékesítéséből befolyó bevételek a lakossági épületenergetikai piacra kerülhetnének, így járulva hozzá a lakhatási minőség növeléséhez, az energiaszámlák csökkentéséhez.
Forrás: Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség
Folytatás Facebook-kal
Folytatás Google-lal