Az idei Milánói Bútorvásár ismét bővelkedett újdonságokban és meglepetésekben. A rendezvényről a Magdi Bútorstúdió cégvezetője és tervezője, Solymosi-Kabdebo Magdolna készített élménybeszámolót.
A milánói kiállítást nagyon vártam, hiszen itt mindig meglepnek néhány újítással, mely a konyhabútorokat illetően komoly teljesítmény. Aztán ott van a kiállítás hangulata, pezsgése, aminek hetekig a hatása alatt vagyok. Érdekes módon idén valahogy nehezebben lehetett beszélgetni a kiállítókkal, nem voltak olyan nyitottak és több stand is beléptető rendszerrel működött. Ezen először meglepődtem, rendesen kígyóztak a sorok előttük. De a második napon jutott idő és lehetőség néhány ilyen standra bejutni. Utólag nézve ezeket találtam a leginkább inspirálónak, például a legtöbb, eddigiektől elszakadó megoldásokat, elsősorban technikai újítást hordozó mintafalakat. Érdekes módon a kiállítók is itt voltak a leginformatívabbak és készségesen mutatták meg a műszaki és tervezői megoldásaikat.


Színek és anyagok
Szinte tökélyre fejlesztették az utánzás művészetét. Szakmabeliként is közeli vizsgálatot igényelt a fa-, márvány- és fémutánzatú dekorok felismerése, annyira autentikusak már az anyagok. Természetesen a tapintásnál lebuknak ezek a felületek, de lassan a többség már csak ott. Hozzáteszem, volt még gyártó szép számmal, akiknél a dekor teljesen eltűnt, frontként és korpuszként sem használtak laminátos forgácslapot, hanem márványt, diófát, üveget és nemesacél felületeket, szekrénytestnek is! Teljes a kavalkád. Amit hagyományosan pultként várnánk, az megjelenik frontfelületen (gránit, márvány, beton, inox), és amit én a legértékesebb frontnak tartanék (diófa, tölgyfa), azt korpusznak, vagy üveg mögé bújtatott frontnak is használták. Dominálnak a sötét színek, akár teljes kivitelben (front, belső- és munkapult is), valamint a felső szekrényeket vékony, a konyha frontjának színére fújt fém keretben, döntően átlátszó üveggel, üvegpolcokkal és bemart profilú LED világítással oldják meg.

Gyakorlatilag eltűntek a fogantyúk. A push kilökőket olyan pántokkal egészítik ki, melyek egy érintésre teljesen kinyitják az ajtót. Teljes mélységű alsó és kamra szekrényben csak fiókos elemeket használnak, ám azok belső rendezőit tökélyre fejlesztették. Nagyobb cégnek saját gyártásban oldanak meg mindent, a frontfogantyútól a logós kés- és konyhai eszközkészletig. Ami természetesen tökéletesen elosztva kap helyet a fiókokban.

A tervezésben két trendet látok teljesen szétválni. Az egyikben lassan az alsó szekrényekben lévő fiókok is transzparensek, így gyakorlatilag az üvegajtós felsőkkel a teljes konyhabútor belső tartalma átlátható. A másik viszont olyan módon tünteti el a konyhabútort, hogy első látásra a laikusnak fel sem tűnik, mi lehet az ajtók mögött. Ez a vonulat kiteljesedni látszik olyan szintű gépészeti megoldásokkal, hogy egy kézmozdulattal szétnyílik a konyhabútor, és a felfelé futó óriási felületű „ajtók” mögött előtűnik a pult és felette a polcrendszer.


Ebbe a trendbe illeszkedik, hogy a gyártók (pl: Elica) kifejlesztették a munkalapba integrálható indukciós főzőlapot, ami akár kő, akár furnér alá építhető és teljesen egységes pultfelülettel dolgozhat a tervező. Az Elica standján működés közben is láthattuk a tölgyfurnér alá épített verziót, ahol pici fekete körök jelezték a zónák és a kezelőfelület helyét. Számomra kiugróan praktikus megoldás volt a hordozható konnektor. Ez egy profilba pattintható a falon és gyakorlatilag használat közben lehetett a konyha egyes pontjain szükség szerint „felhalmozni” az aljazatokat.

A kiemelkedő mobilis munkalapokból nem láttam olyan sokat, mint tavaly a kölni kiállításon, kevesebb ilyen technológiás konyha volt. Kicsit olyan ez, mint a tévéknél a 3D technológia: lehetséges egy réteg irányzat, mely sose terjed el igazán, már csak az ára miatt sem.
A Smeg igazi közönség sikert aratott az új Dolce & Gabbana kollekcióval, ez volt az egyik selfi-zóna a kiállításon, folyamatos figyelmet kapott. Másik a MARCHI Cucine fehér fala, melyre szimplán csak konyhai edényeket ragasztottak fel 30 négyzetméter felületen. A többi gépgyártó stand is hatalmas méretekkel és választékkal voltak jelen. Talán a legotthonosabb, a NEFF standja, inkább egy olasz fűszeres-zöldségesre hasonlított.