Mekkora az árkülönbség a vidéki nagyvárosok ingatlanjai között?

Az ingatlanpiacon immár negyedik éve követhetjük figyelemmel a változásokat. Gyakorlatilag hónapról hónapra felkapjuk valamire a fejünket: a sokadik körben módosított CSOK-ra, a hitelezési helyzetre, a forgalom és az árak újabb emelkedésére. Az előrejelzések szerint idén sem fogunk unatkozni.

Emelkedett az újlakások alapterülete

Tavaly különösen nagy figyelem összpontosult az újonnan megépülő lakásokra. 2017-ben a piacon 44%-kal több újlakást adtak át, a kiadott építési engedélyek száma pedig 20%-kal haladta meg az egy évvel korábbi adatokat. E mögött persze megmutatkoznak a területenkénti eltérések.

Ingatlan árak változása

Az épített lakások száma a fővárosban nem emelkedett, a vidéki városokban, illetve a községekben viszont másfélszer több új ingatlant adtak át. A budapesti tendencia mögött álló magyarázat, hogy 8,6%-kal csökkent az épített lakások bérbeadása, illetve értékesítése. A tapasztalatok szerint egyébként elsősorban a nagyobb lakások hódítanak teret, a használatba vett ingatlanok átlagos alapterülete ugyanis éves szinten 6 m2-rel – vagyis 100 m2-re – emelkedett.

Le kell adni az elképzelésekből?

Az árváltozások miatt ma már azt mondhatjuk, hogy ha egy család nagyobb otthont szeretne, valószínűleg le kell adnia az igényeiből. Ez jelenthet egy kisebb várost, egy másik kerületet vagy éppen egy kisebb alapterületű lakást.

Persze a külsőbb kerületek, illetve a kintebb eső települések miatt jó eséllyel emelkedni fognak a közlekedési költségek – és az erre fordított idő. Az alapterület szempontjából azonban nagyot lehet nyerni. Például ugyanannyi pénzért egy 11. kerületi 50 m2-es lakás helyett egy külső részben egy 80 m2-esbe költözhetünk, a vidéki városokban pedig ennél is nagyobba.

A drágulás nem ér véget

Az ingatlanpiac drágulása úgy látszik, továbbra sem áll meg. Míg szezonálisan a téli hónapok nem tartoznak a legerősebbek közé, idén az első két hónap újabb bővülést mutatott. Országos viszonylatban 4%-kal emelkedtek az átlagárak – persze a területek között eltérő mértékű volt a változás.

Ingatlan árak változása
Az átlagos ingatlanárak változása az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (2018. első két hónapjában)

A vidéki nagyvárosok közül Tatabányán 3%-kal csökkentek, Győrben és Miskolcon 2%-kal, Egerben, Kaposváron és Pécsen az országossal megegyező mértékben emelkedtek az átlagárak. A rangsor elején Szeged, illetve Székesfehérvár áll 7%-os drágulással.

Több százezres eltérések a százalékok mögött

Mindez inkább az egyes települések népszerűségét tükrözi, a szereplők számára fontosabb információ a jelenleg tapasztalható átlagos árszínvonal, amit érdemes típusonként vizsgálni. A nagyobb alapterületű ingatlanokat vizsgálva azt mondhatjuk, hogy a középkategóriát a 200 ezer Ft/m2 átlagáron elérhető ingatlanok jelentik.

Ingatlan árak változása
A családi házak átlagos négyzetméterárai az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. februári adatok alapján)

Erre számíthatunk többek között a Tatabányán, Nyíregyházán és Pécsen meghirdetett családi házak esetén. Ezt a szintet kismértékben túlszárnyalják a Szegeden, illetve az Egerben eladó magánházak, míg a székesfehérvári és budapesti társaik 46-82%-kal magasabb átlagos négyzetméterenkénti árakon érhetőek el. Ehhez képest kedvezőbb átlagárakra számíthatunk Kaposváron és Miskolcon – ahol 135-163 ezer Ft/m2 jelenti az átlagot.

Ingatlan árak változása
Átlagos lakásárak az ország egyes vidéki nagyvárosaiban (Ft/m2, 2018. februári adatok alapján)

Hasonló sorrend alakul ki az említett városok között a lakáspiacon is, a fő eltérést az egyes típusoknál tapasztalható átlagárak adják. Országos szinten a téglalakások esetén ez 505 ezer Ft/m2-t, a paneleknél pedig 302 ezer Ft/m2 –t jelenti. Az egyes városok között több százezer forintos eltérések vannak: például a Kaposváron és a Székesfehérváron eladó téglalakások átlagárai között 165 ezer Ft/m2, a panelek között 117 ezer Ft/m2 a különbség.

Forrás: ingatlannet.hu

Kapcsolódó cikkek

Így változik a CSOK

A hitelintézetek honlapján már elérhetők a CSOK újdonságairól, változásairól szóló információk. A változások március 15-én léptek hatályba.

Miért válasszunk cserepeslemez tetőfedést?

Könnyű súlyával, gyors szerelhetőségével és időtállóságával a cserepeslemez napjaink egyik legnépszerűbb tetőfedő anyaga.

Hatékonyabb lakáseladás 3d-s túra segítségével

Pörög az ingatlanpiac, de amíg vevő és eladó egymásra talál, mindegyik szereplő több, gyakran felesleges kör lefutására kényszerül. Ennek kikerülésében nyújt segítséget egy új fejlesztés, mely egyben radikális változásokat generálhat a piacon.

Érezhető-e már a CSOK-hatás?

A két éve tartó lakáspiaci fellendülés idén sem áll meg, a tavaly tapasztalt fogalomnövekedés jelenleg is kitart. Áprilisban 4%-kal, májusban pedig 3%-kal magasabb tranzakció számot regisztráltak az előző év azonos időszakához képest.

A CSOK bővítésének következményei: telek és ingatlan ár növekedés

Cikkünkből megtudhatja, milyen mértékű ingatlan és telek ár változásra lehet számítani az ország egyes területein a nagy keresletnek köszönhetően.

Az éves szinten hiányzó 25 ezer lakóingatlan

Az „Évente 25 ezer új lakóingatlan hiányzik a magyar piacról”címmel március 22-én megrendezett sajtótájékoztató az ingatlanpiac múltbéli, jelenlegi és várható helyzetéről, változásairól informálta a sajtó képviselőit.

5 kérdés és válasz a NOK-ról

Röviden már esett szó a Nemzeti Otthonteremtési Közösségről (NOK). Következő cikk sorozatunkban olyan információkat szeretnénk kérdés-válasz formájában összegyűjteni, melyek segítségével egy átfogóbb képet nyújthatunk az amúgy bonyolultnak tűnő rendszerről.

CSOK igénylők körének bővítése

Novák Katalintól (Ifjúság és Családügyi Államtitkár) megtudhattuk, hogy a kormány további módosításokat tervez a CSOK programmal kapcsolatosan.

Köztartozásmentes adózó CSOK igénylése

A CSOK igényléséhez több feltételnek kell teljesülnie, melyek közül az egyik az igénylő köztartozásmentessége. A NAV kiadott közleményéből megtudhatjuk, ki minősül köztartozásmentes adózónak.