Az egyes építőanyag szegmensek 2016-hoz képest jellemzően 20-25 százalékos volumen gyarapodással tartják az első félévi lendületet

Építőanyagból nincsen hiány, de egyes termékeket, például szálas és  EPS szigetelőanyagokat nagyobb mennyiségekhez elsősorban rendelésen keresztül lehet vásárolni. A kivitelezői kapacitáshiány miatt továbbra is jelentősen  csúsznak a nagy projektek, ezzel párhuzamosan idén jelentős munkadíj-emelkedés volt tapasztalható az építőiparban, különösen a speciális szakipari munkák terén.

A piaci visszajelzések szerint - elsősorban a társasházak terén a lakás-boom elsősorban az “economy” minőségre fókuszál. A kapacitások szűkössége miatt az idén elkészülő lakás-szám viszonylag nehezen ítélhető meg: 16-20 ezer megépülő új lakásra van kilátás.

Égetett kerámia (tégla) falazati termékek: a téglagyárak teljes kapacitással dolgoznak: az első félévhez hasonlóan is 25-30%-os erősödés érzékelhető a tavalyi  bázishoz képest, összefüggésben a széles körben tapasztalt lakásépítési előretöréssel - ez várhatóan ki fog tartani az év végéig, sőt, és a lendület jövőre sem várható, hogy megtörne.

A fehér falazati (mészhomok tégla, pórusbeton-) termékeknél változatlanul 20%-os növekedés tapasztalható. Fontos azonban, hogy az ásványi hőszigetelő táblák iránti kereslet tavalyhoz képest megháromszorozódott - hiány egyik termékből sincsen, míg az idei árnövekedés 5% volt.

Az EPS alapú hőszigetelő lemezeknél 2017 első félévében jelenős igény növekedés volt tapasztalható az előző év azonos időszakához viszonyítva. Továbbra is erős a kereslet, ami a szezonalitást bőven ellensúlyozza. 10-15%-os szigetelőanyag vastagság növekedés tapasztalható a hatékonyabb szigetelés utáni igény és a változó szabályozás miatt. Az előző negyedévhez hasonlóan kitartóan nő a legjobb hőszigetelő képességgel rendelkező grafitos lemezek iránti igény is.

Az EPS táblák gyártásához szükséges alapanyagokra nézve egész Európára jellemző erős kereslet mutatkozik. Az alapanyag-gyártóknál végbement nyári gyárleállások és karbantartások összességében nem akadályozták a hazai igények kielégítését, legfeljebb kisebb átmeneti késedelmet okoztak. Az EPS szegmensben különösen jelentős probléma a kivitelezők kapacitás (létszám-) hiánya, akik sok megrendelést csúsztatnak, vagy el sem vállalnak emiatt, ezért az EPS  homlokzati szigetelések terén kisebb a növekedés, mint ahogyan azt a valós piaci igények mutatnák.

A szálas szigetelőanyagok piacán változatlan, mintegy 20-25% közötti volumen-gyarapodás mérhető minden szegmensben, kivéve az ipari csarnokokat, ahol a két nagyobb gyár tavalyi építése lezárult. A legnagyobb növekedés az általános magasépítési és a homlokzati szigetelőanyagok területén van.

A szálas szigetelőanyagok terén a magasabb hozzáadott értékű termékek térhódítása fokozott érdeklődés mellett egyelőre még nem nőtt.

A jelenleg gyorsan megnövő rendelésállományok miatt a szállítási idők megnyúltak: a megszokotthoz képest akár 2 hónapra is, így most már elmondható, hogy nem lehet azonnali szállítással szálas hőszigetelő anyagot rendelni, illetve vásárolni.

A vakolat- és építőkémiai termékek terén míg az épületek szerkezetépítése erőteljesen halad, a burkolóanyagok ragasztói- és egyéb kapcsolódó termékek terén nem jött még el az igazi erősödés, e téren egyelőre 5% körüli volumen gyarapodás tapasztalható 2016-hoz képest.
A vakolatot tartalmazó teljes hőszigetelő rendszereket tekintve a vastagság növekszik, de a teljes volumenben egyelőre stagnálás érezhető. A piaci tapasztalatok alapján úgy néz ki, hogy a lakossági energetikai felújítások még mindig alacsony szinten állnak, ezzel ez egyelőre alvó piaci szegmenst jelent. A jelek szerint csak visszatérítendő támogatással, azaz ("nulla kamatú") hitellel a korszerűsítési folyamatot nem lehet fenntartani,

Az épületgépészeti termékeknél a többi szegmenshez képest - az előző negyedévhez hasonlóan - jelentősebb kitörés még nem érzékelhető. Miközben az egyes termékekből óriási a kínálat - miközben kitart az ötvözött acélcsövek (rozsdamentes, inox) iránti kereslet. Ez minőségi ugrást is jelent a létesítmények tekintetében. A beruházási tendenciák nem változtak, vagyis a lakosság is egyre inkább tudatosan választ és vásárol. 

A homlokzati nyílászárók piacán folyamatos rendelésállomány mellett nőtt az új építésű épületekhez rendelt nyílászárók, a magasabb műszaki igényt kielégítő (3 rétegű üveggel szerelt) ablakok aránya, amellett, hogy van olyan beruházó olcsóbb, gyengébb műszaki tartalommal bíró import ablakot épít be.

 Az üzemek termelése növelhető volt, túlórán és béremelésen keresztül, míg a szállítási határidők kismértékben nőttek. Mindemellett, van olyan vállalkozás, ahol a készáru tér a korábbi előlegfizetések nyomán betelt, miközben a  beépítési kapacitás nem tudott lépést tartani, ezért a helyhiány már a termelés kényszerű visszafogását vonja maga után.
Összességében, az ajtó- és ablakszektor a megrendeléseket ki tudja elégíteni. Arányaiban nem nőtt az import, az export pedig kismértékben nőtt. Várhatóan idén kitart az év eleji lendület így 2017-re 15-20%-os növekedés is elképzelhető.